Onnan már nem volt megállás. A Horn-kormány még nyújtott ugyan némi tőkét a Postabanknak a túléléshez, és hónapokig tartott a vergődés, hogy mi legyen vele, ám Orbán Viktor első kormánya 1998-ban véget vetett a gyötrelmeknek. Egy puccsszerű konszolidációs manőverével gyakorlatilag államosította a Postabankot. A történet főszereplői és az ügy vizsgálói máig nem tisztázták megnyugtatóan – legalábbis nyilvánosan -¸ hogy ténylegesen mikor, mivel vitte veszteségbe az elnök-vezérigazgató a Postabankot, mekkora volt a tőkehiány. Az sem világos, hogy ebben mekkora szerepe volt a bank egymást váltó könyvvizsgálóinak. Princz Gábor - Wikiwand. Rejtély, hogy Fenyő János hogyan fért hozzá bizalmas postabanki adatokhoz, és az is titok, vajon miért Princz Gáborban vélték felfedezni egy ideig a rendőrök a Fenyő-gyilkosság egyik felbujtóját. Nem tiszta az Orbán-kormány manővere sem, hiszen több, az ügyhöz közeli bankos-pénzügyes úgy vélte, szükségtelen volt 150 milliárd forinttal konszolidálni a Postabankot. Csakhogy a kormányfő már akkor is úgy vélte, szükség van olyan nagybankra, amely állami tulajdonban van.
Princz Gábor olyan intézményre épített, amely szinte a legapróbb településeken is jelen volt. Megszervezte, felfuttatta, a bankrendszer imponáló szereplőjévé tette a részben állami, részben magántulajdonban lévő Postabankot, amelyet friss és üde macis reklámkampányával példátlanul rokonszenves jellemvonásokkal ruházott fel. Ezt a bársonyos és csalogató hangot azóta sem találta meg egyik bank reklámguruja sem, hiába jöttek elő a csacska és bájos Emesével, az ügyfeleiket személyesen ismerő, empatikus ügyintézők sorával vagy a csodás Budapestet körbe görkorizó fiatalemberrel. © Túry Gergely Princz Gábor maga volt a maci. Nagylelkűen támogatott minden jó ötletet, kulturális értéket – és valamennyi pártot. Magyar Vízilabda Szövetség. A kor celebjeinek kijárt a VIP-számla, a VIP-hitel. Külön portfólióba szervezte a veszteséges vagy bukással fenyegető napi- és hetilapokat, mesterségesen kiemelve őket a piaci közegből. Amely sajtótermék nem tartozott a portfoliójába, piaci hátrányba került velük szemben. Épp úgy, mint bárki és bármi, aki és amely vagy nem élvezte az állam célzott támogatását, vagy nem folyamodott a Postabankhoz apanázsért.
Médiaportfoliótól a bank Princz Gábor menesztése után kezdett el megválni, több lapot megszűntettek, többet eladtak. A tulajdoni viszonyok kuszasága miatt több per is indult a Postabank érdekeltségébe tartozó lapokkal kapcsolatban. Egy két évvel ezelőtti összeállítás szerint Princz Gábornak az ellene indult eljárás óta nincsenek cégei, csak olyan vállalkozásokról tudni, melyek volt feleségeinek nevén vannak. Ezek közül a TE-ART Rt. -nél tanácsadó a volt bankvezér, ez a cég évekig részt vett a Művészetek Völgyének szervezésében. A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Adatbázis: Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Princz Gábor | K-Monitor. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt.
PayPal Átutalás Magyarországról: 10700732-48899901-51100005 Külföldről: HU53-1070-0732-4889-9901-5110-0005 A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant.... A "BKV-ügy" a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely... A gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert kiépítő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezérigazgatóját és hat munkatársát 2010 márciusában helyezte előzetes letartóztatásba... 2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. A gyanúsítottak a vád szerint... A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai,... A katonai ügyészség - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán - nyomozást indított a Honvédelmi Minisztériumban (HM) történt vesztegetések és más bűncselekmények gyanújával.... Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat.
Mindez pedig katasztrofálisan lerontotta a pénzintézet addig is gyenge eszköz-forrás arányát. A részvények névértékét 10 000 forintról 5 forintra kellett leszállítani, így a többségében állami tulajdonú bank 42 milliárdos jegyzett tőkéje 20 milliósra csökkent. A költségvetésnek később 152 milliárdba került a bank konszolidálása. A Postabankot végül 2003-ban az állam privatizálta, az Erste Bank vette meg. Nem csak a bank hibázott A Postabank ügyében később, már az első Orbán-kormány idején Sepsey Tamás, akkori Kehi-elnök által jegyzett vizsgálatról készült dokumentum több hiányosságot is megállapított az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) Horn-kormány alatti ellenőrzési tevékenységében. A jelentés szerint a Postabanknál felhalmozódott jelentős veszteség miatt a bank ügyvezetésén kívül az ÁPTF, a Horn-kormány, valamint a Medgyessy Péter vezette pénzügyminisztérium felelőssége is megállapítható volt. Az ÁPTF (illetve jogelődje, a Bankfelügyelet) az 1994-től tapasztalható súlyos problémák ellenére elmulasztotta az alapos vizsgálatot.