J Á T É K! KERESD MEG A 9 KÉPET, AMELYEK A HONLAP OLDALAIN VANNAK ELREJTVE. A RAJTUK LÉVŐ BETŰKBŐL ALKOSS EGY ÉRTELMES, CSELEKVÉST JELENTŐ SZÓT! KÜLD EL A SZÓT E-MAILBEN CAESARNAK. Ave Idegen! Kapcsold be a hangszóródat, mert több oldalon is háttérzene van. KÉPTÁR KINCSEK AJÁNLÓ CAESAR-BLOG AJÁNLÓ: BELÉPÉS CAESARHOZ: A HONLAP MINŐSÍTÉSE KALENDÁRIUM Hi! You are visiting to Hungary at Caesar. A Zászló! Melyért milliók haltak már, s melyet milliók tapostak már. Nekem szent és sérthetetlen! Caesar Tiszaújváros, My City Női név jelentése Küldj zenés képeslapot! E-card Komment! > Ha van véleményed egy cikkhez, szerkesztéshez a Caesar színein, kattints a tollas képre! Köszönöm! Sign in Guest Book! Thanks! Hasznos keresők! ( útvonal kereső, térkép, utcanév, recept kereső, stb. ) Érdemes benézni! Legnyugatibb pont Archívum - Mihály Gábor utazásai. ÉLETMÓD TUDNI ILLIK! CAESAR ELEDELEI PICURKA-LAP ZENEI KALEIDOSZKÓP PARTNEREK Vendégek bannerei KERESÉS A HONLAPON: KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS:
Nagyságrendileg is nehéz eltalálni a helyes választ. A legérdekesebb földrajzi kérdéseket, illetve válaszokat állandóan feltesszük magunknak, ám kérdés, hogy miután ez megtörtént, utánanézünk-e a válaszoknak is. Azt valószínűleg a legtöbb magyar keni-vágja, hogy hol van Magyarország legmagasabban pontja, talán a középiskolai tanulmányokból még az is simán megy, hogy melyik a legmagasabban fekvő magyar település, sőt, még azt is azonnal rávágjuk, hogy Budapest után az ország legnagyobb városa, avagy a második legnagyobb magyar város az bizony Debrecen. De vajon el tudjuk-e mondani azt, hogy melyk a legkisebb magyar város, vagy éppen azt, hogy melyek a legrövidebb nevű magyar települések? És, hogy melyik a legkeletibb és legnyugatibb magyar település? Hazánkban a legkeletebbre eső település Garbolc, a legnyugatabbra eső pedig Felsőszölnök. Magyarország legnyugatibb pontja. A két település között pedig 525 kilométer a távolság légvonalban. Felsőszölnök határában van egy hármashatár, ahol egy emlékművet is felállítottak. Itt találkozik Szlovénia, Magyarország és Ausztria.
Nemcsak természeti adottságai egyedülállóak, de határszéli elhelyezkedésének köszönhetően valahogy mindig meg tudta őrizni érintetlenségét, és így báját, romlatlanságát is. Bár a szlovén Rábavidék néven is ismert Vendvidéket mindössze pár település alkotja, a látnivalók száma végtelen. Apátistvánfalván található hazánk egyetlen Határőr múzeuma. Az egykori laktanya épülete ma betekintést enged a határőrök mindennapjaiba, az itt látható tárgyak hűen idézik a letűnt korszakot, amely azonban a vidék jelenlegi arculatának megértéséhez elengedhetetlen állomás. Magyarország legnyugatibb pont à marcq. A Vas megyei Apátistvánfalva (Fotó: MTI/Varga György) Jelentős számú a szlovén kisebbség A történelmi Vendvidék teljes területének egykor a Muravidék is része volt, így ma is jelentős számú szlovén kisebbség él itt: ők a vendek, vagyis a magyarországi szlovének. A hármas-határ ölelésében nyugvó Felsőszölnök, a Vendvidék legnépesebb, és hazánk legnyugatibb fekvésű települése: 600 lakosának 90 százaléka szlovén. Az itteni mintagazdaság a modern turisztika és a helyi hagyományok fúziójából született.
Az utóbbi egyébként az osztrákok trianonjának megfelelő békeszerződése volt. Fotó: az emlékmű a trianoni békeszerződés dátumával… /Mihály Gábor/ Hogyan jutunk el ide? A túrát kizárólag csakis gyalogosan tudjuk megtenni. A Hampó-völgyből indulva, egy darabig autóval haladhatunk a Hármashatár fele. Viszont fontos, hogy parkolási lehetőség nem nagyon van és a fokozottan védett terület miatt tilos is autóval behajtani. Ez ugyanis az Őrségi Nemzeti Park területe, amit táblával jeleznek is. Fotó: fokozottan védet terület tábla /Mihály Gábor/ Fotó: Hármashatár tanösvény /Mihály Gábor/ Maga a túra körülbelül 3-4 kilométer hosszú, melyet Felsőszölnök szélétől körülbelül egy óra alatt tudjuk megtenni. A Hármashatár-tanösvényen, a Szölnöki-patak mellett halad az út és végig a piros háromszögű alakú🔺 túrajelet kell követni. Kezdőknek kiváló kirándulás és könnyedén megtehető. Csupán két nagyobb emelkedő van az út során. Magyarország legnyugatibb ponta delgada. Az egyik az út háromnegyedénél, majd még egy a legvégén. Eleinte széles úton, végül erdei ösvényen át érjük el az emlékművet.
Az új vízgazdálkodási törvényjavaslat módosítaná a vízgazdálkodási törvényt úgy, hogy mezőgazdasági célú kút létesítésének esetén bizonyos feltételek mellett eltörölné az engedélyeztetési eljárást a gazdálkodók számára. A WWF aggályosnak tartja ezt a módosítási tervezetet, az aggodalmak részleteiről beszélt Dedák Dalma az InfoRádióban. "Ez azért probléma, mert bár a törvénymódosítás szerint csak talajvizet érintő kutakról van szó, a javaslathoz nem csatoltak semmiféle hatásvizsgálatot, nem tudjuk, a vízkészleteket hogyan érinti ez az egész. FÚRT ÉS ÁSOTT KÚT TULAJDONOSOK FIGYELEM! - Szécsény a fejedelmi Város. Nem tudjuk azt sem, hány gazdálkodót érint majd, valamint az sem egyértelmű, milyen területen használhatják ezt a kedvezményt a gazdálkodók, mert csak ivóvíz célú kutaknál vannak megkötések és olyan területeken, ahol csak aránytalanul nagy költséggel érhetők el felszíni víz, de az nem derül ki a javaslatból, mi is az aránytalanul magas költség" - mondta el. A szakember szerint a fő gond az, hogy egy vízjogi engedélyezési eljárás során a létesítendő kút által a környezetre gyakorolt hatásokat is vizsgálják, de ha csak bejelentési kötelezettség lesz, akkor ezek vizsgálata nem történik meg, nem lesz lehetőség előre felismerni a veszélyt.
Az egyik ezek közül az, hogy a jövőben a bejelentés illetékmentes lenne. A bizottság összegző javaslata ehhez ezt a magyarázatot, illetve indoklást fűzi. Fontos, hogy az illetékfizetést egységesen törölnék el, nem csak az illegális kutak tulajdonosainál: "Jogpolitikai szempontból indokolt, hogy ne csak az engedély nélküli kutak utólagos engedélyezése, hanem a szabályosan, engedélyezési eljárásban kezdeményezett kútlétesítés is mentesüljön az eljárási költségek (a jegyző által lefolytatott eljárásban az illeték, a katasztrófavédelmi igazgatóság, mint vízügyi hatóság előtti eljárásban a díj) megfizetése alól. Öntözési célú kutak és kútamnesztia. " Az indoklás szerint ez időkorlát nélküli lenne, azaz ha valaki a határidő után jelentené be illegálisan létesített kútját, akkor sem kellene azt lerónia: "Az illeték- és díjfizetési mentesség egyidejűleg nem kötődne az engedély nélküli kutak bírság terhe nélküli bejelentése határidejéhez, hanem időkorlát nélküli lenne. E módosítással egységes és általános, az engedélyezési eljárás költsége alóli mentesülési szabály vonatkozna a k útlétesítésre. "
Ez elvileg jelentheti azt is, hogy ezekre a kutakra nem kell tervet készíttetni. A következő módosítás úgy szól, hogy a jegyző által engedélyezett kutak megszüntetését nem csak szakképzett kútfúró végezheti. Végül a kútfúráshoz szükséges képesítési előírás is változik. Jelenleg kútfúró lehet az is, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot igazolja. Ez a lehetőség a jövő év első napjától megszűnik. Változik a kerti kutak szabályozása januártól - itt az új kötelezettség - Napi.hu. Korábban nagy port kavart a fúrt kutakra vonatkozó engedélyeztetési javaslat, amelyet végül tavaly a parlament módosított formában fogadott el. E szerint 80 méteres talpmélységig nem kell engedélyt kérni a kutak fúrásához ott, ahol a háztartáshoz szükséges a víz.
HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni? Győrffy Balázs: Ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek fog kedvezni. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodunk vele. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi vízgazdálkodáshoz fontosak, hanem a vízminőség miatt is, ezek a kutak ugyanis potenciális szennyező források is lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisainkat. Mára már a talajvizeinkből kitermelt vizek ivóvíz célú hasznosításra többnyire alkalmatlanok. Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben.
Ezek – szintén néhány speciális esetettől eltekintve – lényegében mind bírságolható létesítmények december 31-e után, ha a jelenlegi jogszabályi feltételek nem változnak. Az év végi hajrában azonban a parlament elé kerülhet az a belügyminisztériumi módosító indítvány, amely változatna a feltételeken, annak figyelembevételével, hogy a nyáron elfogadott törvénymódosítást Áder János köztársasági elnök aláírás helyett alkotmánybírósági normakontrollra küldte. A testület pedig megállapította, hogy a jogszabály egyes pontjaiban nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. Így az akkor elfogadott törvény nem lépett hatályba. A módosító indítványt a Törvényalkotási bizottság saját javaslataival kiegészítve, nemrég benyújtotta az Országgyűlésnek. Így várható, hogy arról hamarosan döntenek a képviselők. 2020. december 31-e lehet az új bejelentési határidő Forrás: Shutterstock Melyek a legfontosabb elemei a módosításnak? Több technikai jellegű és a jogi és logikai egységet biztosító módosítás mellett, két lényeges dologban lenne változás, ha elfogadják.
törvény 28. § alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. törvény hatálybalépését megelőzően (2018. 12. 21. ) engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi. A fenti módosítás értelmében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig lehet kérelmezni. A végrehajtással kapcsolatos eljárási folyamatok sajnos nem változtak! A NAK azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen. Ennek érdekében a köztestület az év elején a jogalkotóval további egyeztetéseket folytat. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2019-ben várhatóan megvalósul egy olyan átfogó jogszabály módosítás, amely az illegális kutak engedélyeztetésére speciális eljárásrend Amennyiben a bejelentéssel és a végrehajtással kapcsolatban változás következik be, úgy arról tájékoztatni fogjuk a lakosságot.
Az új szabályozás szerint nem kell engedély, illetve bejelentés nélkül létesíthető a 80 méter talpmélységnél nem mélyebb, a házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító kút. Továbbra is engedély kell viszont a hideg és a termálkarszt készletekbe történő beavatkozáshoz, valamint a gazdasági célú vízkivételekhez - figyelmeztet a portál. Fontos változás, hogy meghosszabbították az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles kutaknál a bírságmentes engedélyezés moratóriumát, idén december 31. helyett 2028. december 31. lesz a határidő. A rendelet alapvető célja, hogy egyértelművé tegye a már meglévő, nem engedélyezett fúrt kúttal rendelkező gazdák számára mi a teendőjük vízi létesítményük ügyének jogszerű rendezésével kapcsolatban. Továbbá olyan szabályozás kialakítása, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egyes vízhasználatokhoz, vízi létesítmények megépítéséhez és üzemeltetéséhez ne legyen szükséges sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása - ismertette még június 20-án a javaslatot Dankó Béla fideszes országgyűlési képviselő.