A sertés szűzpecsenyéje az egyik legfinomabb húsféle, de a sütése nem egyszerű, könnyen kiszáradhat. A sous vide technológia kitűnő lehetőség, hogy mindig tökéletes szűzpecsenyét kapjunk. A sertésszűz-derekakat (azaz a középső, vastagabb részt) néhány óra hosszat beáztattam. Az eddig áttanulmányozott nemzetközi szakirodalom kétféle ázató oldatot (brine) ajánl sertéshúsok esetén: 8%-os konyhasó-, illetve 7%-os só- és 3%-os cukoroldatban való áztatást 1 - 12 óra hosszat, természetesen hűtőben. Az utóbbi időben inkább a só+cukor kombinációt használom. Ezután jól leszárítottam, kevés borssal megszórtam (sózni már nem kell) és a vákuumos fóliahegesztővel zacskóba zártam őket. A sous vide készüléket 57, 5 Celsius fokra állítottam: 1 óra 50 percig ebben az állandó hőfokú vízfürdőben készültek a húsok. Sous vide sertésszűz recipe. A szuvidolási idő letelte után felnyitottam a zacskót, a szűzpecsenyéket vajon átforgattam néhány friss rozmaringlevél társaságában, míg a külső oldaluk megpirult. Néhány perc pihentetés után vastagabb szeleteket vágtam a szűzpecsnyéből - a látvány magáért beszélt... Vajon pirított darával és birsalmaszósszal tálaltam: vajpuha és ínycsiklandóan zamatos lett a hús.
Sous Vide Rozé sertésszűz-Magyar Gourmet - YouTube
Különösen igaz ez a közösen-, vagy demo főzés során elkészített fogásokra.
2015. május 26-án 17 órakor a lévai Reviczky Házba kerül sor Ürge László okleveles mérnök "A hallásában sérült Beethoven érdekfeszítő élete, dallamvilága és magyar vonatkozásai" című előadsára. A belépődíj tetszőleges. Mindenkit szeretettel várnak. FACEBOOK ESEMÉNY
Bővebb ismertető Napjaink azzal az igénnyel lépnek a művész elé, hogy tudatosan élje korának életét. Ez a követelés azért jogosult, mert több mint egy évszázad során a művész életét és működését függetlennek tekintették a társadalomtól s az önmagáért való művészet elvét hirdették. Ezzel szemben korábbi századok a művészt oly emberként becsülték meg, mint aki a közösség szolgálatában áll. Így Bach idejében a zene a fejedelmi székvárosokban az udvari ünnepségek fényét emelte, pompájának egyik kifejezőjévé vált. Ludwig van Beethoven élete és alkotói korszakai by Julianna Klézli. A polgárok-igazgatta városokban viszont a muzsikus - városi zenész, a tánács szolgálatába szegődött hegedűs, városi orgonista vagy kántor lehetett, s így a polgárok összességének alkalmazásába került. A zeneszerzés hozzátartozott a mindennapi élet követelményeihez: úgyszólván az alkalmak teremtették meg az új kompozíciókat. Mindazok a művek, amelyekről ma - stílusuk és tartalmuk szerint - azt érezzük, hogy korukat juttatják kifejezésre (s ennélfogva így is értékeljük őket), születésüket ilyenfajta társadalmi kötöttségnek köszönhették.
Beethoven hallásának elvesztésével egyre zárkózottabb lett, környezetével "beszélgető füzetekben" kommunikált, felhagyott a koncertezéssel. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis, s a A távoli kedveshez című dalciklusa és a IX. szimfónia. E monumentális műve, benne a Schiller versére íródott, kórus által énekelt Örömódával a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása. A bemutatón a már teljesen süket komponista vezényelt, de a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. Beethoven soha nem házasodott meg. A "halhatatlan kedveshez" írott leveleinek címzettje Antoine Brentano, Brunszvik Teréz vagy Jozefin lehetett, a Brunszvik családnál többször tartózkodott Martonvásáron, számos művét ott írta. Visszavonultsága miatt mogorvának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, s külsejére sem sok gondot fordított, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták. Élete végén elhatalmasodott májbaja, 1827. március 26-án halt meg Bécsben.