Egy elsősnek most 26-27 órája van egy héten, szeptembertől azonban már csak 22, maximum 24 órája lehet majd (a 11-12. évfolyamon a maximum óraszáma 34 lehet). A NAT szerint - elvileg - az óraszám 20 százalékát a tanárok szabadon fordíthatják felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Hajnal Gabriella azt mondta: a NAT-ban előírt tananyagnál figyelembe vették az eltérő összetételű iskolák eltérő tanulási sebességét is. Lesznek olyan iskolák, mondta, ahol az óraszám 100 százalékában lesz megtanulható az anyag a felzárkóztatások miatt, egy gyorsabban haladó elit gimnáziumban viszont már akár az órakeret 50 százalékában is, így a fennmaradó időben a tanár határozhatja meg a tehetséggondozási irányokat, és azt, hogy milyen tananyagokat emel be pluszban. A NAT-ban Hajnal állítása szerint a hamarosan megjelenő kerettantervekben minden tantárgynál kimondottan nagyon nagy szerepet fognak kapni az olyan új pedagógiai módszerek, mint a projekthét, a témahetek, a páros órai munka, vagy az egyéni tanulási utak.
A digitális ismeretek oktatása is rendkívül fontos, mert azt látják, hogy a Lego-robotok, drónok, számítógépek a hátrányos helyzetű térségekben élő diákok számára is vonzóvá teszik az iskolát és a tanulást. A miniszteri biztos azt mondta: a NAT 2018 őszén megjelent, Csépe Valéria-féle első változatától néhány pontban tér el a végleges verzió. "Sokan próbáltak meg minket összeveszíteni", mondta Hajnal Gabriella, de az Emmi szakértői és a Csépe Valéria által létrehozott Oktatás 2030 Kutatócsoport tagjai között tavaly egész évben végig közös munka folyt. Az eredményről Hajnal Gabriella azt mondta: "Tökéleteset nem lehet létrehozni. Nem is mondjuk azt, hogy tökéletes, csak azt, hogy elég jó. "
Hajnal Gabriella – aki egyben a Klebelsberg Központ igazgatója is – az alaptanterv megújításával foglalkozhat, egészen az új tanév indításáig. A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderről Kásler Miklós humánminiszter döntött, a kinevezés értelmében pedig Hajnalnak kerettantervek elkészítését irányítja, előkészíti 2019. szeptember elsejéig az új nemzeti alaptantervet – illetve felügyeli a NAT megvalósítását is a gyakorlatban. Mindezért külön fizetést és titkárságot sem kap. Mint arról korábban beszámoltunk, Hajnal Gabriella tavaly augusztusban lépett a Klebelsberg Központ (közkeletű nevén Klik) élére, azután, hogy az iskolafenntartó központ Solti Péter távozása után közel egy hónapig vezető nélkül maradt. Hajnal több mint 30 éven át volt matematika-fizika szakos általános és középiskolai tanár, illetve 17 éven át középfokú intézmény vezetője. 2017-ről dolgozott a KK szakmai elnökhelyetteseként, előtte egy budapesti középiskola igazgatója, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnöke volt.
Nahalka István szerint még ha igaz is lenne a 80 százalékot lefedő kötelező rész, az is nagyon sok lenne, az is elszívná a pedagógusok elöl a levegőt, lehetetlenné tenné a differenciálást. Hajnal Gabriella azt mondta, a 80 százalék egy átlag, "lesznek olyan iskolák, ahol az óraszám 100 százalékára szükség lesz a kötelező tananyag megtanításához, de mondjuk a Fazekas Gimnáziumban az óraszám 40 százalékában megtanítják a kötelezőt, ott óriási szabadsága lesz a tanároknak. " Horváth Péter lejjebb vitte volna a 80 százalékot, bár azt is megjegyezte, a gyakorlatban nem a NAT vagy a kerettanterv határozza meg a legtöbb pedagógus munkáját, középiskolában sokkal fontosabb szabályozó az érettségi követelményrendszere. Ideológiai szempontok Miklósi László kifejtette, hogy bár nem ez a legsúlyosabb gond az új NAT-tal, a történelem tantárgy határozott szemléletet, értékrendet is tükröz, néhol pedig aktuálpolitikai felhangú sugalmazások is kiolvashatók belőle. "Az EU-ról vitatkozni kell, a közép-európai együttműködésnél viszont csak a mellette való érvelés lehetőségét villantja fel a kerettanterv; a Horthy-korszakkal kapcsolatban kizárólag pozitívumokat említ; kikerült Kandó Kálmán, de bekerült a szélsőjobboldali vezetésű Rongyos Gárda vagy a nem túl jelentős tordai csata, amelyben a magyarok még Hitler oldalán harcoltak a második világháborúban. "
A központitól eltérő, alternatív tantervek a jövőben is lehetnek, miniszteri jóváhagyással, de erre eddig sem volt komoly igény. Hajnal Gabriella szerint az iskolák többségének a törvény szabta keretek elegendőek a sajátosságok megvalósításához. Meggyőződése, hogy az új tantervi szabályozás jó és korszerűbb, mint a korábbi.
Szerintem nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel, és sokkal hangsúlyosabbá válik az infokommunikációs felkészítésük is. Bízom benne, hogy a változtatások nyomán a pedagógusképzés érdekesebb, vonzóbb lesz. Az egy hónap múlva kezdődő tanévvel kapcsolatban Hajnal reméli, hogy a járvány lecsengésével végre visszaáll a rend és jelenléti oktatással lehet majd kezdeni. Elmondása szerint a pedagógusok nagy számban megkapták a vakcinát és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva. Állítása szerint nem érzékeltek olyat, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát. Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát: hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot.
Hajnal cáfolta, hogy megszűnnének tantárgyak, így a médiaismeret, mint kötelezően választható tárgy is megmarad, mostantól két évfolyamon is lehet majd tanulni. A 8. és 12. évfolyamon jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni, így például megtanulják a diákok, hogyan kell használni az ügyfélkaput. A digitális kultúra, a korábbi informatika, valamint a technika tantárgyak is megújulnak Lehetőség lesz a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal kiváltani a kémia, fizika és biológia tárgyakat, és tartalmi megújuláson esett át a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene tárgyak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elárulta: a módosított dokumentum további feladatokat ad majd a pedagógusképzés és továbbképzés területén. Hangsúlyozta, hogy a megváltozott tartalmakra megfelelően fel kell készíteni a pedagógusokat. A változások az érettségi szabályozását is érintik majd, a vonatkozó pontokat az év második felében rendezni kívánják.
Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Magyar filmek listája (1945–1989) · Többet látni » Mezey Mária Mezey Mária (Kecskemét, 1909. október 16. – Budakeszi, 1983. április 20. ) magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Mezey Mária · Többet látni » Raksányi Gellért Raksányi Gellért (Szigetvár, 1925. július 19. – Budapest, 2008. május 20. ) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Raksányi Gellért · Többet látni » Simor Erzsi Simor Erzsi, Porteller (Budapest, 1911. július 6. – Budapest, 1977. február 2. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Simor Erzsi · Többet látni » Sitkey Irén Sitkey Irén (Temesvár, 1902. január 5. – Budapest, 1972. szeptember 16. ) színésznő. Új!! Fábri Zoltán: Édes Anna (1958) - Müpa. : Édes Anna (film, 1958) és Sitkey Irén · Többet látni » Szécsényi Ferenc (operatőr) Szécsényi Ferenc (Sárszentmihály, 1922. március 23. –, 2014. május 15. ) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr.
Édes Anna: Egy édes Édes Annával induló film egy nagyszerűen alakító Törőcsik Marival. Régen kiskoromban azt se tudtam hogy ő az a vásznon. Nagyon szép rendezéssel és operatőri munkával trükkökkel fűszerezve. A régi szép időkben így csináltak sikeres és minőségi regényfeldolgozást. Mesteri színésztársulat, akkor még tudtak játszani magyarjaink. Ma már sajnos átlagban vagy a Barátok közt féle 7 éves óvodásokat is alulmúló beleéléssel játszó vonal látható vagy a minden egyes szerepet túljátszó, teátrális színházba való, igazi fájó, síró fájdalmas magyar művészfilmes színész vonal látható. Tisztelet a kivételnek természetesen. Sajnáltam viszont hogy nagyon rövid volt a film, 1-2 részletet még beleraktam volna, illetve a történelmi háttért is még jobban kifejthették volna. 1-2 kapkodó vagy túl művészi vágás se tetszett annyira. Ma kéne még több ilyen feldolgozás. De több Kis Vuk féle folytatás soha!!! 80% Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
A sport a vérében volt Hargitay Miklós 1926. január 6-án, Kőbányán látta meg a napvilágot egy nehéz körülmények között élő család gyermekeként. A testmozgás iránti vonzódását atléta édesapjától örökölte, aki a sport terén is igen komolyan vette négy utódja nevelését. A Hargitay fivérek a Fényes cirkusz társulatban közös akrobataszámot adtak elő, amelynek sikerét mutatja, hogy az egész országban utaztatták a produkciót. Miklós később a testvére unszolására a gyorskorcsolyázásban is kipróbálta magát, amivel három közép-európai bajnoki címet is bezsebelt. "Emlékeimben (…) ma is elevenen él, hogy a Szabadság tér környékén volt egy korcsolyapálya, ahová én gyakran kijártam. Nemcsak azért, mert imádtam ezt a sportot, és kitartóan készültem a '48-as olimpiára, hanem azért is, mert csak itt tudtam zuhanyozni, otthon ugyanis hideg víz folyt a csapból" – emlékezett vissza erre az időszakra. Emellett a Fradi profi csatárjaként rúgta a bőrt, illetve valószínűleg a budapesti Műegyetem építészkarán is tanult.