Kapcsolat - Szuperinfó Újság Baja és Vonzáskörzete Szuperinfó Kiadó: G-KRISSZ CONSULTING Betéti Társaság Cím: 6500 Baja, Kossuth Lajos utca 12. Adószám: 27796229-2-03 Képv. : Gábor ügyvezető Tel. : +36 79 326 579 e-mail:
Kapcsolat - Szuperinfó Újság Kiadó Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. Cím: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Adószám: 10384730-2-19 Tel: +36 20 417 2373 Felelős vezető: Dr. Kovács Julianna, Heffler György Szerkesztőség Főszerkesztő: Juhász Emőke Cím: 3300 Eger Csiky S. utca 19. Tel. : 36/312-701 e-mail:
9200, Mosonmagyaróvár, Kossuth Lajos u. 14. Házhoz visszük a híreket! A Mosonmagyaróvári Szuperinfó a Szuperinfó Média Kft. országos lefedettséggel rendelkező laphálózat tagja. Kerékpárszállítás a BKK járatain - Szuperinfó Újság. A lap kiadója Mosonmagyaróváron és környékén a Reklám Kft. Cégtörténet 1993-ban egy országos minta alapján alapítottuk cégünket az alakuló reklámpiacon. Úgy gondoltuk, hiányzik egy láncszem, a mind szélesebb kínálatot nyújtó vállalkozások és a vásárlók között. Az ingyenesen terjesztett (hirdető által finanszírozott) lap kiadásával újdonságot teremtettünk Mosonmagyaróvár közéletben. Cégünk kezdetekkor megszervezve mind a hirdetésszervezést, a szerkesztőségi munkát és az újság terjesztését. Rövid idő eltelte után beigazolódott, hogy szükség van e hirdetési formára. Meg kellett felelnünk, mind a hirdetők és az olvasók által nyújtott követelményeknek, ezért folyamatosan fejlesztettük cégünket, irodát nyitottunk számítógépes szerkesztőséget hoztunk létre. Fejlesztettük technológiánkat is és az első egyszínes újságtól eljutottunk a mai 4 szín color kiadványhoz.
Városok - Szuperinfó Újság
Békéscsaba, Munkácsy u. 13. Telefon/fax: (66) 443-352 E-mail: Nyitva: munkanapokon 8-16 óráig
Szuperinfo mosonmagyaróvár újság új. Aki ha nem is hét törpét alakít egyszerre, mint Popper művész úr a legendás rádiókabaré-jelenetben, de két szerepet is; a pesti jogászét és a suhancét. – No és hivatásos vőfély – ezt már Juhász István teszi hozzá önmagáról, Lajos bácsit alakítja amúgy, ezért a szerepért többen is sorban álltak. – Kevés a férfi közöttünk, ennek megfelelően kellett darabot is választanunk – lebbenti le a fátylat a következő titokról Vadász Vera, aki nemcsak rendez, játszik is: Veronikát, a víg özvegyet. – Bonviván-típusból nem is akadt, így Balázs, a nyíri birtokos szerepére direkt mostanra "szerződtettük" Szarka Norbert képviselőt, korábbi alpolgármestert.
Ezzel kívánták bizonyítani saját tudós voltukat. A korabeli olvasóközönség is ezt értékelte bennük. A reneszánsz humanistái, Cicero és Horatius nyelvének tudós utánzói természetesen lenézték, megvetették a barbár latinsággal írt, rímes középkori himnuszokat. "Janus Pannonius alkotásaival jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika: az egyén, a magánember testi és lelki problémáival; a családi összetartozás érzése: az édesanya iránti szeretet; a családnál szélesebb közösség: a haza, a hazai táj, az ember átlelkesítette természet; és a humanista értelmiségi legnagyobb élménye és ihletforrása: a kultúra, a tudomány, a művészet és fôképp a költészet kultusza. " (Gerézdi Rabán: i. Reneszánsz építészet Magyarországon - Feuerné Tóth Rózsa - Régikönyvek webáruház. m. 18. l. ) A 16. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. Bár ekkor sincs még fejlett polgárságunk, s hiányoznak a nagy kulturális központok is, a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben – alacsonyabb szinten ugyan – és már magyar nyelven terjed el. A tragikus történelmi helyzet ellenére sokszínű, széles skálájú, eleven szellemi élet, gazdag irodalom bontakozik ki.
Gótika és reneszánsz Magyarországon a 15. században A 15. század magyarországi művészetét két uralkodó alapján szokás korszakolni. Ez a megnevezés, tehát a század első harmadát jelölő, és a 14. század végét is magába foglaló Zsigmond-kor, illetve a század második felét jelölő Mátyás-kor mutatja, hogy a művészeti jelenségek elválaszthatatlanok az uralkodói környezettől. A magyarországi művészettörténetben ez az elnevezési mód a barokk kezdetéig általános, hiszen ugyanígy beszélünk Árpád-kori és Anjou-kori művészetről is, vagy a reneszánsz esetében a Jagelló-korról. E történeti kormeghatározásnak az az előnye, hogy tisztán kronológiai jellegű, és nem hord magában stílusmegjelölést. Reneszánsz stílusú épületek magyarországon. Ez azért is fontos, mert elsősorban a század második felében jellegzetesen két stílus párhuzamos együttélését tapasztaljuk, a gótikáét és a reneszánszét. Ennek jegyében beszélünk Mátyás-kori reneszánsz művészetről, amely elsősorban az udvari környezetben, itáliai mintára létrejött reneszánsz műveket foglalja magában, de emellett, elsősorban a városok művészetére vonatkozóan inkább, későgótikát szokás mondani.
A budai királyi palota A nagyszabású tervek azonban csak részben valósultak meg. Az 1480-as évek építkezései elsősorban a meglévő épületek átalakítására szorítkoztak: a korábbi, gótikus nyíláskereteket (ablakokat és ajtókat) új, reneszánsz nyílászárókkal helyettesítették. Részletformáik, az akantuszos, palmettás, néhol delfinekkel díszített piaszterfejezetek és a kannelúrázott pilaszterek firenzei mintákat követnek. Mátyás azonban az itáliai fejedelmekhez méltó palotát akart építeni. Ennek a törekvésnek ékes bizonyítéka, hogy az urbinói Palazzo Ducale mintájára, a palota nyugati oldalára, egy függőkertet építtetett. A vízgyűjtőként szolgáló, boltozott ciszterna (ún. Magyarországi reneszánsz építőművészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Albrecht-pince) fölé épített, a Tabán felé nagyszerű kilátást biztosító zárt kert, és az állítólag itt felállított, Pallas Athéné alakjával ékesített kút igazi fejedelmi palotává varázsolták a gótikus épületegyüttest. A palota középső udvarát szintén ekkor építették át: a belső homlokzatot, valószínűleg minden oldalról, többszintes, balusztrádos, loggiás homlokzattal látták el.
A legnagyobb vállalkozás azonban a legkülső, ún. Zsigmo nd- udvar keleti oldalának átépítése volt. A Dunára néző oldalon, Zsigmond palotája mellé, egy igazi reneszánsz palotát kezdett építeni Mátyás, amely azonban, a leletek tanúsága szerint, csak II. Ulászló idejében készült el teljesen, ha egyáltalán elkészült. Hartmann Schedel Világkróniká jának ( Weltchronik) Budát ábrázoló metszetén a régi épületek mellett, az új palota Duna felé eső homlokzata is látható. Antonio Bonfini leírása szerint az emelvényen (pódiumon) álló palota udvari homlokzatát egy monumentális, kettős kapu díszítette, amelyre hosszú, kétkarú lépcső vezetett fel. A kapuszárnyakat Herkules tizenkét munkáját ábrázoló, állítólag Verrocchio műhelyében készült, bronz reliefek díszítették. A palota ablakai és kapui, valamint a pódium teraszának baluszterei, vörösmárványból készültek. A fennmaradt emlékanyagból több fontos töredéket is ehhez a palotához lehet társítani. Valószínűleg a kettős kapu díszítéséhez tartozott egy nagyméretű, perspektivikusan rövidülő kazettákkal, és bennük kerubfejekkel díszített márványlap, és e kapu fölött volt látható az az antik típusú bronz betűkkel ékesített feliratos márványlap, amelynek több töredéke is előkerült.
A Benedikt Ried által a prágai Ulászló-teremben alkalmazott, úgynevezett kettősen hajlított bordás boltozatokkal találkozunk a siklósi várkápolna szentélyében (16. század eleje), amelynek karzata egyébként, a kor kettősségét jól mutatva, reneszánsz balusztráddal épült meg. Mátyás budai udvara az 1470-80-as években mégis felülmúlhatatlannak bizonyult. Az itáliai humanisták révén létrejött neoplatonista kör, amelyben egyébként magyarok is részt vettek, az itáliai szellemi élet centrumával, Marsilio Ficino firenzei akadémiájával állt kapcsolatban. Az a szellemi pezsgés, amelyről Antonio Bonfini, Francesco Bandini, Galeotto Marzio jelenléte, illetve műveik tanúskodnak, és a Corvina könyvtárhoz kötődő humanista ideálok, valamint a luxuskódexek pompája nem csak az utókor képzeletében tette Mátyást kiemelkedő műpártolóvá, hanem bizonyos értelemben saját korában is európai rangú uralkodóvá avatta.
A Mátyás-korban karrierjüket kezdő főurak és a felső papság körében ugyanakkor éppen a század legvégén, és a 16. század első évtizedeiben jelenik meg az itáliai stílus. Kisebb, helyi központok alakulnak ki, például Bakócz Tamás révén Esztergomban, Szatmári György révén Pécsett, vagy a Báthoryak révén Nyírbátorban. A reneszánsz stílusjelenségek forrása azonban ekkor már nem csak közvetlenül itáliai, mint a Bakócz-kápolna esetében, és nem is feltétlenül a budai udvar közvetítésével kell számolnunk. A felvidéki városok építkezésében megjelenő reneszánsz motívumok, mint a bártfai városházán például, már a Közép-Európában általánosan terjedő reneszánsz stílus visszahatásaként jelentkeznek. A Magyarország-szerte elterjedő stílust elsősorban a faragványok képviselik: a tabernákulumok és síremlékek nagy száma azt mutatja, hogy a Jagelló-korra, a gótika folyamatos továbbélése mellett, egyfajta művészeti köznyelv kialakulásáról beszélhetünk a reneszánsszal kapcsolatban. A későgótikus építészet legmodernebb technikai megoldásai viszont szintén a Jagelló-kori magyarországi művészet részét képezik.