MÁJUS 13-ÁN, SZOMBATON DEBRECENBE ÉRKEZIK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYUNK HERMÁJA! Szent László hermája egy ereklyetartó, amely (a Szent Korona és a Szent Jobb után) hazánk harmadik legértékesebb ereklyéjét, Szent László király koponya ereklyéjét őrzi egy gótikus pántokkal átfogott tokban. Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a lovagkirály sírját felnyitották, testét a neki megillető díszes sír … ba, ám fejét egy külön ereklyetartóba helyezték át, hogy így vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. Búcsút ünnepelt a debreceni Szent László domonkos plébánia | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, ma Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik.
HBN Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Kisházi-Kovács László: A debreceni Szent Anna plébánia története (Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1995) - Lektor Kiadó: Szent Gellért Egyházi Kiadó Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 1995 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 168 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-8273-43-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és reprodukciókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Debrecen történetének eddigi kutatói a város katolikus múltjával sem a reformáció előtti, sem utána következő, 1714-gyel kezdődő korszakával behatóbban nem foglalkoztak.
A harmadik, északi épület ismét klasszicista formát mutat, ám alsó részében érzékeltették a két árkádívet is. Forrás: Horler Miklós: (Budapest műemlékei, I. 1951. ) Magyar Károly: Hess András tér 3. – Vörös Sün ház Régi kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvár / NÉV: Vörös Sün ház (Budai Várnegyed) MEGYE: Pest megye CÍM: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 2. TELEFONSZÁM: – EMAIL, WEB: – LÁTOGATHATÓSÁG: A terület lakóház, nem látogatható.
BUDAI VÁRNEGYED MA IS HASZNÁLATBAN LÉVŐ LEGRÉGIBB ÉPÜLETE, A VÖRÖS SÜN Buda ma is használatban lévő legrégibb épülete, a Budai Várnegyedbeli Vörös sün. Mennyire régi, miért éppen Vörös sün, és kik éltek itt ebben az épületben..? Az épület több, 1260 körül épített, különböző magasságú, korai gótikus középkori lakóház egyesítéséből jött létre, pont ezért három címe is van: küldhetsz levelet a Hess András tér 3-ba, a Fortuna utca 1-be, és a Táncsics Mihály utca 2-be is, mindegyik ebbe a házba érkezik. Ha akarnánk, akkor sem tudnánk letagadni, hogy a Vörös sün Vörös sün, hisz a ház bejárati homlokzatánál a bejárat fölött is ott van bizony 3D-ben a vörös sün. Az épület volt pálos kolostor, aztán egy György nevű pálos rendfőnök az épületet elcserélte a Boszniai Királyság trónörökösével, aki kiadta a lakásokat (ami biztos -róluk van adat-: Bertalan asztalosnak, és Zöld János ablakgyártónak). Az 1400-as években járunk, szóval ekkortájt olyan is történt, hogy például az épület előtti harcban esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa.
Vörös sün ház, Budapest legidősebb ma is lakott háza Budapest bizonyosan legrégebbi eredetű és ma is lakott épülete nemcsak természetszerűen hordozza magában a budai vár történelmét, hanem a legek mellett számos történelmi nevezetesség is kötődik hozzá. Már az épület címe – Hess András tér 3. – is árasztja a történelmi levegőt, az első magyarországi könyvnyomtató nevét viseli, aki 1473 pünkösdjén valahol ennek a háznak a közelében nyomtatta ki a Chronica Hungarorumot, a Budai Krónikának is nevezett első nyomtatott könyvünket. De egy ideig itt őrizték a Pálos rend alapítójának ereklyéjét. Építészettörténészek a gótikus ablakmaradványból megállapították, hogy az eredeti ház már emeletes volt és 1260 körül épülhetett. Első lakóiról nincsenek ismereteink, azt viszont tudjuk, hogy az 1300-as évek első felében igen rangos tulajdonosa volt, név szerint Kont Miklós (? –1367. április vége) aki 1345 és 1351 között Nagy Lajos király pohárnokmestere volt. A pohárnokmester a király légbizalmasabbjai közé tartozott – a cím viselője zászlósúr volt.
A Hess András térre néző ház a Vörös Sün nevet kapta. A teret északról lezáró egyemeletes sarokház három homlokzattal rendelkezik: főhomlokzata a térre, keleti homlokzata a Táncsics Mihály utcára, míg a nyugati a Fortuna utcára néz. Helyén a középkorban négy, különálló, közvetlenül egymás mellé épült ház volt: egy nagyobb méretű, középkapualjas a tér felé, egy a mai Fortuna utcai részen, míg kettő a mai Táncsics Mihály utca felől. Az egykori épületeket kváderkövekből rakott ún. sarok-armírozás választotta el egymástól. A legtöbb középkori részletet a térre néző épület őrizte meg, ezeket a háború utáni újjáépítés során végzett építészettörténeti kutatások hozták napvilágra. A barokk és klasszicista elemekkel díszített főhomlokzaton a középkori eredetről mindössze a kapualjtól nyugatra a lábazaton kibontott és helyreállított, félköríves záródású pinceajtó tanúskodik. A ház eredeti alaprajzi beosztása máig sem változott alapvetően. Dongaboltozatos kapualjából két-két boltozatos helyiség nyílik a földszinten.
Az emlékét őrző háromnyelvű tábla is a várfal egy közeli szakaszán áll: "A 145 éves török hódoltság utolsó budai helytartója vezír Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa e hely közelében esett el 1686 nyárutó hava 2 napján délután életének 70-ik évében. Hős ellenfél volt békesség vele! " – olvasható a magyar mellett oszmán-török és mai török nyelven. Vidám élet A Vörös Sün nevet 1696-ban kapta a ház – itt működött az ugyanazon nevű hétszobás fogadó –, akkor ez volt az egyetlen "professzionális" szállóhely Budán. A tulajdonos okosan élt az adottsággal: az épület kertjében népszerű táncesteket rendeztek. Ekkorra már olyan híre volt a Vörös Sünnek, hogy az 1760-as években egy osztrák színigazgató a tánctermet egy színpaddal is kibővítette, ennek köszönhetően Budán elsőként itt tartottak színházi előadást. A Vörös Sün 1805-ig működött vendégfogadóként, de falai között és kertjében vidám élet zajlott: itt működött az ország egyetlen gyermekszínháza, a Verner színház. A gyermekek nem csak itt, a Hess András téri épület nagytermében és nem csak gyermekközönségnek játszottak nagy sikerrel egész estét betöltő színdarabokat.