Terebess Ázsia Lexikon A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z « vissza a Terebess Online nyitólapjára Qin Shi Huangdi Shi Huangdi (Qin Shi-huang, Csin Si Huang-ti, Csin Si-huang, élt i. e. 260–210, uralkodott i. 247–221–210) Kína első császára, a Kínai Császárság megalapítója volt. Ying Zheng (Jing Cseng) néven eredetileg Qin (Csin) állam királya volt. 238-ban érte el a nagykorúságot, addig régensként Lü Buwei (Lü Pu-vei) kormányzott helyette. 238 után gyorsan leszámolt a hatalmát fenyegető belső klikkekkel, és minden hatalmat a saját kezében összpontosított. I. 230-ban átfogó hadjáratsorozatot indított a többi kínai állam ellen, aminek eredményeként i. 221-ben az összes kínai területet egyesítette. Ekkor felvette a "császár" (huang-ti) címet, és Qin Shi Huangdi (Csin Első Császára) néven uralkodott. I. e. 221 után hozzálátott az addig számtalan független részből álló terület egységes birodalommá szervezéséhez. Qin állam hagyományainak megfelelően legista politikát követett: szigorú törvényeket adott ki, az országot 48 tartományra osztotta fel, és hogy a régi arisztokráciát meggyengítse, a hat meghódított fejedelemség vagyonosait családjukkal együtt fővárosába, Xianyangba (Hszienjang) költöztette.
2010. október. 27. 18:30 MTI Tech Érdekességek az első kínai császár végső nyughelyéről Az első kínai császár Csin Si-huang (Kr. e. 259-210) végső nyughelyét az ókori világ hét csodája közé sorolt halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építhették - vélekedik Tuan Csing-po, a híres terrakotta hadsereg feltárásait irányító régész. Az archeológus elméletét Torontóban adta elő, ahol épp most "vendégeskednek" Csin császár agyagvitézei - olvasható a The Independent online kiadásában. 2009. június. 10. 10:47 Újabb katonák kerülhetnek elő a kínai "agyaghadseregből" A harmadik régészeti feltárás kezdődik szombaton a híres terrakotta-hadsereg megtalálásának helyszínén - az archeológusok újabb agyagvitézeket, valamint az első kínai császárt, Csin Si-huangot övező rejtélyek megoldását remélik az ásatásoktól.
Ezek talán az Európának a hun néven ismert törzsek rokonai lehettek. A hsziungnuk elleni védekezés, a Nagy Fal építése nyilván összefüggött azzal, hogy e nomád népek rendszeresen visszatámadtak a Csin-dinasztia által meghódított ordoszi területekre. Az északkeleti Csilin tartomány bonyolult helyen fekszik. Mai népessége többségében han (kínai), viszont délkeleti részén autonóm koreai terület is található, és mandzsuk is élnek itt, egyre inkább beolvadva a bevándorló han népességbe. Mongolok is találhatók Csilinben. A kínai állam alapításakor viszont ez a mai tartomány méginkább határterületnek számított, és nemcsak az északi nomádokkal folyatott harcok miatt. A mai Csilin környékén több idegen nép is élt a Csin-dinasztia idején. Az egyik ezek közül a donghu volt. Donghuk és gaogoulik A donghu vélhetően keleti barbárt jelenthetett a kínai nyelvben (ezzel különböztették meg őket a nyugati hsziungnuktól). A donghukat néha a tunguzokkal azonosítják, mások szerint valamilyen proto-mongol, elő-mongol nyelvet beszéltek.
A Si Huang-ti ( Shi Huangdi) titulus felvételével azonosította magát a régi idők mitikus félisteni uralkodóival, elsősorban a Sárga Császárral ( Huang-ti ( Huangdi); a "sárga" szót jelentő huáng 黄 nem azonos az első császár nevében szereplővel). A ti ( di) 帝 írásjegy már a sang kori jóslócsontokon is feltűnik, és az ősök szellemének bemutatott égő áldozatokra utal. Később az írásjegy jelentése megváltozott, magukat az istenségeket jelentette. A császári címben szereplő huáng 皇 szó szintén ősi, mitikus uralkodók nevében szerepelt. Az első császár a császári cím felvételét bejelentő dekrétumában kifejezetten megtiltotta azt a gyakorlatot, hogy az uralkodókat haláluk után posztumusz névvel ruházzák fel. Ezt egyik későbbi dinasztia sem tartotta be. A birodalom kialakítása [ szerkesztés] I. 221 után hozzálátott az addig számtalan független részből álló terület egységes birodalommá szervezéséhez. Központosított adminisztrációt hozott létre, mely alapvonásaiban az egész császárkorban fennmaradt.