Túrós meggyes pite (glutén, tej, tojás, cukor, szójamentes, vegán) – Mona Konyhája – Élet az ételallergiával Kihagyás Page load link
Hozzávalók a tésztához: 30 dkg finomliszt 1 ek. porcukor 10 dkg vaj 2-3 ek. tejföl 1, 5 dkg élesztő Kimérjük a lisztet, elkeverjük a sóval és a porcukorral, majd belemorzsoljuk az élesztőt is. A vajat kis kockákra vágva adjuk hozzá és elmorzsoljuk a liszttel. Ezután a közepébe mélyedést készítünk, ide ütjük a tojást és tesszük a tejfölt. Egy közepesen kemény tésztát gyúrunk belőle. Letakarjuk és félretesszük míg elkészítjük a tölteléket. Túrós meggyes pite 6. Töltelék: 1 kg túró (lehetőleg házi) 20 dkg porcukor csipet só 1 vaníliáscukor 1 citrom reszelt héja 3 tojás sárgája 2 ek. búzadara 4 tojásfehérje Igazság szerint én házi túrót használok, amit a helyi piacon veszek, így általában 20-30 dkg-al több mint egy kiló a súlya. A tojásfehérje kivételével az összes hozzávalót alaposan elkeverjük. A fehérjéből kemény habot verünk és a túrókrémhez keverjük. Jól bevált recept. Hosszú idő alatt kísérleteztem ki, míg végül olyan lett, amilyennek szerettem volna. Frissen omlós, kicsit ropogós tészta, szaftos túrós töltelék.
Az Ízőrzők pázmándi részében sütöttek ilyen finom túrós pitét. Én csak fele mennyiségből készítettem, egy-két apró eltéréssel. Így is egy normál zománcozott tepsinyi lett belőle, ami nagyon finom volt, és gyorsan fogyott. Hozzávalók nálam, a tésztához: 35 dkg liszt, 2 tojás, 2, 5 dkg élesztő, 3-4 evőkanál cukor, 3 dl tej, 2 evőkanál mangalicazsír, a tetejére: 35 dkg túró, kb. 5 dkg mazsola, 7-8 dkg porcukor, 1 tojás és egy citrom reszelt héja. Az élesztőt a langyos tejben, kevés cukorral felfuttattam. Beletettem a zsírt, a két felvert tojást, a többi cukrot, majd a lisztet apránként belekevertem. Meggyes pite | Sylvia Gasztro Angyal. Akkor lesz jó, ha hólyagosra kidolgozva lágy galuska tésztát kapunk. Ekkor félretettem langyos helyre, hogy megkeljen. Közben elkészítettem a tölteléket. A túróba beleszórtam a porcukrot, a mazsolát, a felvert tojást és a citrom reszelt héját. Alaposan összekevertem. A megkelt tésztát zsírral kikent tepsibe borítottam, elegyengettem benne. Tetejére evőkanállal halmokba raktam a túrós tölteléket úgy, hogy szeletelés után mindegyik szeletbe jusson.
Figyelemfelkeltő neve van ennek a sütinek, talán én is a neve miatt "szúrtam ki" a könyvben, és kíváncsian vártam a végeredményt, amikor a sütésére került sor. A név nem hazudtolta meg magát: valóban egy pehelykönnyű, kellemes citromos túrótöltelékkel rendelkező pitéről van szó. Kedvencünkké fogadtuk!! :)) Ja, és könnyű elkészíteni... Nem fogjátok megbánni, ha megsütitek! Leveles tésztájú túrós pite: szinte elrepül annyira könnyű - Blikk Rúzs. :) Hozzávalók a tésztához: kb. 20x30 cm-es tepsihez - 4 tojássárgája - 15 dkg vaj (vagy margarin) - kb. fél dl langyos tej - 5 dkg friss élesztő (a könyvben 5 dkg élesztő szerepel, de ha valaki úgy gondolja, 3 dkg élesztővel is elég elkészíteni, nehogy élesztő íze legyen a végén - én most 5 dkg-mal készítettem, nagyon jó volt így is, de legközelebb lehet, hogy 3 dkg élesztővel próbálom meg) - 30 dkg liszt - 1 csipet kristálycukor - 75 dkg tehéntúró - 20-25 dkg porcukor (ízlés szerint) - 1 cs. Az előző pitével teljesen megegyezik a töltelék, a tészta is egészen hasonlatos, csak vékonyabb és omlósabb. Természetesen házi túróval az igazi!
Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát – Budaörsi Infó. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették. Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé).
23 perc olvasás Miként Buda várának, az ország fővárosának elvesztését 1541. augusztus 29-én a török hódoltság kora kezdetének tekintjük, úgy visszavétele 1686. szeptember 2-án, 145 esztendei megszállás után bizonyos tekintetben a török uralom végét jelentette, mivel ezt követően az oszmánok magyarországi uralma viharos gyorsasággal omlott össze. Elfoglalásáig Buda az ország politikai, katonai és gazdasági-pénzügyi központja volt, e funkcióit azonban 1541 után más városok vették át, mint Pozsony vagy Bécs. Visszafoglalása ezért nem csupán stratégiai szempontból volt elsőrendű fontosságú, hanem az ország politikai-gazdasági egységének visszaállítása szempontjából is. A hatalmas katonai vállalkozás jelentős keresztény összefogás révén valósult meg. Az ostromló seregben a császári csapatok és a német birodalomból érkezett egységek mellett ott harcolt sok ezer magyar katona, és nem feledkezhetünk meg az Európa minden részéből ideérkező nagyszámú önkéntesről sem. BOON - "Hátra van még a fekete leves" - Buda várát 470 éve foglalták el a törökök. A Buda alatt megfordult összesen mintegy százezer katona egyötöde áldozta életét a Magyar Királyság fővárosának visszavételéért, megteremtve ezzel a lehetőséget az ország teljes felszabadítására.
Érdekes és tanulságos ez a videó: 1541. augusztus 29. A harmadik csapást ugyancsak a belső marakodásnak köszönhetjük. I Ferdinánd és a gyermek János Zsigmond – anyja és támogatói révén – küzdött a hatalomért. Jagelló Izabellát és fiát Budán vette ostrom alá a német sereg, amibe a Csepelen felvonuló törökök is beleszóltak. Miután a szultán segítségével sikerült Ferdinándot távozásra bírni, a királynét és János Zsigmondot pedig Szulejmán látogatásra invitálta óbudai táborába. 1541 augusztus 29 2020. Ami ezután történt, 1541. augusztus 29-én, mindenki számára ismert. A barátságos légkörre hivatkozva janicsárok kérték bebocsátásukat Buda várába, mondván szeretnék megcsodálni a magyar királyok fővárosát. Lassan beszivárogva megszállták a stratégiai pontokat, majd egy hirtelen támadással lefegyverezték az őrséget. Ami nem sikerült a hatalmas német seregnek, azt megtette egy egyszerű csel. Izabella és a magyar előkelők épphogy fellélegeztek, amiért egyáltalán megszabadultak a török vendégségből, elképedve látták városuk tornyain a lófarkas zászlót.
A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. 1541 augusztus 29 via. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták.
Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 1541 augusztus 29 2019. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A törökellenes felszabadító háború haditerve már több mint száz esztendeje készen állt. Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.