Meghatározás A Mikulás eredete, Szent Miklós, Santa Claus, Joulupukki. Mikulás versek, mondókák, énekek, mesék, legendák, képek. Levélke a Télapónak. Télapóváró. Fórum, képeslapküldés, mikulásvirág, mikulásgyár, mézeskalács. Krampusz, szarvasok, manók. Játékok, kreatív ötletek, háttérképek. Készülődés a karácsonyra.
Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. (Magyarországi tiszteletéről kimerítően ír Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium c. művének I. kötetében. ) A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok). A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása. A jelen körülmények között — félretéve az összes történeti problémát — Myra szent püspökének történeti arca alig ismerhető föl sűrű szakálla mögött. A hívő ember számára azonban akkor is a szent alakja ragyog tiszteletében, ha sokak számára Szent Miklós ma csak egy Télapó.
E fölismerés birtokában a Szent Miklós-tisztelet alakulását így vázolhatjuk: Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a tengerészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a,, nyikolitsza" ige azt jelenti: leissza magát. Myra romjai a mai Törökország területén A latin egyházban — a dél-itáliai területtől eltekintve — lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Rómában egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén.
Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. Szent Miklós nem legenda volt, hanem egy valaha élt történelmi személyiség!
Felelős Szülők Iskolája A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az "elég jól" működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat. Tovább
Megvesznek majd jó pénzért, nem kell éhezned a testvéreimmel – sírt a legöregebb leány. – Apám, ne hallgass rá! Vőlegénye van. Menjen férjhez a nővérem. Engem adj el, bírom a munkát, tudja mindenki! – zokogta a középső. – Csitt, apám, ne hallgass rájuk! Én vagyok a legfiatalabb. Értem adják a legtöbb pénzt, engem adj el! Jó rabszolga leszek. Talán sok év múlva majd ki is válthatom magam. Utánam nem sír senki – hallotta Miklós püspök a legfiatalabb leánykát. Azt már nem hallotta az öreg püspök, mit mondott a lányok apja, mert hosszú piros ruhájában szaladt visszafelé a kolostorba, ahogy csak a lába bírta. Gyorsan előkotort a padlódeszka alól egy ládikát, és kinyitotta. A szegényeknek félrerakott pénzt gyűjtötte abban a ládikóban, azokat az aranyakat, melyeket jólelkű adakozóktól kapott. Remélte, elég lesz ahhoz, hogy megmentse a három lányt a rabszolgaságtól. Miklós püspök hosszan bámulta a pénzkupacot, majd tologatni, rakosgatni kezdte az érméket. Három lány. Három kupac arany. De hogy adja oda?
" Tapéta A tapéta egyszerű, klasszikus nappali fali dekoráció, amit sokan lebecsülnek. Pedig napjainkban már megszámlálhatatlan mintájú, színű és textúrájú darab közül válogathatunk. Sőt, már háromdimenziós, öntapadós falelemek is kaphatók, melyek működésükben hasonlítanak a tapétára. Faldísz / Faldekoráció / Faldekor - DODO | Designban Otthon. Utóbbiak képesek drágábbnak feltüntetni a lakást, hiszen a térbeli elemek profi által tervezett enteriőr hatását keltik. " " Hírlevél feliratkozás Ha nem akarsz lemaradni az Otthonok & Megoldások cikkeiről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre mielőbb! Feliratkozom
Bizonyosnak kell tartanunk, ha nem is bizonyítható, hogy a középkor fantáziáját foglalkoztatta ez az átmeneti, félig igaz és félig mese, félig ember és félig tündér nép. Bizonyosnak kell tartanunk, hogy a középkori franciában, a középkori németben élt egy mithikus képzet, mely a távolság pasztellszínében felderengett, amikor ezt a szót hallotta: magyar. Hogy mik voltak ennek a mithikus képnek arcvonásai, ma még nem tudjuk megmondani. Régi költők és mondák adnak egy-két útmutatást. Itt csak egyet idézünk, mely filológiai szempontból talán jelentéktelen, de páratlanul hasznos útbaigazítás lehet. Nappali fali dekoráció sezon. Élt a Rajna mellett a XIII. század második feleben egy kovács, akit Regenbogennak hívtak és aki fejébe vette, hogy költő lesz. Felkereste tehát Frauenot a kor legendás költővezérét, hogy tőle tanuljon meg énekelni; verset is írt Frauenlob üdvözletére és ebben többek között így hízeleg mesterének: «Umb singens willen wolt ich zien in Ungerlant, so hânt ir mich der witen reis hie widerwânt. » (Az éneklés kedvéért Magyarországba akartam menni, de te lebeszéltél a hosszú utazásról. )
Tehát Regenbogen korának és környezetének, a középkori német polgárságnak lelkében Magyarország, mint a dalnokok hazája élt. Nappali fali dekoráció. Regenbogen kívánsága, hogy Magyarországra jöjjön dalnokságot tanulni, bizonyára összefügg a sokat vitatott Klingsor von Ungerlant problematikájával: ismert dolog, hogy Klingsor, a nagy költő és varázsló, aki megjósolja Szent Erzsébet születését, aki a wartburgi dalnokversenyen Tannhäuserrel és a Sátánnal szövetkezik, hogy legyőzze Wolfram von Eschenbach misztikus fényben ragyogó énekét, a német romantikának, Novalisnak kedves alakja, a monda szerint magyar származású. Talán ez a monda indíthatta Regenbogent, hogy Magyarországra akarjon jönni. Ebben a mondában csúcsosodik ki szerintünk a magyarság mithikus arca, ahogy a középkori lélekben élt. Nem tudjuk ehelyt egybefűzni a szétszórt és ma még ismeretlen, de bizonyára létező adatokat; a sejtelmet, mint sejtelmet, mint intuitív úton megélt valóságot szeretnők kifejezni és a jövő kutatóitól várjuk hitünk igazolását.
És mint az egyes ember, akit félreismernek és megbántanak, úgy érzi magát a nemzet tagja is: ha tudnák, hogy kik vagyunk igazság szerint, máskép alakult volna a magyar sors. A kérdő nyugtalanság nem áll meg a jelennél, az egész mult problematikus. Vajjon mit gondoltak rólunk akkor? Az emlékezet immár nemlétező tájakat egyszerre valósággá varázsol és kíváncsian kutatjuk, vajjon ezen a tájon átmenőben mit gondolt rólam az útitárs, aki már régen meghalt a számomra, s csak most bukkan hirtelen elő az emlékezet erdejéből ugyanabban a ruhában, melyben utoljára láttam és arcának sokértelmű kifejezése sem változott. A történelem, a nagy kollektív emlékezet, felidéz még régibb, embertelenül messzire mult tájakat; a visszahozhatatlanság melankóliája ajkunkon, amint kérdjük, a választ félve és gyötrő kíváncsian, az örök kérdést: mit gondolt rólunk a világ? Nappali fali dekoráció tv. – mint a beteg, aki nézi, hogy vágják fel sebét az orvosok. Mit gondolt rólunk a világ a korok legszebb korában, amikor a föld arca még ragyogó volt, mint amilyennek a tizenhatéves fiú látja, a héroikus századokban, melyeket középkornak szoktunk nevezni?
Néplélektani szempontból is valószínű, hogy Magyarország műveltebb szomszédai szemében a dalnokok és varázslók hazája volt. (A kettő bizonyos mithikus rétegben még egyet jelent. A magyarság mithikus arca – Wikiforrás. ) A fiatal müvelt népek félig levetett mithikus képzeteiket, babonáikat primitívebb szomszédaikra vetítik: így volt a görög szemében a thrák a varázslók népe, a római szemében az etruszk és hogy rokonabb példákat idézzünk, az iráni perzsa szemében a turáni, a skandináv szemében a finn és a lapp. És ez a «projekció» nem csupán a műveltebb nép fantáziájának törvényszerű terméke volt, nem csupán azért olvasták rá ezeket a vonásokat szomszédaikra, mert maguk már elhagyták azokat. Volt ennek a hitnek objektiv, valóságos alapja: mert a szomszéd primitivebb népek, a thrákok, etruszkok, turániak, finnek és talán a magyarok is ekkor még megőrizték a mithikus kultúra állapotát, amikor a dalnok és a varázsló a nép életének legfontosabb valósága volt. Nem tudunk választ adni a másik kérdésre sem, mely képzeletünkben felmerül: mi lett volna, ha Regenbogent nem állítja meg útjában Frauenlob és csakugyan eljött volna Magyarországba éneket tanulni?
Elszórt és összeszedetlen nyomokból vissza lehet sejteni a magyarság másik, titokzatosabb és diadalmasabb arcát. Meg nem fejtett szimbólumú mondák, meg nem értett hivatkozások még mindig őrzik a titkot: a magyarokról szóló mesét, a magyarság mithikus vízióját. A középkori földrajz szebb és igazabb tudomány volt, mint a XIX. század természettudományos földrajza, melyből napjainkban kezdünk nagy-lassan kiépülni az újra szellemi "ember"-föld rajz felé; a középkorban a földrajz költészet és tudomány hídja volt, félig mese és félig történelem. A középkori ember földlátása olyan volt, mint mikor valaki alig ismert városban este jár: felismeri az utcákat, melyeken átmegy, azonosítani tudja a nappali utcákkal, csak épen hogy nagyobbaknak és valami kimondhatatlan dologgal gazdagabbnak érzi őket; de mögöttük, a házsorokon túl végtelen perspektívák nyílnak az éjszaka alatt és minden következő sarkon csodakathedrálisok elkövetkezését várja a sötétben. A középkori ember is az ismert tartományokon túl meseországokat tudott: darúfejű népek, nagy, ernyőtalpú emberek, mágneshegyek és virágleányok birodalmairól, úszó cethalszigetekről, nagy falról, mely az apokaliptikus lovasok népét zárja égigérő hegyek közé és paradicsomról a világ végső végén.