Sorozat 70perc Bűnügyi, Dráma, 8. 3 IMDb Sorozat tartalma A nagy pénzrablás Bűnügyi sorozat első vetítése 2017, utolsó vetítése 2021, a sorozatnak jelenleg 3 évadja tekinthető meg Úrsula Corberó főszereplésével Tokyo (Silene Oliveira) szerepében, a sorozat 10/8. 3 értékelést kapott 16232 szavazatból. Nyolc rabló túszokat ejt, és bezárkózik a Spanyol Királyi Pénzverdébe, miközben egy bűnöző lángelme a rendőrséget a tervének végrehajtására manipulálja. Évadok száma: 3 Stáb: Álex Pina, Csatorna: Netflix Antena 3 Főszereplők: Úrsula Corberó, Álvaro Morte, Itziar Ituño,
December 3-án érkezik A nagy pénzrablás fináléja, amely az elmúlt évek egyik legsikeresebb sorozatává vált – a Netflix világszenzációjáról és arról, hogyan tudta néhány Dalí-maszkos spanyol betörő meghódítani a világot, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A sorozat tiszteletére a Top10casinos nevű, online szerencsejátékokkal foglalkozó oldal összegyűjtötte minden idők legjobb heist-jeleneteit. A heist az akciófilmek egyik alzsánere, ami alatt a bankrablós-átverős filmeket értjük. Rendszerint bizonytalan végkimenetellel és több, meglepő fordulattal operálnak. Maga A nagy pénzrablás már angol címében ( Money Heist) "megemlékezik" a zsánerről – sorozatként azonban nem szerepelhet a listán, hiszen az csak a filmek legizgalmasabb jeleneteit vette számításba. A Top 10 alapvetően nézői értékelés alapján rangsorolta a jeleneteket: számításba vették a Youtube-megtekintéseket, a like-dislike-arányt (ami mára már eltűnt a Youtube-videók alól), az IMDb-pontszámot, és hogy a legnagyobb filmes adatbázison található kritikák hogyan értékelték az adott akciót.
A párhuzam már csak azért is helytálló, mivel mindkét alkotás mögött érezhető egyfajta mozgalmi törekvés, a rend megbontásának igénye és a társadalom aktivizálásának szükségessége. Alan Moore képregénye ugyan sokkal nyíltabban politizál (konkrétan beszél fasizmus és anarchizmus szembenállásáról), azonban a Netflix sorozata is rezonál a közelmúltban kiújuló politikai-társadalmi ellentétekre, gondoljunk csak az USA-ban tomboló rendőri erőszak előző évi kicsúcsosodására. Az antihősök szeretete tehát onnan ered, hogy legyenek akármilyen rosszak, mindig szemben állnak egy még aljasabb zsarnoki rendszerrel. Így nem meglepő, hogy a V mint vérbosszú Fawkes-maszkja mellett az emberek már a Dalí-maszkot is előszeretettel használják tömegdemonstrációk során. A nagy pénzrablás hőseivel már csak azért is könnyű volt azonosulni, mert akcióik során a gyilkosság tilalmát és az erőszak viszonylagos féken tartását helyezték előtérbe. Ám ez az elv az utolsó évadban megdőlni látszik, mivel a türelmét vesztett Tamayo ezredes végleg le akar számolni "a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő" bűnözőkkel, így a hadsereg bevetését sürgeti.
Ahogy halad előre a sztori, egyre elképesztőbb fordulatok és valószínűtlen események láncolatai történnek, melyeket egy idő után helyenként kínos lesz nézni. Kár azonban tűzzel-vassal harcolni A nagy pénzrablás ellen, mert semmi rosszat nem akar. Nem veszi komolyan magát, kizárólag a szórakoztatáson van a hangsúly, a nézők legtöbbje bizonyára nem gondolkodik majd sokat azon, hogy miért nem találja el soha egyetlen golyó sem a célpontot, miért áll be egy túsz a rablók csapatába, vagy miért olyan tehetetlen és szerencsétlen a spanyol rendőrség. A nagy pénzrablás első két évadja valójában egy túszdráma, mely képtelenül hosszúra nyúlik. Az egyik legérdekesebb karakter Berlin, aki egyszerre karizmatikus vezető, szerető testvér és őrült pszichopata. A legnépszerűbb pedig minden bizonnyal maga a Professzor, Salvador Martin, aki a számítógépes kockákra jellemző fizimiskájával és az úriemberes modorával gyorsan belopta magát a nézők szívébe. A szerelmi szálak óriási szerepet kapnak (a spanyolok, úgy tűnik, ragaszkodnak hozzájuk), melyek egy ilyen precízen kifundált rablás során természetesen hatalmas kockázatot rejtenek magukban.
Ha 10-15 éve elvesztem apámat, valószínűleg most én is ugyanazt írnám, mint te. Ehelyett apám él, virul, és mindenben pont ugyanúgy ért egyet Feróval, mint 35 éve. Szeretjük azt hinni, hogy a Feró valami egészen szokatlan pálfordulásokon átesett ritka féregfajta, miközben a szomorú valóság az, hogy ő apáink generációjának egy viszonylag átlagos példánya. Én se értem, hogy miért, de így öregedtek meg. Néha eltűnődöm, hogy vajon belőlem mi lesz vénségemre, de azt hiszem inkább nem is akarom tudni.
A koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak mostantól már kötelező a védőoltás felvétele. Magyarországon az oltási program az egészségügyi dolgozók oltásával indult tavaly december végén, az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége fel is vette a koronavírus elleni oltást, csak kevesen maradtak, akik még nem oltották be magukat. Most őket is a védőoltás felvételére kérik. Az egészségügyben dolgozók ugyanis fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek és egyúttal forrásai lehetnek a vírus közösségi terjedésének. Oltásukra saját egészségük és a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van. Legkésőbb szeptember 1-ig fel kell venni az oltás első dózisát Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is támogatja, és azt az Országos Kórházi Főigazgatóság is indokoltnak tartja mind az ágazatban dolgozók, mind a betegek és a hozzátartozóik egészségének védelme érdekében.
Az egészségügyi dolgozók esetében ez azért is fontos, mert ahogy Koltai Júlia (TK, ELTE, CEU) kedden, a Társadalomtudományi Kutatóközpont által a MILAB-program keretében szervezett online előadásán bemutatott országos reprezentatív felmérésből is kiderült, a legnagyobb arányban az emberek az oltással kapcsolatban az orvosokra és az egészségügyi szakértőkre hallgatnak. Reich szerint ráadásul mivel az emberek a környezetükben hallott véleményekre jobban odafigyelnek, ez a hatás visszafelé is működhet, tehát az egészségügyi dolgozók bizonytalanságát is megalapozhatja a környezetük bizonytalansága. Reich szerint a legjobb, amit a kormányok tehetnek, hogy teljesen átláthatóvá teszik az oltások biztonságosságával és hatásosságával kapcsolatos adatokat. Bauer Zsófia szociológus, az Ynsight Research piackutató cég kutatási igazgatója a keddi előadáson emellett még a magyar oltásellenes csoportok online kommunikációjának elemzése alapján azt mondta, a szakértői kommunikáció növelhetné Magyarországon az oltási kedvet, ugyanis minél inkább sikerül távol tartani a politikától ezt a kérdést, annál nagyobb az esélye, hogy ez emberekben bizalmat lehessen kialakítani.
A Vice-nak nyilatkozó Reich és Hornesy is arra számít, hogy amint az egészségügyi dolgozók ismerősei közül egyre többen lesznek beoltva, ők is nagyobb arányban lesznek majd hajlandóak beoltatni magukat. Mint minden egészségügyi intézkedésnél, az emberek itt is figyelembe veszik, hogy mi történik a környezetükben. Amint valami normává válik, magával húzza az embereket, és lélektanilag egyre nehezebb lesz majd kimaradni belőle – fogalmazott. Koltai Júlia a keddi előadáson is hasonlóan vélekedett. A saját felméréséből felidézte, hogy szeptember óta – az esetszámok növekedésével párhuzamosan – Magyarországon csökkent azoknak az aránya, akik a Covidot a sima náthához hasonlítják, így szerinte arra is van esély, hogy az oltás előrehaladásával az oltással szembeni bizalmatlanság is csökken majd. Élet egészségügy járvány koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában
A klinikai III. fázis kísérletek csak 2023-ban fejeződnek be. Mivel végleges engedélyt -ezekre- eddig még sem az FDA sem az EMA nem adott ki és mivel pandemia ill. járványügyi vészhelyzet jelenleg nincs hazánkban, így a Pfizer és Moderna oltóanyagok forgalmazását és tömeges alkalmazását itthon is fel kellene -azonnal- függeszteni… Második kérdésem: Fentiek alapján miért nem függesztik fel most az mRNS oltások forgalmazását és tömeges alkalmazását hazánkban? ——————————————————————————————————- 3. ) Harmadik kérdésem: Miért nem szervezett /szervez az EMMI tudományos terápiás konszenzus konferenciát a hazai covid terápiás protokoll hatékonysága, eredményei, tanulságai stb. ügyeiről, készülve (és egyben felkészülve) a 2021. őszi "negyedik" hullámra? ——————————————————————————————————- 4. ) Negyedik kérdésem: Ivermectin, ami a covid ellen -bizonyítottan- hatásos gyógyszer, amit szájon át is lehet szedni (akár utólag is), miért nincs a mai napig sem engedélyezve hazánkban -humán gyógyászati használatra-, miközben Ausztriában és Németországban is engedélyezve van?
Megköszönném, ha a fenti négy kérdésre konkrét válaszokat kaphatnánk az EMMI-től ill. magától Kásler Miniszter Úrtól… Köszönettel várom a konkrét válaszokat! —————————————————————————ez a levél ma este elment——————————- Tisztelettel: Dr U. T. "Ezt egy 65 év feletti jogász barátomtól kaptam, hogy mutassa be a Covid oltási szándékkal felkereső személynek, személyeknek. Azt kérte, hogy vele és barátaival együtt tudassuk minél több még nem Covid oltottal az alábbiakat, akik a leírtakat mondják el, vagy kinyomtatás után mutassák be a Covid ügynököknek:Tisztelt Covid-vakcina Ügynök(ök)! Tájékoztatjuk, hogy ezen ingatlan lakói nem vesznek részt vakcina kísérletben, mert az Alaptörvény (2) is kimondja, hogy "Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. " Az alaptörvény pedig minden más törvénynél, de főleg kormányrendeletnél erősebb jogszabály és ezt tudnia kellene az államelnöktől kezdve a miniszterelnökön keresztül az utolsó jogászig és állampolgárig!