kötet, Budapest, 1930–1941. (elektronikus elérés:) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. További információk [ szerkesztés] Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből.
Magyar írók élete és munkái A VII. kötet címlapja Szerző Szinnyei József Megírásának időpontja 1880 -as évek– 1913 Első kiadásának időpontja 1891 – 1914 Nyelv magyar Témakör tágabb értelemben vett magyar írók életének és műveinek lexikona betűrendben Műfaj lexikon Részei 14 kötet Kiadás Magyar kiadás Hornyánszky Viktor akadémiai könyv- kereskedése, Budapest Külső hivatkozás elektronikus elérhetőség A Magyar írók élete és munkái Szinnyei József századforduló idején készített magyar irodalmi lexikonja. Az 1891 és 1914 között megjelent 14 kötetes mű mindazon személyek összegyűjtésére törekedett, akik valamilyen nyomtatásban megjelent (vagy kéziratban hagyott) irodalmi munkát adtak ki a kezük közül. Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. A Magyar írók élete és munkái máig alapmű, és egyben egyike a legnagyobb egyszerzős irodalmi alkotásoknak. Koncepciója [ szerkesztés] A szerző 30 éves kutatásait ( 1860 – 1890) követően 24 év alatt (1891–1914) megjelent, közel 30. 000 tágabb értelemben vett magyar író – azaz nem csak szépirodalmi műveket alkotó személyek, költők – életrajzát és alkotásait feldolgozó hatalmas, mintegy 5.
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Ki kicsoda a magyar sportéletben? Magyar színművészeti lexikon Társadalmi lexikon Természettudományi lexikon Ókori lexikon Szentek élete (Zalka–Zsihovics–Debreczeni) Szentek élete az év minden napjára Magyar zsidó lexikon Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Magyar katolikus lexikon Zenei lexikon (1965) Zenei lexikon (1985) Irodalmi lexikon (1927) Magyar irodalmi lexikon (1926) Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) Új magyar irodalmi lexikon Hungária irodalmi lexikon Világirodalmi lexikon (1931–1933) Világirodalmi lexikon (1970–1996)
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
(reprint) 1 090 Ft - 1 680 Ft 3 példány Magyar írók élete és munkái XIII. (reprint) Magyar írók élete és munkái XIV. (reprint) 1 152 Ft - 1 290 Ft Magyar írók élete és munkái VII. kötet Magyar Tudományos Akadémia, 1990 990 Ft - 2 500 Ft Magyar írók élete és munkái IV. kötet 6 - 8 munkanap% Magyar írók élete és munkái II. (reprint) Atticus 20% 2 100 Ft 1 680 Ft 1 500 Ft Magyar írók élete és munkái XII. - Haader György-Házyné Magyar írók élete és munkái XI. - Golarski Mici-Gyürky Vidor 1 250 Ft - 1 500 Ft Argumentum, 1999 Előjegyzem Argumentum, 2002 11 pont Magyar írók élete és munkái VII. - Ebeczky Béla- Ézsöl Mihály Argumentum, 1990 Magyar írók élete és munkái I. - Aachs-Bálint Rezső (Hasonmás Kiadás) Magyar írók élete és munkái XIV. Magyar írók élete és munkái VI. Magyar írók élete és munkái XX. Magyar írók élete és munkái Magyar írók élete és munkái II. Magyar írók élete és munkái XV. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I-XIV. | bookline. Iacob - Jürkné Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet. Steiner-Télfy. Magyar írók élete és munkái XVIII.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár
Koronavírusos halálozások napi száma egymillió lakosonként. (Hétnapos átlag. Forrás: Our World In Data) A Financial Times adatbázisa szerint a magyar mutató világviszonylatban is a legrosszabb. Mindez már csak azért is elgondolkodtató, mert átoltottságban – a magyar kormány mindig erre hivatkozik – jóval jobban állunk szomszédjainknál (Szerbiát leszámítva), és, mint említettük, az uniós tagországok többségénél is: A beadott, koronavírus elleni oltások száma 100 lakosra vetítve. Ezért fontos, hogy tudjuk, hányan haltak meg a koronavírustól | 24.hu. (Forrás: Our World in Data) A végeredmény tragikus Bár az egyes országok adatai csak megkötésekkel hasonlíthatók össze – a hivatalos esetszám függ a tesztelések számától, valamint különbözhet a Covid-halálozások felderítettsége és "könyvelése" –, összességében mégis elmondható, hogy a harmadik hullám Magyarországot érintette a legsúlyosabban a térségben. Miközben egyes szomszédjaink – Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia – csökkenteni tudták a halálos áldozatok számát, addig Magyarországon egyre többen haltak meg napi szinten márciusban.
© Technológia: 26 001 – a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsszámai szerint április 22-ig ennyi honfitársunkat veszítettük el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Megdöbbentő szám, több, mint például Szentendre egész lakossága. A legtöbben április 6-án vesztették életüket a járvány alatta, akkor 311-en haltak meg. Április közepe óta valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig elég magas, szerdai adatok szerint 214 többségében idős, krónikus beteg hunyt el. Enyhe csökkenést mutatnak a járványügyi adatok Müller Cecília tisztifőorvos szerint, valamelyest mérséklődött a kórházban kezeltek száma is, de még így is magas, 7507, közülük 876-an vannak lélegeztetőgépen. Több sajtóorgánum is próbálta összehasonlítani az egyes országok halálozásai adatait, és megkísérelte rangsorolni azokat. Tették ezt úgy, hogy nem vették figyelembe, hogy ezek a minden nap közölt számok gyorsstatisztikai adatok, és ahány ország, annyi féle a gyakorlat a Covid-halálesetek megállapítására. Európa harmadik legrosszabbjávál vált a magyar Covid-halálozás az elmúlt két hétben - Napi.hu. A különböző módszertan alapján lejelentett halálozási számok összehasonlítása pedig téves következtetéseket szül.
Kórházban ápolt koronavírusos betegek száma a térségünkben. (Forrás: Our World in Data) Ausztriában és Horvátországban ennél nagyságrendekkel kisebb emelkedést mértek, Szlovákiában nagyjából stagnált, Szlovéniában pedig még csökkent is a betegek száma. (Ukrajnából, Romániából és Szerbiából nem áll rendelkezésre adat, a többi adatközlés utolsó dátuma március 21. – a szerk. ) Csúcson a magyar halálozás Ami a haláleseteket illeti, a legnagyobb növekedést az esetszámhoz hasonlóan Magyarországon és Ukrajnában mérték: itthon 3, 2-szeresére, keleti szomszédunknál pedig 2, 2-szeresére nőtt a napi Covid-áldozatok száma két hónap alatt. Sokkal több halálért felelős a COVID-19, mint hitték - HáziPatika. A koronavírusos halálesetek napi száma térségünkben. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) Szerbiában 2-szer, Romániában 1, 7-szer több koronavírusos beteg halt meg március végén, mint február elején, azaz a harmadik hullám előtt. Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában pedig számottevően csökkent a napi áldozatszám. Ha pedig az egymillió lakosra jutó, napi halálos áldozatok számát nézzük, Magyarország helyzete kimagaslóan rossz a térségben: míg itthon március végén 26, 4 volt ez az érték a hétnapos mozgóátlagot tekintve, addig Szlovákiában 12, Romániában 7, 1, Ukrajnában 6, 8, Szerbiában 5, 7, Horvátországban 4, 1, Szlovéniában 3, 6, Ausztriában pedig 3.
A halálozási arány pedig a Hupejben tapasztaltnál is magasabb, 1441 halálos áldozat jut ennyi fertőzésre, tehát majdnem hétszázalékos a mortalitás. (Ez Hupej tartományban 4, 5 százalék, a világátlag pedig 3, 72 százalék. ) Úgy tűnik, hogy Spanyolország is hasonló katasztrófával szembesül: egy hét alatt megtízszereződött az igazolt koronavírusos esetek száma. Február 25-én még mindössze három esetről tudtak, szombat este pedig már 6313-ról. Félő, hogy itt még megugrik a halálos áldozatok száma is, éppen az egészségügyi rendszer túlterhelődése miatt. Itt még a globális átlagnál kissé kedvezőbb, 3 százalék körüli a halálozási arány. Magyarországon és a környező országokban egyelőre exponenciális emelkedés figyelhető meg. Grafikonunk az első ausztriai fertőzéses eset bejelentése (február 25. ) után mutatja napi bontásban a fertőzéses esetek számát. Grafika: 444/Tbg A magyarországi adatokból ma még nem sok következtetés vonható le. Valószínűleg a nagyon (értelmezhetetlenül) kevés elvégzett teszt miatt nem látszik a fertőzés kiterjedtségének nagyságrendje sem.
18 milliónál is több lehet a COVID-19-ben elhunytak valós száma. A kép illusztráció, forrása: Getty Images A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden százezer emberre 120 halálozás esett. A számítás szerint a 2020 eleje és 2021 vége közötti két évben mintegy 18, 2 millió haláleset következett be a COVID-19 miatt - ez háromszor annyi, mint a ténylegesen regisztrált, 6 millió körüli szám. Hol a legmagasabb a halálozási arány? Sok a koronavírus-fertőzött a menekültek között. A kutatás szerint a legmagasabb halálozási arányok Latin-Amerikában, Európában és a Szaharától délre fekvő afrikai országok alacsonyabb jövedelmű országaiban voltak. De a halálozások száma néhány magas jövedelmű országban, például Olaszországban és az Egyesült Államok egyes részein is meglehetősen magas volt. A legmagasabb becsült többlethalálozási arányú öt ország Bolívia, Bulgária, Szváziföld, Észak-Macedónia és Lesotho.
Jelen helyzetben Magyarországra mind a négy indikátor igaz. A négy indikátor: 1. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 14 napos bejelentett új esetszám. Ez a november 5-i adatok szerint Magyarországon 430 volt. 2. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 65 éven felüliek körében detektált új esteszám. A november 5-i magyar adat meghaladja a 360-at, az esteszám több hete folyamatosan növekvő. 3. Meghaladja a 3 százalékot a laborvizsgálatokkal igazolt pozitív esetek száma. A magyarországi tesztpozitivitás október 12-18 között meghaladta a 20 százalékot. 4. Magas (egymillió lakosonként legalább 10) vagy folyamatosan növekvő a 14 napos halálozás. Magyarországon a november 5-ét megelőző 14 nap alatt Covid-19-ben egymillió lakosra számítva több mint 80 beteg hunyt el. Mindezek alapján az ECDC kockázatértékelése szerint jelentős aggodalomra okot adó a járványügyi helyzetünk.