Itt nem a lélek mélyére ható történettel találkozunk, s a Mississippi szirénje közelebb áll egy krimihez, mint egy lélektani alkotáshoz. Ezektől eltekintve azonban a Mississippi szirénje is kiváló alkotás: az adott alapszituációt remekül feldolgozó és abból szinte mindent kihozó izgalmas mű változatos és eseménydús történettel. Olyan mű, amely méltó Truffaut életpályájának más filmjeihez.
Truffaut nem tudta eldönteni, hogy thrillert akar csinálni, vagy valami érzékeny szemléletű szociodrámát, így aztán sem ez nem lett, sem az nem lett – leginkább semmi sem lett. Nem tudjuk, hogy Hitchcock mit mondott rá, de ha volt esze az öregnek, nem dicsérte meg érte.
A használt termékekről pontos állapotleírást adunk a terméklapon, illetve a fotókon. Ha további kérdés merülne fel, kérjük üzenetben vagy telefonon érdeklődjön, rövid időn belül válaszolni fogunk rá. Átvétel: személyes átvétel a Westend mellett 2 percnyire levő címünkön lehetséges Postázás: csak és kizárólag a terméklapon a "szállítási feltételek" fül alatt található módokon és árakon, ezektől eltérni sajnos nem áll módunkban. Ha elsőbbségi opciót szeretne kérni, kérjük vásárláskor jelezze. Postai utánvétet nem vállalunk. Ha a termék átvétele / postázása határidőhöz van kötve, kérjük ezt vásárlás ELŐTT egyeztesse velünk, vásárlás után egyeztetés nélkül ezt nem tudjuk garantálni. Igyekszünk minden feltett kérdésre pár órán belül válaszolni. F. Truffaut: A Mississippi szirénje (1969) | Filmek videók. Személyes átvételnél célszerű az időpont egyeztetés, hogy átvétel idejére a termék biztosan rendelkezésre álljon. Időpont egyeztetés nélkül érkező Vásárlók esetében nem tudunk garanciát vállalni a termék azonnali átadására, ilyen esetben sajnos nem tudunk reklamációt elfogadni, kérjük ezt vegye figyelembe.
Amikor pedig Louis végül – egy túlzottan is közönséges véletlennek köszönhetően a nő nyomára bukkan (meglátja a tévében táncolni), várjuk az új, izgalmas fordulatot, megbocsátva az eddigi rohammunka felszínességét. Különösen inspirálhat minket erre Louis álma a kórházban, amikor több Hitchcock-film motívuma kerül elő: a sínek a mester korai munkáit idézik fel (akkor sokat dolgozott vonatokkal), a dőlten egymásba futó vonalak az Észak-északnyugat (1959) főcíméből kerültek elő, az alulról fényképezett országúti fák koronája pedig a Szédülés (1958) ama részéből, ahol James Stewart a halálba fuvarozza Kim Novakot. Missisippi szirénje. De sajnos Truffautnak már semmiféle kriminális vonal nem jutott eszébe, hanem ráállt egy hiteltelen szerelmi szál boncolgatására, amelynek az alapját az adja, hogy csalódása és legatyásodása ellenére Louis mégis a pénzét elszóró Julie mellett akar maradni. Aki engedi ezt, bár hogy mit remél ettől a kapcsolattól, kideríthetetlen. A film második fele így teljesen elszakad az elsőtől, nincs itt már sem krimi, sem titok, sem hangulat, már csak Louis van, aki eladja a gyárát, felszámolja a korábbi életét, s még a saját nyomozóját is meggyilkolja, mert az túl szorosan értelmezte a feladatát, és fel akarja jelenteni Juliet.
Ez a kiiktatás ugyan finoman visszainteget a Psycho (1960) hasonló jelenetére, ahol Martin Balsam ot öli meg a házigazda a lépcsőn, csak amíg ott ez előrevitte a cselekményt, addig ez itt alig: Louis továbbra is tehetetlenül vergődik a saját szerelme karmaiban, Julie meg hagyja ezt. Hogy pontosan miért, annak csak a jó ég a megmondhatója, mint ahogy az is, hogy közben miért mérgezi módszeresen a férfit és végül miért menti meg. Nyilván nem azért, hogy ne egyedül kelljen átvergődni a hólepte svájci határon… A páros egyre céltalanabb szerelmi életét a két színész képtelen élettel betölteni, mert az élethez értelem is kell, az meg itt nincs. A Mississippi szirénje • Film • TvProfil. A film második felében ráadásul a rendező teljesen magára hagyja őket, lényegében senkit sem szerepeltet rajtuk kívül, a rendőrség sincs sehol, meg Louis menyasszonyának a nővére sem, aki pedig szintén megzavarhatta volna az állóvizet. A vegetáló, eső-kelő, unottan menekülő házaspár egyre funkciótlanabbul hagyja magára az unalommal a nézőt, és a végén kész megkönnyebbülés lesz, hogy kimennek a képből, be a ködbe.
Szinte ugyanilyen módon egyesül végül a két főszereplő sorsa is. A film egyik legnagyobb erőssége a karakterábrázolás: a Belmondo által eljátszott Louis az elején egy fülig szerelmes, vak férfi, majd az események következtében mindent felrúg, és a saját korábbi életmódja ellen lázadó emberré válik. (Itt mutatkozik meg a francia új hullám egyik legfontosabb jellemzője is: a fiatalok lázadása apáik ellen és az újítás szándéka. ) Julie ugyanakkor egy szerencsétlen árva, aki szerencsevadászatból, alkalmi munkákból és lopásokból tartja el magát, amíg az erősebbek el nem vesznek tőle mindent. Jól látható, hogy a két főszereplő milyen éles kontrasztot alkot: a szüleitől gyárat öröklő férfi áll szemben az árva, nincstelen nővel. A Mississippi szirénje - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Mindkettőjüknek nagy utat kell megtenniük, míg ugyanoda érnek: a férfinak fel kell adnia addigi kényelmes életét, a nőnek pedig meg kell tanulnia bízni a másikban és kitartani mellette. Ezt Truffaut nagyon jól érzékelteti Julie szavaival: "Most tanulom a szerelmet, és fáj! "
Louis Durand (Jean-Paul Belmondo) az Indiai Óceán közepén fekvő Reunion szigeten élő gazdag dohányültetvényes. Mivel magányosnak érzi magát, házassági hirdetést ad fel. De a nő, aki megérkezik, nem az, akivel Louis levelezett... és itt kezdődik a rejtély. Julie (Catherine Deneuve) részt vett az asszony meggyilkolásában, és helyette utazott a szigetre, hogy hozzámenjen Louis-hoz és megszerezze annak vagyonát. Az esküvő után nem sokkal el is szökik férje vagyonával. De Louis rájön, hogy mindennek ellenére szereti Julie-t, (aki valójában Marion) és utána utazik Franciaországba...
A koronázási szertartás előtt itt, a belvárosi plébániatemplom előtt tett esküt arra, hogy megvédi az országot minden ellenségtől. 1889-ben Steindl Imre kapott megbízást, neki köszönhetjük a szentély boltozatának erőteljes, színes festését. Steindl Hild József oltárát (1836) eltávolíttatta a templomból, az Rákoskeresztúrra került, és helyébe új, majolikával gazdagon díszített, színes Zsolnay-oltárt tervezett. A templomnak négy harangja van. A nagyharang, amelyet Polgármester-harangnak is neveznek 2400 kg-os, H0 hangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1928-ban. 1200 kg-os, disz1 hangú harangját Walser Ferenc öntötte Budapesten 1927-ben. A 200 kg-os kisharang Szlezák László munkája 1927-ből. Míg a 100 kg-os lélekharangot Walser Ferenc öntötte 1929-ben. 1944-ben a II. Szent mihály templom miserend. világháborúban megsérültek a templom boltozatai, tartóoszlopai, tetőzete és falai, a legsúlyosabb sérülés az oltár elpusztulása és az egyik toronysisak megsemmisülése volt. A helyreállítást Gerő László végezte aki új főoltárt tervezett az elpusztult helyébe, ezt látjuk jelenleg is a szentélyben.
Vasárnap 10:00 Szentmise (latin nyelven) 12:00 Szent Liturgia a bizánci rítusban (Ukrán Görögkatolikus közösség, ukrán/ószláv nyelven) 16:00 Szentmise és vesperás a római rítus rendes formájában Adventben hétfőtől péntekig nincs délután szentmise 16 órakor. Szombatonként azonban, reggel 6 órakor és délután 16 órakor is van szentmise Nagyböjtben péntekenként a mise után keresztúti ájtatosság. Májusban a hétköznapi misék után Lorettói litánia. Októberben a hétköznapi misék után közös rózsafüzér imádság.