Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy így sokkal nyilvánvalóbban ki lehetett bontani a közte és a Benjamín közötti (egyébként elég egyoldalú) szerelmi szálat. A szemekbe zárt titkok teljes film magyarul videa. A regényben ez teljesen más, ott Benjamín gondolataiból és visszaemlékezéseiből jól kiérezhető az érzelmi kötődés, és Irene mindvégig a háttérben marad, nincs szoros ráhatása a fő cselekményszál alakulására. Amit ennek kapcsán sajnáltam, hogy Irene előtérbe kerülése a filmben éppen a regényben oly szimpatikus Sandoval karakterének háttérbe szorítását eredményezi. (Habár a maga módján őt "kompenzálják" a film alkotói – és az a nem éppen szívderítő jelenet ismét egy jelentős eltérés a regényhez képest. ) Szintén érdemes kiemelni a gyilkos elfogásának momentumát, mint olyant, amelyben a változtatásnak nem volt lényeges indoka, mégis érthető: Sacheri nagy focirajongó, de mivel a regényben erre történő felületes utalások filmes keretek között nem jöttek volna át, a filmben egy egész jelenetet írnak át (vélhetően) csak azért, hogy ez nagyobb hangsúlyt kaphasson.
A film zárójelenete szintén lényegesen eltér a regényétől, és sokat gondolkodtam azon, hogy ezzel mi lehetett az alkotók célja. Index - Kultúr - Egy Julia Roberts és más semmi. Igazából nem találtam rá jobb választ, mint azt, hogy így sokkal mozgalmasabbá lehetett tenni a végkifejletet, ami jobban passzolt a film dinamizmusához. Azon lehetne vitatkozni, hogy melyik megoldás sikerült jobban, én viszont azt érzem, hogy a könyv esetében a zárójelenet teljes mértékben illeszkedett a regény stílusához és hangulatához, míg a kissé mozgalmasabbra sikerült filmhez jobban illett az a végkifejlet, amit választottak. Főként, hogy a csattanónak szánt jelenetbe becsempésztek egy rövid, de igen hatásos mozzanatot: a gyilkos, Isidoro Gómez által Benjamínhoz intézett legutolsó egy mondat, aminek megdöbbentően nagy súlya volt nemcsak a cselekmény, hanem a történet üzenete tükrében is. Juan José Campanela filmje kiváló példája annak, hogyan kell jó regényből jó filmet készíteni, úgy, hogy az alaptörténet váza és lényege megmaradjon, ugyanakkor az alkotói szabadság ne szoruljon szigorú korlátok közé.
Nincs benne semmi szenzációhajhász, semmi mesterkélt, és sokkal inkább az érzelmi és morális töltete miatt ragad magával, mintsem a feltételes izgalmak miatt, amelyeket esetleg egy hidegfejű és logikus összefüggéseket kereső nyomozás válthatna ki. Amit pedig a szerző a történet végére tartogat, az a maga zsenialitása mellett mélységesen elgondolkodtató, és felteszi az i-re a pontot. A szemekbe zárt titkok film. Ha addig voltak is kételyeink, hogy mitől annyira különleges a Colotto-ügy, hogy Benjamín Chapparónak regényben kell megemlékeznie róla, a zárójelenet hatására ezek eloszlanak. Ha egy-egy részlet szükségszerűségével kapcsolatosan fel is merültek kérdések, a legvégére szinten minden a helyére kerül Benjamín regényében (és ezzel Sacheri regényében is), amely egy olyan személy önigazolása és másokat (fel)mentő védőbeszéde, akinek az életében talán egyetlen igazán meghatározó pont volt: az igazság keresése. Emiatt pedig a regény (Benjamín visszaemlékezése) kőkemény szembenézés a múlttal. Eduardo Sacheri regényéből Juan José Campanella mozifilmet rendezett, amelyet 2009-ben mutattak be.
József Attila: Medáliák - YouTube
Reménységnek és tulipánnak Kicsikis deszka alkotmányba 1905-ben ígyen Iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, S a szép, ifjú mosóasszonynak, Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, Fejkendőbe kötözött gondnak. A szegényasszony rég halott már, De fiát a szél el nem hagyja, Együtt nyögünk az erdőn éjjel S együtt alszunk el virradatra. 1925. ápr. 22.
Múlt és jelen, elefánt-lét és emberlét ellentéte jelenik meg. A mitikus óriáselefánt a harmonikus létezés jelképe, hiszen természetes bölcsesség, jóság és ártatlanság van benne. József Attila: Medáliák. Ez az ősharmónia állapota. Ebből a boldog önfeledtségből zuhan alá az ember, amikor öntudatra ébred. Ha sikerül valamit megőriznie az elefánt-létből, akkor nevetségessé, esetlenné, kiszolgáltatottá válik az emberek világában. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Barátommal egy ágyban lakom nem is lesz hervadó liliomom nincs gépfegyverem kövem vagy nyilam ölni szeretnék mint mindannyian - - a lányok csak hordják a kenyereket a lélek vén teknőc hátán lebeg négy fillérem van mindenem kopott ne nevessetek ki asszonyok. Borostyánkőbe én be nem fagyok, s hogy mosolyogjanak az öregek, én őszi esték melege leszek. Hisz a zöld gyík is sorsom keresi, zörget a búza: magvát kiveti, rámnéz a hangya, mely tavon remeg. József attila medáliák elemzése. S a sírók sóhajtotta fellegek, a háborúkkal vívott hajnalok, a zengve leinduló csillagok körülkóvályogják a fejem. Világizzása hőmérsékletem. Szakállam sercenj, reccsenj, kunkorodj, boronaként a vetésen vonódj - az ég fölött, mint lenn a fellegek, egy simogatás gazdátlan lebeg. És senki ember nem érzi ma még, csak munkásszemben a hajnali ég e hűvös varázst, amely szeliden szakállamon majd egykor megpihen. Nagy életem még nő, ha meghalok, szebb, jobb halászok vizébe fulok, kik együtt húzzák a bővebb halat, hajladozván a csengések alatt.
Későmodernség költője, Nyugat 2. nemzedékének egyike Költészete a mai napig óriási hatással van a posztmodern költészetre Hogyan, milyen utakon keresztül formálódott a sajátosan J. A.