Weöres Sándor - A társ Keverd a szíved napsugár közé, készíts belőle lángvirágot, s aki a földön mellén viseli, és hevét kibírja, ő a párod.
Ezt követően nem sokkal egymásra is talált Amy és Sándor, kik közül az utóbbi volt a soha fel nem növő gyerek, kit a versíráson kívül valójában semmi sem érdekelte a világon, nem is értett máshoz, bár nagyon művelt volt. Felesége nélkül azonban komoly bajban lett volna az alkohol utáni rajongása miatt, ha Amy nem vigyáz rá és gondoskodik róla egész élete során, akkor korán halálos áldozatává válhatott volna züllött életének. Amy azonban a védőangyala volt Weöresnek, kivel így egy teljes egészet alkottak, hiszen a férj pedig szakértelmével segítette párját annak irodalmi pályájának göröngyös szakaszaiban. Az est letisztult volt, mint a Weöres lelke. Pár szék, asztal, 5 személy a színpadon, a háttérben pedig fotók kivetítve a főszereplőkről, Amyről és Sándorról. Akadtak közismert képek is, de főleg olyanok, melyekkel nem találkozhatunk nap mint nap az interneten, igazi ínyencségek voltak ezek számunkra, valamint az az erotikus rajz is, melyet Ferenczy Bénitől kapott a pár nászajándékba a Kossuth-díjas szobrász-grafikustól, de a Weöres Sándorról és lelki tanítómesteréről, Hamvas Béláról alkotott szobrok fotója is elkápráztatta az érdeklődőket.
Bemutatkozás Oldalunkon gyűjtjük össze az eredetileg Facebook-oldal formájában megjelent és megjelenő összeállításainkat Weöres Sándorról, műveiből, műfordításaiból. 2013. márciusától több száz megosztás készült; ezeket folyamatosan töltjük fel ide, majd pedig a frissekkel bővítjük, hogy minél többekhez juthasson el Weöres Sándor életműve!
Weöres Sándor A társ Keverd a szíved napsugár közé, készíts belőle lángvirágot s aki a földön mellén viseli és hevét kibírja, ő a párod Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem, ó, hallgat még felőled benn a lélek, mely fátylat von köréd, szerelmesem, s még nem tudom hogy néked mennyit érek, jósorsodat hozom, vagy tán halálom arany s gyémánt díszét, még nem tudom: új, mézes fájdalom indái közt nehéz utat találnom. Csak azt tudom, hogy társra sose várt az én szívem s lettél egyszerre társa, elvéve tőle életet s halált, hogy visszaadd másféle ragyogásra; hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had hazátlan csörtet villámtűz elől; és kunyhóm összedől, ha benne otthonod meg nem találtad. Csak azt tudom, hogy hajlós testeden szinte öröktől ismerős a testem, fejemnek fészke ott a kebleden, s nem szégyen, ha előtted könnybe estem, semmit se titkolok s ős-ismerősen jársz vad, töretlen Tibet-tájamon, imbolygó szánalom, vagy éji égen csillagkérdező szem. A megtépett ideg, e rossz kuvik, szemed nyugodt kék mécsét megtalálja; kicsinyke úrnő, térdedhez búvik s elszunnyad az érzékiség kutyája; és benn a Fénykirály, az örök ember, még hallgat, tán nem tudja szép neved, s nem mond ítéletet, így vár piros ruhában, szerelemben.
Leírni talán nem is szabad. Orcádra fessed rózsaszínnel, bújtasd mosolyos csigaházba, didergésbe és könnyű lázba. Rejtsd pillád alá, meg ne lássák, akadó lélegzetbe vessed. Hogyha szereted, így szeressed. szerző: Juhász Anna
Marasztalás Ó ne vidd el két szemeddel a napsugarat! Ne menj, várj még: mert e tájék sötétben marad. Ág nem himbál, fecske nem száll, béres nem arat. A nő A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kísértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfogadhatod; a férfié; minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga – a világot dolgokká széthabarja s míg zúg körötte az egy-örök áram, cimkék között jár, mint egy patikában. Hiába száll be földet és eget, mindég semmiségen át üget, mert hol egység van, részeket teremt, és névvel illeti a végtelent. Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, alkot s rombol, de igazán nem él s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik – ha nők szeméből rá élet sugárzik. A nő: mindennel pajtás, eleven csak az aprózó észnek idegen. A tétlen vizsgálótól összefagy; mozogj és mozgasd s már királya vagy: ő lágy sóvárgás, helyzeti erő, oly férfit vár, kitől mozgásba jő. Alakja, bőre hívást énekel, minden hajlása életet lehel, mint menny a záport, bőven osztogatva; de hogyha bárki kétkedően fogadja, tovább-libeg s a legény vérig-sértve letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Rudolstadt 1816 ( digitalizált változat) Carl Meisl: Ámor és psziché. A kötés mitológiai karikatúrája rímel az énekre két felvonásban. A zene Ferdinand Kauer úrtól származik. Pesth 1820 ( digitalizált változat) Frederik Paludan-Müller: Ámor és psziché. Lírai dráma öt felvonásban. Trier 1848 irodalom megjegyzés Maaike Zimmerman többek között: Apuleius Madaurensis: Metamorfózisok. IV. 28-35., V. és VI. 1-24. Könyvek: Ámor és psziché mese. A Valentin-napi Cupid és Psziché mítosza. Egbert Forsten, Groningen 2004, ISBN 90-6980-146-9 (részletesen) recepció Sonia Cavicchioli: Az Ámor és a psziché mese. Illusztrált történelem. New York 2002 Pillantás Cupidra és Psychére 1800 körül. Kiállítási katalógus Musée de Carouge és Kunsthaus Zürich. Zürich 1994 Christel Steinmetz: Ámor és psziché. Tanulmányok a mítosz felfogásáról a képzőművészetben 1800 körül. Értekezés Köln 1989 Carina Bauriegel, Agneta Jilek, Sebastian Jung: Opus V, Amor és Psyche, 1880 in: Frank Zöllner (Szerk. ): Griffelkunst. Mítosz, álom és szerelem Max Klinger grafikájában.
Ámor lő a nyilakat az emberekre és a halhatatlanokra egyaránt, ami őket szeretik vagy gyűlölik. Az egyik Cupid halhatatlan áldozata az Apollo volt. Több " Psziché Ámor és Psziché Annie Swynnerton (1891). CC Flickr Felhasználó szabadon fogható A psziché a görög szó a léleknek. A pszichének a mitológiába történő bevezetése késik, és nem a lélek istennője volt az élet késői szakaszában, vagy inkább, amikor halálát követően halhatatlanná vált. Ámor és Psziché – Magyar Nemzeti Galéria. A Psziché, nem mint a lélek szója, de mint a Pleasure isteni anyja (Hedone) és a Cupid felesége ismert a 2. századtól Az Ámor és a Psziché mítoszának szerzője Corbis a Getty Images / Getty Images segítségével Nem mindig tudhatod meg egy mítosz szerzőjét, különösen olyat, amely oly sok elemet oszt meg a Szépséggel és a Szörnyeteggel és más tündérmesékkel, de a Cupid és a Psziché mítoszának változata, amelyről korábban, a risqué regény egy afrikai római a 2. században az ő neve Lucius Apuleius. A történelemben máshol jön, mert bűvészetet gyakorolt. Az ő regényét arra gondolják, hogy megadja nekünk az ősi titokzatos rítusok működésének részleteit, valamint a halandó és egy istenség közötti szerelmi romantikus történetet.
töltsön be egy kristály edényt a tavaszi vízzel, amely táplálja a Styxot és a Cocytust. Egy sas segít neki. De az utolsó feladat túl sok volt a Pszichéért: 4. Afrodite megkérte Psyche-t, hogy hozza vissza egy doboz Persefhone szépség krémet. Az alvilágba menni nagy kihívás volt a görög mítikus hősök legbátrabbiként. Hercules Demigod nagy gond nélkül el tudott menni az alvilágba, de Evenusnak is volt gondja, és Herculesnek meg kellett szabadulnia. A psziché alig vetettek egy pillantást, amikor Aphrodite elmondta neki, hogy el kell mennie a legveszélyesebb régióba, amelyet a halandók tudnak. Ez a rész könnyű volt, különösen miután a torony elmondta neki, hogyan találja meg az alvilág bejáratát, hogyan lehet megkerülni Charont és Cerberust, és hogyan viselkedjen az Alvilági királynő előtt. A negyedik feladatnak, amely túlságosan a Psziché számára volt, a kísértés volt, hogy szebbé tegye magát. Ha a tökéletes Aphrodite istennő tökéletes szépsége megköveteli ezt az alvilági szépségkrémt, a Psyche indokolta, mennyivel segítene egy tökéletlen halandó nőnek?
Moritz von Schwind festőművész a tulajdonos Schwind pavilonját számos freskóval díszítette a szászországi Rüdigsdorfban ( Kohren-Sahlis) található kastélyban. Számos pszichedelikus reprezentáció származik Bertel Thorwaldsen-től, valamint több tanítványától és utódjától, köztük Wolf von Hoyertől és Ferdinand Schlöth-től. A zene, többek között, César Franck írta egy háromrészes szimfonikus költemény Psyché a kórus és a zenekar, ahogy Richard Franck egy költemény nagyzenekari Liebesidyll "Amor und Psyche" (op. 40). A Till we are Faces (te vagy a válasz) révén CS Lewis modern értelmezést adott a történetről. Az első Ámorról és Psychéről szóló balettet a Louvre- ban adták elő 1619-ben. 1656-ban Psyche követte Jean-Baptiste Lully zenéjével. A Jean-Joseph Rodolphe zenéjére épülő Jean Georges Noverre Psyche et l'Amour című balettjét széles körben használták Európában. Mert narratív kutatás, Amor und Psyche van a legrégebbi írott változata mese típusú állat vőlegény. A regény Das Parfum által Patrick Süskind és annak filmváltozatában, a parfüm nevét Amor és Psyche játszik fontos szerepet.