2304. Kardoskúti Fehértó (GCKFHT) Kérünk, vegyétek komolyan! Innen lehet a tavat látni. Pusztai tavasz. Sóstói telep melletti kilátó. Szürkemarhák. Gólyatöcs. A Fehértó, háttérben Tótkomlós. Fehértó. A fehér és a szürkegém. Darvak. Gémfa. Múzeum épülete, volt csendőrlaktanya. Szélesség N 46° 28, 410' Hosszúság E 20° 35, 812' Magasság: 85 m Megye/ország: Békés Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2008. 11. 06 00:00 Megjelenés időpontja: 2008. 14 19:28 Utolsó lényeges változás: 2019. 07. 20 19:35 Utolsó változás: 2021. 05. 21 21:22 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: Gyömi Ládagazda: Gyömi Nehézség / Terep: 2. 0 / 1. 0 Megtalálások száma: 346 + 14 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 0. 5 megtalálás hetente A Kardoskúti Fehértó és környezete FOKOZOTTAN VÉDETT TERÜLET. Látogatása kizárólag engedéllyel, kísérővel lehetséges! Kardoskúti Fehértó WAP: Hosszúkás konyhai dobozt keress a fém rejtekében. **************************************************** A ládába TravelBug nem helyezhető.
A tó nagyon sekély, a legnagyobb mélysége sem éri el az 1 métert. A terület talaja szikes, szódás/lúgos talaj, a keleti tómeder jellemzője a zsiókás, kötő kákás és nádas, szikes vizű mocsár. A nyugati tómeder asztatikus (változó vízforgalmú) víztér. Az év első felében sekély vízzel borított, azonban a nyár folyamán teljesen kiszárad, ezért a tómederben csak sótűrő növények tenyésznek ( magyar sóballa, hegyes bajuszpázsit). A kardoskúti Fehér-tó tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. A madarak száma a vízviszonyok függvényében nagyon változó, de vízben gazdag években több tízezer madarat is meg lehet figyelni. A 2000-es évben például mintegy 30000 dankasirályt, 20000 nagy liliket és 15000 bíbicet számoltak más madarak mellett. A területen az állandóan itt költő madarak is nagy fajtagazdagsággal képviseltetik magukat. A nádasokban nagy kócsagtelepek találhatók, a szikeseken széki lile és gulipán fészkel, a ritkább növényzetű partszélek és közeli legelők a gólyatöcs és a nagy goda, valamint a piroslábú cankó kedvelt fészkelőhelyei, míg a zsiókás mocsarakban haris, pettyes vízicsibe és különböző récefajok költenek.
A Kardoskúti Fehér-tó A Körös-Maros Nemzeti Park e részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természet közeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a már 1966-ban védetté nyilvánított kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába, ami körül a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén. Esti behúzásuk, különösen a darvaké (Grus grus), rendkívül látványos jelenség, legnagyobb őszi létszámuk az elmúlt években elérte a 20 ezer példányt is. A Fehér-tó és közvetlen környéke fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel történhet. A Fehér-tó madárvilágának megfigyelését a Pusztaközpontból a hódmezővásárhelyi műúton továbbhaladva két megfigyelőtorony is segíti. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található.
A ház építése a 12. századra tehető. A Fehér-tó és közvetlen környezete fokozottan védett, annak látogatása engedélyhez kötött. A terület madárvilága a Hódmezővásárhely–kardoskúti útról, illetve, az út mentén épített megfigyelőtoronyból tanulmányozható. A tó nyugati és keleti medencéjét elválasztó gát előtt épített kutatóház és a mellette 2001-ben újjáépített kilátó a gyakran itt dolgozó kutatók munkáját segíti. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósága a tótól északra lévő Sóstói-telepen tervezi egy regionális látogatóközpont kialakítását, amely a vendégek fogadása mellett áttekintést ad majd a térség természeti, történeti és néprajzi múltjáról, értékeiről. Csandi-pusztk
Jelentősége inkább vonuláskor nagyobb - különösen a daru és a nagy lilik számára. Korábban a kis lilik és a vékonycsőrű póling is rendszeresen előfordult. Természetvédelmi kijelölések 488 hektár a Körös-Maros NPrésze. Ez a terület egyben szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén is. A 8/1993. (I. 30. ) FM rendelet értelmében a területen tilos a vízivad vadászat. Természetvédelmi kérdések A legsúlyosabb problémát a szikestó vízháztartásának károsodása, a környező területek meliorálásajelenti. Ehhez járul még a legelő állatállomány csökkenése, egyesterületeken pedig a libatartás. Az új természetvédelmi kezelőbiztosítja a vizes élőhelyek fenntartását és rekonstrukcióját, fejleszti a legelő állatállományt. A terület madárvilágára vonatkozóan egyedülállóan hosszú adatsorok állnak rendelkezésre. Minősítő fajok: nagy lilik (Anser albifrons) nyári lúd (Anser anser) daru (Grus grus) nagy goda (Limosa limosa)
A tó tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén. Október végén akár nyolcvanezer madár is éjszakázhat a számukra biztonságot jelentő sekély vízen. Esti behúzásuk, különösen a darvaké (Grus grus), rendkívül látványos jelenség, legnagyobb őszi létszámuk az elmúlt években elérte a 20 000 példányt is. A Fehér-tó nemzetközi szinten is elismert vizes élőhely, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. De nemcsak a vonuló-, hanem a költőfajok is kiemelkedő értéket képviselnek. A nádasokban alakult ki telepe a nagy kócsagnak (Egretta alba), a vakszikeseken széki lile (Charadrius alexandrinus) és gulipán (Recurvirostra avosetta), a ritkább növényzetű partszéleken gólyatöcs (Himantopus himantopus), a legelőkön nagy goda (Limosa limosa) és piroslábú cankó (Tringa totanus), a zsiókás, ecsetpázsitos mocsarakon haris (Crex crex), pettyes vízicsibe (Porzana porzana) és különböző récefajok fészkelnek.
Ennek következtében a hajmosás mechanizmusa eltér a hagyományos samponokétól, mivel jóval több vizet és alaposabb hajmosást igényel. Ezért fontos, hogy a gyártók által megadott használati utasításokat pontosan kövessük.
Néhány friss rozmaringszárat tegyél forrásban lévő vízbe, hogy megpuhuljanak, majd keverd bele őket egy kis tálnyi olívaolajba. Öblítsd át a hajad meleg vízzel, hogy megnyíljanak a pórusok, majd masszírozd bele a fejbőrödbe a keveréket, és tegyél rá egy olyan törölközőt, amit nem sajnálsz – így melegen tarthatod a fejed, és jobban hatnak a hatóanyagok. 10 perc után vedd le a törcsit és mosd meg a hajad a szokásos módon. Varázsdió kivonat A varázsdiónak szuper gyulladáscsökkentő és viszketést enyhítő hatása van, így jó módszer lehet a száraz fejbőr okozta kellemetlen tünetek ellen is. Bioboltokban találsz belőle kivonatot, és nagyon egyszerű használni: egyenlő arányban keverj össze vizet és varázsdió-kivonatot, majd öntsd rá a fejbőrödre, 15 perc után pedig mosd meg a hajad. Sebes korps fejbőr kezelése a z. Ez a keverék olyan kíméletes, hogy akár hetente kétszer is bevetheted. Oldalak: 1 2 »
Ha fésülködéskor fájdalmat érzünk, könnyen lehet, hogy sebes a fejbőrünk. Ezek a sebek nemcsak csúnyák és zavarók, de átmeneti hajhulláshoz is vezethetnek. A hajas fejbőr kisebesedésének több oka is lehet, például fejtetű, kontakt dermatitisz, pikkelysömör, pattanás, bárányhimlő. A különböző sebeket természetesen különböző módon is kell kezelni. Ha időben felfedezzük, szinte minden eset kezelhető otthon. Nézzük a legjobb módszereket a sebes fejből házi kezelésére. Sebes korps fejbőr kezelése a w. Megfelelő fejbőr- és hajápolás A sebes fejbőr kezelése és a baj megelőzése olyan egyszerű, mint maga a megfelelő fejbőr- és hajápolás. Mossunk hajat rendszeresen. Edzés után azonnal mossuk meg a hajunkat samponnal, hogy kimossuk belőle az izzadtságot. Mindig hagyjuk előbb magától megszáradni a hajunkat, és csak azután fésüljük meg vagy kössük össze. A fésűnket, törölközőnket ne osszuk meg mással. Ha karcolás, seb keletkezik a fejbőrünkön, azonnal kezeljük. Már kis nyílt seb is könnyen elfertőződhet. Meleg borogatás A meleg borogatás serkenti a vérkeringést, és ezáltal enyhítheti a sebek okozta fájdalmat.