Vasárnap reggel 9 órától este kilencig járulnak az urnákhoz Katalónia hat pontján a Barcelona klubtagjai (socios) az egyesület 122 éves történetének legfontosabb elnökválasztásán. Az aktus fontosságát a klub jelenlegi katasztrofális anyagi és majdnem katasztrofális sportszakmai helyzete adja, a rövid és hosszú lejáratú adósságok összege meghaladja az 1, 2 milliárd eurót, a csapat pedig a 2015-ös, eddig utolsó BL-győzelem óta ötből csak egyszer jutott túl a negyeddöntőn, 2019-ben, de ott az elődöntőben a Liverpool történelmi 4–0-lal búcsúztatta. A szavazás toronymagas esélyese a korábbi legendás – még mindig csak 58 éves – elnök, Joan Laporta. Joan Laporta, Víctor Font vagy Toni Freixa. Közülük kerül ki az FC Barcelona új elnöke, aki azt a posztot foglalja el vasárnap este kilenc után, amely jelenleg üres, október 28. óta, amikor a klub történetének legrosszabb elnöke (nem a mi minősítésünk), Josep Bartomeu lemondásra kényszerült. 87 479 socio járul(hat) ma az urnákhoz a 110 290 szavazásra jogosult klubtag közül, azért csak ennyi, mert több mint húszezren már levélben elküldték a voksukat.
Vasárnap tartják a Barcelona elnökválasztását, amelyen Lionel Messi, a csapat sztárja előszö vesz részt. Az elnökválasztás kimenetele azért is lehet fontos, mert sok múlik azon, hogy az új elnök a csapatnál tudja-e majd tartani Messit, aki nyáron még távozni akart a katalán csapattól. Messi legidősebb fiával, Thiagóval ment szavazni, miközben a szurkolók a maradását kérték tőle. A csapat játékosai közül Sergio Busquets, Riqui Puig, Sergi Roberto és Jordi Alba is szavazott. Joan Laporta, Víctor Font vagy Toni Freixa lehet a Barcelona következő elnöke. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Laporta lesz újra az elnök, aki 2003 és 2010 között vezette már a klubot. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Tulajdonképpen a klubot a klub pénzéből. Bartomeut teljesen jogosan vette őrizetbe a rendőrség. Itt tartunk most, az elnökválasztás napján. Miközben a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében lényegében már búcsúzott a csapat (a hazai 1–4 a PSG-vel szemben nem tűnik behozhatónak idegenben), a bajnokságban pedig a dobogó valamelyik fokáért küzd. A szombati, pamplonai 2–0-s győzelem mindenesetre ad némi bizodalmat a jövőre nézve. A Barca – bármennyire is romokban hever – annyira van erős, hogy a La Ligában mindig bajnokesélyes legyen. A probléma az európai porond. Az utóbbi évek katasztrófái – 0–3 a Romától, 0–4 a Liverpooltól, 2–8 a Bayern Münchentől – azt jelzik, hogy a hatodik BL-győzelem egyelőre csak álom. Akár Laportával, akár Laporta nélkül. (Borítókép: Joan Laporta, az FC Barcelona egyik elnökjelöltje 2020. november 30-án. Fotó: Albert Llop / NurPhoto / Getty Images)
A cégnek 2, 3 millió eurót fizettek ki, a teljes kár ennek a felét elérheti, hiszen a túlárazott szerződésből visszaosztás is létezett. Bartomeu elnöki pozíciója már akkor megingott, amikor kinevezték. A választási ígéreteinek egy fő vonulata volt egy katari szerződés, ami aztán a világgazdasági válság miatt (is) kútba esett. A klub pedig nem tudott lépést tartani a helyzettel. Nagyon gyorsan egymilliárd eurós hiányt termelt. Az utolsó szög pedig Suárez eladása és a Messivel történt összeveszés volt. Az argentin akkor ki is jelentette, Bartomeu folyamatosan hazudott neki. labdarúgás Barcelona elnökválasztás csőd Bartomeu elnök fc barcelona
Azt nyilvánvalóan egyik jelölt sem meri kimondani, hogy meg akar szabadulni a hatszoros aranylabdástól, de szerződésének bemutatása kellemetlen lehet az egyszer már elnökké választott Laportának, akinek az egyik kulcsüzenete, hogy meg kell tartani mindenáron, és lehetőleg vissza kell hozni Barcelonába a szintén aranyáron dolgozó Pep Guardiolát is edzőként. A klub közleményben jelezte, kiáll Messi mellett és elítéli a szerződésének részleteinek nyilvánosságra hozatalát, de ez ilyenkor az elvárható minimum. Bárki is hozta nyilvánosságra a papírokat, jókor tette: soha ennyire könnyen nem lehetett érvet találni arra, hogy meg kéne szabadulni a játékostól. A nyári-őszi balhéja még a békésnek tűnő lezárással is rontott a szurkolói körökben mindig fontos klubhűségről szóló legendákon, jelenleg tíz ponttal előzi őket a bajnokságban az Atletico Madrid (némi vigaszt nyújthat a kárörvendőknek, hogy legalább a Real Madrid is hasonló gödörben van), Messi ráadásul önmagához képest gyenge teljesítményt nyújt.
A korábbi években a koszovói szerbek Koszovó területén is leadhatták voksukat, amikor Szerbiában választást tartottak, ezúttal azonban az Albin Kurti vezette pristinai kormány ezt nem tette lehetővé, mondván, Szerbiának nincs joga szavazóhelyeket kijelölni egy másik ország területén. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenedését Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a főként albánok lakta területet. Koszovóban – főleg az ország északi, Szerbiával határos részén – mintegy ötvenezer szerb nemzetiségű koszovói állampolgár él. A szerbiai választási bizottság a helyzetet kezelendő úgy döntött, a koszovói határhoz közeli szerbiai településeken teszi lehetővé a koszovói állampolgárok voksolását. Feszültségeket okozott az is, hogy a koszovói kormány leváltott egy koszovói szerb bírónőt, miután az részt vett a szerbiai nemzetbiztonsági tanács belgrádi ülésén. Aleksandar Vucic szerb elnök a közösségi médiában reagált a pristinai lépésre, azt írta: Albin Kurti további szerb hivatalnokok, rendőrök és katonatisztek leváltását tervezi, ezzel megtámadja a szerbeket, és megszegi a brüsszeli egyezményben foglaltakat.