II. János Pál a merénylet után a Szent Péter téren 1981. május 13-án. Fotó: ANSA/Vatican News A Fatimai Szűz Mária ünnepén szentmise keretében adnak hálát II. János Pál pápa életének megmentéséért a Szent Péter-téren elkövetett merénylet emlékére, amely 40 évvel ezelőtt, május 13-án történt. Az ünnepi szentmisét délután öt órakor tartják Polanica Zdroj-Sokołówka-ban a Fatimai Szűz Mária lengyelországi kegyhelyén. Szoros emberfogás – II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai – 777. A szertartást Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke vezeti, amint arról a lengyel püspöki konferencia honlapja beszámolt. A program keretében este 8 órakor koncertet is tartanak Totus Tuus, Maria (Teljesen a tiéd, Mária) címmel, amelynek során közösen eléneklik a II. János Pál által annyira szeretett Az Úr egyszer a parton állt című dalt. "Május 13-án ünnepélyes keretek között szeretnénk hálát adni az Úr Istennek II. János Pál megmentésének csodájáért, amely Szűz Mária közbenjárásával történt" – hangsúlyozta Zdzislaw Swiniarski atya, a kegyhely kusztosa és az ünnepségek főszervezője.
A szovjetek részéről – Michal Skwara elmondása szerint – Szergej Ivanov Antonov koordinálta a merényletet, Krum fedőnév alatt, szorosan együttműködve a bolgár felderítéssel. Ezt Oroszország és Bulgária mind a mai napig tagadja, azonban az egykori német állambiztonsági szolgálat, a Stasi dokumentumai és elmondott tanúvallomások alapján kijelenthető, hogy létezett ez a közvetlen kapcsolat, amire csak 1990-es évek után derülhetett fény. Mehmet Ali Ağca (fotó: EPA) A merénylet körülményei mind a pápa, mind az elkövetők szempontjából fontos. Miután Ali Ağca rálőtt a pápára, nem sokkal később őt is és Szergej I. Antonovot is letartóztatják, és olasz részről megkezdődött a hosszan tartó nyomozás, amit a szovjetek igyekeztek minden létező módon szabotálni, az olaszokat lehallgatni és végül elkaszálni az ügyet. Merénylet II. János Pál pápa ellen | hirado.hu. Ez megnehezítette a vizsgálatot, de a dezinformációs kampány ellenére sikerült az olaszoknak egyre több információhoz jutniuk, ami által meg tudták cáfolni például azt is, hogy Ali Ağcának köze lett volna a török Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezethez.
Agca Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletét, melyet egy segítőtársával akart végrehajtani. Az volt a terv, hogy Ali Agca lő a pápára, miközben társa egy kisebb robbantássalzűrzavart kelt a Szent Péter téren, hogy a támadók a bolgár nagykövetségre menekülhessenek. május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a terv ráeső részét, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának. Agcát az egyházfőt körülvevő hívők és Camillo Cibin, a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezte, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták. János Pál a merénylet ellenére későbbi működése során sem riadt vissza a nyilvános megjelenésektől, még kórházi ágyán megbocsátott merénylőjének, akit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítéltek. Agca a börtönévek során számos, egymásnak ellentmondó vallomást adott a pápa ellen tervezett merénylettel kapcsolatban, első – feljebb olvasható – vallomása alapján a bolgár titkosszolgálat és a KGB támogatta a török terroristát.
Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették. 1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek – pl. a NATO-hoz közel álló Gladio, Stasi, SISMI (olasz titkosszolgálat), KGB, CIA – az események hátterében, a tettes 2010-ben azzal botránkoztatta meg a közvéleményt, hogy Agostino Casaroli bíborost nevezte meg értelmi szerzőként.
Kövér László elmondta, hogy a szavazás eredménye várhatóan 80 perc múlva, 11:40 perc környékén lesz ismert, addig szünetet rendelt el. Novák Katalin köztársasági elnök államfő választás parlament Róna Péter titkos szavazás
Nem sokkal háromnegyed tíz előtt el is kezdődött az elnökválasztás folyamata, amint Áder János jelenlegi államfő és családja elfoglalták a helyüket a díszpáholyban. Kövér László házelnök köszöntötte a két köztársasági elnökjelöltet és családjaikat, vendégeiket, továbbá Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pált, Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnököket, illetve valamennyi, a teremben helyet foglaló jelenlegi és volt közjogi méltóságot. Áder János (középen), a leköszönő államfő / Fotó: Varga Imre Boross Péter, Orbán Viktor és Medgyessy Péter / Fotó: Varga Imre Ezután az államfőjelöltek 15-15 percet kapnak felszólalásra. Először Novák Katalin mondta el beszédét. Novák Katalin beszéde Az egykori családokért felelős tárca nélküli miniszter azzal kezdte beszédét, hogy a legtöbb magyar ember számára a mai nap egy átlagos csütörtök, és legfeljebb az esti híradásokból értesül, hogy új köztársasági elnöke van Magyarországnak. Novák szerint mindenkinek joga van tudni, hogy ki az az ember, akire szavazhatnak, és milyen mondanivalója van a magyar embereknek.
A Mi Hazánk Popély Gyula felvidéki történészt, az MTA doktorát tartaná a legalkalmasabbnak az államfői tisztségre. Szanyi Tibor volt szocialista politikus pártja, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) Pál Évát, a Neoton Família egykori énekesét jelöli köztársasági elnöknek. Korábbi cikkünkben már összegyűjtöttük, milyen juttatások illetik meg a leköszönő és az új köztársasági elnököt. Áder János államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, az új köztársasági elnököt még a jelenlegi kétharmados, Fidesz–KDNP-s többségű Országgyűlés választja meg. Egy jelölt indulásához a képviselők legalább egyötödének ajánlására van szükség, kétharmados többséggel rögtön megválasztható az államfő, ennek hiányában második fordulót tartanak, ahol elég az egyszerű többség is. (Borítókép: Huszti István / Index)