2016. szeptember 30. 19:35 Reggel óta Petőfi klasszikusa jár a fejemben, annyira időszerű most. Bizony kettőt pislogtunk, és elszaladt a szeptember! :) Bár még nyílnak a virágok, a nyárfáim is zöldellnek az ablak előtt; ráadásul a hajam is őszbe vegyül már – az elkövetkező hetek, hónapok mégsem az elmúlásról szólnak majd; éppen ellenkezőleg! ;) Ilyenkor már a konyhakertben kevesebb a teendő, egyre ritkábban kell locsolni is, így az ilyen csodálatos napokon hódolhatunk a gyönyörű őszi színeknek és illatoknak is egy kicsit. Kényeztessük a lelkünket, most érdemes ősszel virágzó évelőket ültetnünk, vagy előpakolni ezeket a ládákat. De mit is érdemes ilyenkor? #1. Klasszikus, a krizantém Ha nem bánunk vele kegyetlenül, évről évre megörvendeztet minket szép virágaival, méregzöld leveleivel; a legtöbb kertészeti boltban ráadásul most nagyon kedvező áron juthatunk hozzájuk! A krizantém ápolása nem ördöngösség, itt olvashatsz többet róla: #2. Varjúháj Évelő, igénytelen, szinte kipusztíthatatlan.
A növény örökzöld, virágait pedig ősszel és télen hozza. A hideget is jól viseli, ezért az időjárástól függetlenül akár késő őszig is az erkélyen tarthatod, csak akkor kell a lakásba vinned, ha a hőmérő higanyszála 18 fok alá süllyed.
A legismertebbek talán a kék búzavirág, a körömvirág, a bársonyvirág vagy a sarkantyúvirág. Ezeket a tulajdonságokat természetesem kedvünkre ki is használhatjuk:) Teák Talán a virágok egyik legősibb felhasználási módja a teakészítés. Tea készülhet rózsából, hibiszkuszból, bodzából, körömvirágból, kamillából, jázminból, kökényvirágból, hársból és akácból is – a teljesség legapróbb igénye nélkül, természetesen. Legutóbb én bodzavirág teát készítettem: Sütni, tölteni valók Leginkább a nagyméretű virágokkal érdemes ebben az esetben próbálkozni, azon belül is talán a tökfélék virágaival. Különleges csemege lehet a töltött cukkini virág, esetleg a bundázott változat:) Ezeken felül találkoztam már tempurázott verzióval, és tejszínes raguban is isteni! A képek forrása, és további ötletek:
A legjobb saját kertből, vagy védett tisztásról szemezgetni. A nagyobb virágok bibéitől és porzóitól célszerű megszabadulni, valamint tartsuk szem előtt azt is, hogy allergizálhatnak. Kezdjük inkább kisebb mennyiséggel, biztos ami biztos alapon. De mire is használhatók a virágok a konyhában? A lehető legkülönbözőbb dolgokra; készíthetünk belőlük szörpöt, zselét vagy lekvárt, dekorálhatunk velük salátákban, természetes színezékként használhatjuk őket, ízesíthetünk velük, de akár önállóan is fogyaszthatók egyes típusok töltve, vagy rántva. A kombinációk száma szinte végtelen:) nézzünk néhány inspiráló ötletet! Klasszikus "szörpnek valók" Bodzavirágból már nagyanyáink nagyanyái is főztek szörpöt, én is szoktam. Egyre inkább elterjed a levendula is, de készíthető szörp hársfa virágból, orgonából vagy éppen ibolyából is. Zselék és lekvárok Bizonyára találkoztatok már rózsa vagy bodzavirág lekvárral, talán ezek szintén nem meglepőek:) de kiváló méz vagy zselé készíthető pitypangból, akácvirágból is.
Mivel sokféle méretben kapható, az egészen apró növényektől a termetesebb bokrokig, minden erkélyre vagy kertbe találhatsz megfelelőt. Krizantém – Chrysanthemum A krizantém, vagy margitvirág eredetileg az őszi rózsák népes családjába tartozik, noha külseje alapján nem biztos, hogy ezt azok is meg tudnák mondani, akik nem járatosak a botanikában. Számos változata létezik, gyakorlatilag minden színben megtalálható, és az ősz utolsóként virágba boruló növényei közé tartozik. Díszkáposzta – Brassica oleracea Ugyan igazából nincs virágja, a díszkáposzta középső, színes levelei nagy virágfejnek hatnak, nem is csoda, hogy a néhány éve még különlegességnek számító növény egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Ugyan ehető, szépsége miatt mégis inkább dísznövényként terjedt el. Üdítő árnyalataival a zöldtől a kéken és a rózsaszínen át a mély liláig színes foltja lehet a teraszodnak késő ősszel is, egyedül arra ügyelj, hogy minden tőnek hagyj legalább 30 centiméternyi helyet akkor is, ha balkonládába ülteted.
Becsöngettek, a strandra járásnak és a fagyizásnak talán idénre már befellegzett, de az erkélyeden még néhány hónapig megtarthatsz egy csipetet a nyárból. Összeállításunkban olyan színpompás balkonnövények következnek, amelyek késő őszig az erkélyed díszei lehetnek, így gyorsan elfeledtetik veled a borongósabb napok szürkeségét is. Veronikacserje – Hebe hybrida A veronikacserje nyáron is mutatós, kedves kis dísznövény, azonban igazi szépségét akkorra tartogatja, amikor a korán nyíló virágok már kezdenek kifulladni: apró, fehér vagy sárga virágai a nyár végén jelennek meg, és még bájosabbá teszik a félgömb alakú bokrocskát. A veronikacserje igazi nagyvárosi növény, mivel jól bírja a szennyezett levegőt, és az árnyékos balkonokon is jól érzi magát. Őszi rózsa – Aster Ha őszi növényekről van szó, természetesen nem maradhat ki az összeállításból az őszi rózsa, amely egyszerre elegáns és romantikus, talán nincs is olyan, aki a dús szirmú virágot ne szeretné. Az őszi rózsa akkor virágzik, amikor a legtöbb növény már elhervadt, és egészen a fagyok beköszöntéig kápráztat el színével és illatával.
Kémiai elemek, fémek A negyedik és ötödik nyomozási napon a kémiai elemekkel foglalkoztunk. A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Vegyjellel jelöljük őket. Jelenleg 117 anyagot ismerünk ebből 92 található meg a természetben. A periódusos rendszerrel csoportosítjuk őket. Az ismétlődő kémiai tulajdonságok alapján vannak elrendezve. A fémek tulajdonságai Jó áram vezetők és hő vezetők. Periodusos rendszer fémek. Jól megmunkálhatók. Oxidálódnak. (Rozsdásodnak) Általában nincsen szaguk. Színük általában szürke, kivétel az arany és a réz Halmazállapotuk általában szilárd, kivéve a higany Fémek hőtágulása: Népszerű bejegyzések ezen a blogon Győr a 4 folyó városa Győr a 4 folyó városa Kihasználva a jó időt, októberben külső helyszíneken nyomoztunk. Első utunk Győrbe vezetett, ahol körbe jártuk a folyókat, sőt a volt folyókat. Szóval Győr 4 folyója a következő 3: Mosoni-Duna és a Rába. (Ez vicc volt. 😄) Tényleg három folyója van. A város szélén a Rábca folyik a Dunába, de a Marcal jóval a városon kívül ömlik a Rábába.
A jód folyékony halmazállapot nélkül válik gáz halmazállapotúvá, szublimál. Az óraüveg alján a jódgőz lecsapódik, jódkristályok keletkeznek. - Az áramot vezette a magnézium (Mg) és a grafit. Melyet úgy próbáltunk ki, hogy az anyag két végéhez hozzáérintettük a két jack dugó végét, ha az adott anyag vezette az áramot, akkor a kis égő világítani kezdett. Általában a fémek vezetik az áramot. Periódusos rendszer Kémiai elemek periódusos rendszere A kémiai elemek periódus rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk elektronszerkezetük alapján vannak elrendezve.
A latin magnes, másnes szóból a barnakőérc mágneses tulajdonsága miatt A 18. század közepén, egy svéd kémikus, Carl Wilhelm Scheele piroluzitot használt, hogy klórt állítson elő. Scheele és mások is úgy gondolták hogy a piroluzitnak egy addig nem ismert elemet kell tartalmaznia, de nem voltak képesek kiválasztani. Johan Gahn volt az első aki kinyert egy nem túl tiszta mangán mintát 1774-ben, a dioxid aktív szénnel való redukálásával.
Így a metalloidoknak mind fém, mind nem fém tulajdonságaik vannak. Ezen kémiai megosztások között több tucat anomáliánk van, például a higany folyékony állapota, amelyek atomjainak szerkezetéből adódnak. Fémek Nincs fém Metalloidok vagy félfémek Fizikai tulajdonságok Fényes, ezüst, képlékeny, sűrű, porózus, átlátszatlan. Változó fizikai állapotok, többnyire gáz halmazállapotúak. A jellemzők keveréke a fémek és a nemfémek között. Kémiai jellemzők Könnyen feladják az elektronokat. Könnyen nyernek elektronokat, a gázok kivételével. Amfoter, rossz oxidálószerek és rossz redukálószerek. Alacsony hővezető képesség. Példák Arany, réz, ezüst, gallium, cézium, higany. Kén, szén, foszfor, nitrogén, hidrogén. A fémek jellemzői Fizikai A fémek általában szilárdak, ezüst fényűek, alakíthatók, alakíthatók, sűrűek, kemények és átlátszatlanok. Egyesek azonban, például az arany, a réz, a higany, a cézium és az ozmium, jellegzetes színnel bírnak, az első kettő a legkiemelkedőbb. Vannak törékeny fémeink is, például mangán és bizmut; vagy puha, mint a nátrium, amelyet akár késsel is fel lehet szeletelni.
Például nátrium-oxid, Na 2 Vagy feloldódik vízben OH-ionokat képezve –, a kapott NaOH terméke: Na 2 O (s) + H 2 O (l) → 2NaOH (aq) Hasonlóképpen, a fémoxidok savakkal reagálva sókat és vizet képeznek: NiO (s) + H 2 SW 4 (aq) → NiSO 4 (aq) + H 2 O (l) A fémek oxidációs száma általában pozitív, értékeik általában +1 (Na +) és +3 (Al 3+, Ga 3+, Hit 3+); a titán és a cirkónium oxidációs száma azonban +4, Ti 4+ és Zr 4+ ill. Néhányan nagyon pozitívak lehetnek (Mn 7+, Os 8+ és megy 9+). A nemfémek jellemzői Fizikai A nemfémek fizikai állapota változóbb, bár a legtöbb gáz halmazállapotú. A szilárd anyagok között van kén, szén (szén vagy gyémánt), foszfor, szelén és jód. A bróm az egyetlen nemfém, amely vörösesbarna folyadékként létezik. Eközben a fluor, a klór, a nitrogén, az oxigén, a hidrogén, a hélium, az argon stb. A nemfémek normális körülmények között rossz hő- és villamosenergia-vezetők. Nem túl sűrűek, és szilárd anyaguk általában törékeny. A fémektől és ezüstszíneiktől eltérően a nemfémek általában színtelenek és homályosak, de vannak sárga (kén), zöld (klór), lila (jód), piros és fehér (foszfor).
Kémiai A nemfémek olyan fajok, amelyek könnyen elektronokat nyernek, a nemesgázok kivételével a reakcióképesség hiánya miatt. Ezért hajlamosak anionokat képezni, és fémkationokkal kombinálva sók és kerámia vegyületek (halogenidek, kloridok, jodidok, szulfidok, foszfidok, nitridek stb. ) Konglomerátumát képezik. A fémek egymással kombinálva ötvözeteket eredményeznek, amelyeket belülről a fémkötés köt össze. A nemfémek viszont kovalens kötéseket képeznek a kovalens vegyületekből (molekulákból); vagyis viszonylag egyenlő arányban mutatják meg a kötő elektronokat. A nemfémek általában savas vegyületeket állítanak elő, amelyek vízben oldva H-ionokat szabadítanak fel 3 VAGY +. Például a CO 2, savas oxid, vízzel reagálva szénsavat képez, H 2 CO 3: CO 2 (g) + H 2 O (l) → H 2 CO 3 (aq) A nemfémeknek nagy az elektronegativitása, a fluor az elektronegatív elem. Hasonlóképpen nagy ionizációs energiájuk jellemzi őket, mivel nehéz eltávolítani az elektronokat kis gáznemű atomjaikból. Az elektronok megszerzésének vagy befogadásának könnyűsége jó oxidálószerekké teszi őyanakkor elektronokat is veszíthetnek, mindkét pozitív oxidációs számot mutatva (S 4+, N 5+, VAGY 2+, H +) negatívként (F –, VAGY 2-, H –).