Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. _________________ Örkény István: Tóték " Ha igaz, hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. " A Budapesti Thália Színház előadása, 1978 1942-ben, a második világháború idején játszódik a történet. Mátraszentannán él a Tót család. Tót Lajos helyi tűzoltóparancsnok; felesége, Mariska; és lányuk, Ágika. Fiuk, Gyula az orosz fronton szolgál. Mivel a háború elején a község postását behívták, egy félkegyelmű alakot, Gyuri atyust teszik a helyébe. Egyik nap levelet kap a család a fiuktól, melyben megírja, hogy felettese, Varró őrnagy a családhoz érkezik, hogy kipihenje a háború szörnyűségeit. ___________________________ Magyar Miklós: GROTESZK VAGY ABSZURD A TÓTÉK? Örkény istván tóték dráma tartalom. (Visited 231 times, 2 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Az őrnagy szerint ez azért fontos, hogy az ember ne gondolkozzon, mert az veszélyes. Így a dobozolás a gondolkodás kiiktatásának szimbólumává válik. Tóték még ezt is elfogadják. Mindenben alárendelik magukat az őrnagynak, feladják megszokott életüket, értékeiket és saját énjüket is. Tehát a történet egy reális helyzetből indul. A család mértéktelen áldozatvállalása és egyéniségük, természetes életvitelük totális feladása teszi lehetővég az őrnagy diktatórikus magatartását. Örkény István: Tóték (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. A család tagjai a háborúban harcoló fiuknak akarnak jót, ezért kiszolgáltatottá (és zsarolhatóvá) válnak az őrnagy számára. A hatalom és áldozatai csak egymást feltételezve létezhetnek. A feszültség az őrnagy érkezését követően intenzíven fokozódik, legszembetűnőbben ez Tóth Lajoson látszik. Már majdnem bekövetkezik a drámai konfliktus, de végül kibírja a család mindegyik tagja az együtt töltött két hetet. Az őrnagy elutazásakor kezd megnyugodni mindenki – az olvasó, illetve a néző is. Na, végre… – sóhajtunk fel együtt.
Örkény István: Tóték Az 1945 utáni magyar irodalom nemzetközileg is elismert alakja. A 20. századi magyar próza és dráma kiváló képviselője, meghatározó élménye a 2. világháború és a zsidóüldözés, majd a hit és a keserű csalódás a kommunista diktatúrában. A prózán belül a regényeivel és a novelláival tűnik ki. Művei groteszk hatásúak, a groteszk, esztétikai minőség, melyben a félelmetes és a torz elemek a mulatságosa és a nevetséges vonásokkal ötvöződnek, így hatásuk egyszerre komikus és borzongatató. A groteszk közeli rokona az abszurd, többnyire kölcsönösen hatnak egymásra. Az abszurd olyan esztétikai minőség, amelyben a jelenségeket hihetetlennek, lehetetlennek érzékeljük. Hatása meglepő és kiszámíthatatlan. Életének főbb állomásai: 1912. -ben született Budapesten. Örkény István: Tóték - diakszogalanta.qwqw.hu. Zsidó származású, nagypolgári családból származik, néhány évet leszámítva Budapesten töltötte egész életét, és itt is halt meg 1979. -ben. Elemi iskoláit, majd a piarista gimnáziumot Pesten végezte, 1930. -ban tett érettségi vizsgát, 1934.
A Tót család feje, Lajos, a község tűzoltóparancsnoka nagy köztiszteletnek örvend. Felesége, Mariska és lánya, Ágika valósággal istenítik. Tóték fia, Gyula az orosz fronton szolgál. Mivel a háború elején a község postását behívták, egy félkegyelmű, torz alakot, Gyuri atyust tették a helyébe. Gyuri atyusnak rendkívüli szimmetriaérzéke van, ez az érzék közrejátszik, hogy ki, mikor és milyen levelet kap. Gyuri atyus Tótékat különösen szereti, azért mert Tót mindig ad magára, a haját középen elválasztva fésüli, ezért ha kettévágnák, mindegyik oldala tökéletesen egyforma lenne. Egy nap levél érkezik Tótéknak, melyben fiuk közli, hogy parancsnokát, Varró őrnagyot sikerült rávennie, hogy megromlott idegállapota miatt kéthetes betegszabadságra hozzájuk érkezzen. Gyula megemlíti a levélben, hogy az őrnagy egyes szagokat nem tud elviselni. Tót mindent megtesz annak az érdekében, hogy az őrnagy úr a lehető legjobb véleménnyel térjen vissza. Mariska elmegy volt munkahelyére, a moziba és elkéri a vaporizatőrt, amely kellemes fenyőillatot áraszt szét a házban, Ágikát pedig anyja megkéri, hogy egypár holmit kérjen kölcsön a szomszédoktól.
Az alig negyedórás jelenetet ugyanis színházi körülmények között vette fel az MTV – annak azonban nem akadtunk nyomára, hogy vajon a Madách vagy más teátrum díszletei között mókázott-e a legendás trojka, és a nemkülönben lelkesen asszisztáló mellékszereplők, akik közül Tímár Béla és Gyabronka József a Madáchbeli változatban is szerepeltek. A szilveszteri adást két héttel később a korabeli szokások szerint teljes egészében újra leadta az MTV. "Január 15-én megismételték a szilveszteri programot, amit természetesen az egész ország megnézett. 17-én műsoron volt a Madáchban a Három nővér, Almási Éva felment a színpadra és azt mondta: »Tengerparton áll egy szikla…« A közönség fuldokolt! Persze, mindenki a paródiára gondolt. Esküszöm, nem számítottunk rá, hogy a darab láttán a paródiára asszociálnak a nézők. Egyszerűen le kellett venni a műsorról, mert képtelenség volt játszani" – emlékezett vissza Márkus a már említett életrajzi kötetben. Íme a teljes előadás: Kapcsolódó korábbi cikkeink: Sipotéka könyvesbolt eger Vásárlás: Home Mobil klíma árak, olcsó Home Mobil klíma, akciós mobil klíma boltok Huawei p20 vagy mate 20 Akciós repülőjegy new york Álljon egy csésze magadnak( quilling): mesterkurzus fotóval Három nővér parodie la pub
1979. szilveszterén mutatta be a Magyar Televízió Csehov Három nővérének remekbe szabott paródiáját. Utána évekig nem lehetett a darabot színpadra állítani. A Márkus László, Haumann Péter és Körmendi János főszereplésével készült jelenet lejátszása után sokáig szinte lehetetlenné vált a darab műsorra tűzése a színházakban, mivel a dráma egyes mondatai óhatatlanul nevetést váltottak ki a nézőkből. De akik látták a paródiát, mindmáig mosolyt csal az arcukra, amikor Irina szamovárt kap ajándékba. Haumann Péter, Márkus László és Körmendi János Márkus László, aki a jelenetben Mását alakítja, ugyanekkor Kuligint játszotta a Madách Színház Három nővér ében. " az egészet nagyon szerettem. Az egész előadás nagyon szép volt. Mégis megbuktattuk, és ebben én voltam a főludas. Kitaláltam, hogy mi volna, ha megcsinálnánk a Három nővér paródiáját a tévé szilveszteri műsorában " – mondta el a színész az ötlet eredetét korábban. Márkus László így emlékezett a következményekre: " Január 15-én megismételték a szilveszteri programot, amit természetesen az egész ország megnézett.
Az alapötlet az volt, hogy a Prozorov lányokat férfiak alakítják. Miután Haumann Olgája a "Mása, ne fütyölj! Kibírhatatlan ez az örökös fütyölésed! " felszólítással a jelenet elején ráirányította a figyelmet a sípoló teafőzőre, a névnapos legifjabb nővér sorra kapta ajándékba a hagyományos orosz teakészítő berendezéseket. Aki színpadra lépett, az egy-egy szamovárt nyújtott át az ettől egyre kevésbé boldog Körmendi-Irinának. A paródiabeli nővérek az eredeti darabbal egyezően természetesen Moszkvába, szülővárosukba, a "régi Baszmannaja utcába" vágyakoztak vissza. Jellemző a Kádár-korszak humorára, hogy az utcanév első szótagját kiemelő többszöri ismétlésekre hatalmas derültséggel reagált a televíziós felvétel publikuma. Az alig negyedórás jelenetet ugyanis színházi körülmények között vette fel az MTV – annak azonban nem akadtunk nyomára, hogy vajon a Madách vagy más teátrum díszletei között mókázott-e a legendás trojka, és a nemkülönben lelkesen asszisztáló mellékszereplők, akik közül Tímár Béla és Gyabronka József a Madáchbeli változatban is szerepeltek.