Az állomás, ami így épül, egymilliárd körüli többletköltséget jelent - mondta Keszthelyi Tibor. A metró építését gátló, utolsó peres ügyben hamarosan dönt a Fővárosi Bíróság, ezt követően a fővárosi közgyűlés is szavaz a metróról, majd kiírják a pályázatot az alagút megépítésére. A munka ezután kezdődhet, és a tervek szerint 2008 végéig tart majd. Új mélygarázs lett a Rákóczi téren - Ingatlanhírek. Ha a kerület mégis a fák kivágásával járó mélygarázs megépítése mellett dönt, módosítani kell a tér kialakítására vonatkozó jelenleg érvényben lévő tervet, és újabb szakhatósági engedélyeket kell beszerezni. A fák kivágását a környezetvédők és a környék lakóinak egy része sem támogatja. A Főmtervhez például egy olyan kerületi lakos írt levelet, aki azért szeretné, hogy megmaradjanak a fák, hogy a férje ne láthasson rá az ablakból a Rákóczi tér prostituáltjaira. A fák értékességéről a szakemberek vitatkoznak, ugyanis a fák annyira öregek, hogy elképzelhető, hamarosan a koruk miatt kellene kivágni őket.
Még bírják a Discovery hegymászói Még egy nap, és lejöhet a falról a Discovery Channel által felküldött két alpinista. Egy látványos tévésorozat és a hegymászó-életforma reklámozása miatt él tizenegy napja Mészáros Csaba és Szegvári Zsolt a Rákóczi tér felett rögzített, kétszer három méteres alapzaton, egy parányi sátorban, 16 méter magasan. A csetelők főképp a nagyobb túrák veszélyeiről, a felkészülés módszereiről, a menüről faggatták őket. Víg Parkolóház. A zsíros lebukott a Rákóczi téri razzián Disznózsír, szalámi és kacsamáj is fennakadt a szerda reggeli élelmiszerrazzián a Rákóczi téri piacon, ahol a hatósági állatorvosok ellenőrizték a piaci árusokat. A zsír azért lett gyanús, mert a gyártó cég engedélyét már fél éve visszavonták. A kora reggeli razziákhoz a piacosok már hozzászoktak és az sem háborgott, akinek lefoglalták a szalámiját. Riport a razziáról. Mélygarázs miatt vágnák ki a Rákóczi tér fáit Mélygarázs építését tervezi a józsefvárosi önkormányzat a Rákóczi tér alá, ehhez azonban ki kellene vágni a tér hatalmas fáit.
(A főpolgármesteri hivatal egy hónap elteltével méltóztatott elküldeni az erről szóló iratokat. ) Így összesen 300-400 kocsinak jutott hely a belvárosban a föld alatt, ami a 2009-es terveknek csak a töredéke. Az akkoriban nagy garral bejelentett öt nagy mélygarázsból (Állatkerti körút, Felvonulási tér, Március 15. tér, Baross tér, Műegyetem rakpart - összesen kb 4000 férőhellyel) nem lett semmi. Megpróbáltunk utána kérdezni, hogy miért nem, de egyelőre nem kaptunk választ. Azt lehet tudni, hogy a két másik, 4-es metróhoz tartozó mélygarázs (a Műegyetem rakparti és a Baross téri) tervei készen vannak, az engedélyeztetésük is megtörtént, de a kivitelezés - valószínűleg forrás hiányában - nem indult el. Szintén terveznek még egy nagy mélygarázst a 4-es metró kelenföldi végállomásánál, de egyelőre az is csak terv. Két állami beruházásnál is gyakran elhangzik a mélygarázsépítés: a Várkertbazár felújításával és a Kossuth tér átépítésével kapcsolatban. Mivel ezekre megvan a forrás, egy fokkal biztosabbnak tűnnek, mint az önkormányzati garázsépítések.
Ezt tavasszal lehet megtenni, amikor a kettes vonalon már csak Alstom közlekedik, addig egy ideiglenes szoftverrendszer fut, amit frissíteni kell. Ez egy éjszakai üzemszünetben elvégezhető, emiatt nem esnek ki hosszú időre a vonatok az utasforgalomból – mondta a vezérigazgató.
Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. A másik típusú füstköd a jelenleg Olaszországot sújtó téli, úgynevezett London típusú szmog. Magas légnyomás, magas páratartalom és -3+5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a kén-dioxid, a por, a koromszemcsék, a kénsavcseppek a felelősek. London típusú smog. Ennek a maró hatású szmognak a káros következménye nemcsak asztma lehet, hanem akár a halálos kimenetelű tüdőödéma is. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú szmogot. Budapesten a téli időszakban közel egy hét csendes, párás, mozdulatlan időjárás elegendő ahhoz, hogy a szokásos értéknek körülbelül kétszeresére emelkedjen a levegő károsanyag-tartalma. A szmogriadó elrendeléséhez közel egy hónapig ki kellene tartania ennek az időjárásnak. Budapest levegőjének szénmonoxid- és nitrogén-oxid-tartalma január nagy részében az idén az egészségügyi határérték 50-60 százaléka volt, az ilyenkor megszokott 20-25 százalékkal szemben.
A halálesetek jelentős részét a szmogban található részecskék légutakban való lerakódása által keltett szervi elváltozások okozták. Az egészségkárosodás tüdőgyulladás és hörghurut képében jelent meg. [11] London városa 1954 -ben a törvényhozás 1956 -ban, majd 1968 -ban fogadott el intézkedéseket a légszennyezés csökkentése érdekében. Elsősorban a széntüzelésről gáztüzelésre való átállást szorgalmazták, illetve a széntüzelés megmaradása esetén a koksz használatát, ami alig járt füsttel. A központi fűtés abban az időben még igen ritka volt, és csak a hatvanas évek végén kezdett el széles körben elterjedni. Szmog - fogalomtár - Hasznositsd.hu. A megtett intézkedések azonban csak nagyon lassan fejtették ki hatásukat, ami azt eredményezte, hogy 1962 decemberében még egy nagy szmog alakult ki. [12] Okai [ szerkesztés] A Texas A&M University által végzett kutatások Peking szennyezett levegőjének vizsgálatával próbálták megállapítani, milyen is lehetett a londoni szmog. Ez alapján megállapították, hogy az időjárási jelenségek és a különféle vegyületek együttes felhalmozódása okozta azt, hogy nagy mennyiségű kénsav képződött a levegőben.
Magas expozíció halált okozhat. NO keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogéntartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza-égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2-szennyezésért. A levegő szennyezettségét mutató táblázatokban találkozhatunk a szálló port jelentő PM10 jelzéssel. A részecskék mérete 0, 001 és 100 mikrométer közé esik: egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Fuldokló olasz városok- Los Angeles és London típusú szmogok - Greenfo. Budapesten egyedül a finomporszennyezés akár átlagosan három évet is elvehet az életünkből – mutatta ki egy uniós kutatás – amely alapján az uniós levegőtisztaság-védelmi irányelvet megalkották.
Szmog riadó Védekezzen a szmog ellen, megint határértéken a szálló por koncentrációja, a szmog! Tudta Ön, hogy a szmog, ami a levegő légszennyezettségéből adódó füstköd jelenti, két féle típusú lehet? A "Londoni-típusú" szmog kialakulásának feltételei közül most a többség adott! A szmog típusai A szmog típusát hatásuk és első észlelési helyük szerint csoportosították. A Londoni-típusú szmog szélcsendes időjárás, magas relatív páratartalom, magas légnyomás és -3-+5 fok közötti hőmérséklet esetén, illetve magas légszennyezettség esetén alakulhat ki. A feltételekből is látszik, hogy ez a fajta szmog leginkább télen, hideg, párás hajnalokon jellemző. A légszennyezettség összetevői között szerepel túlsúlyban kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a por 10 mikrométernél kisebb szemcséi, melyek erős egészségkárosító hatással rendelkeznek. A sok súlyos következmény közül említésre méltó az asztma. A szmog másik fajtája, a Los-Angeles-i szmog nyáron, magas UV-sugárzás, enyhe légmozgás és a közlekedés által kibocsátott káros anyagok miatt alakul ki.
London környékén számos széntüzelésű erőmű is működött: Fulhamben, Battersea-ben, Bankside-ban, Greenwichben, és Kingston upon Thames -ben, ami csak súlyosbította a helyzetet. Az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézete szerint 1000 tonna füstrészecske, 140 tonna sósav, 14 tonna fluor vegyület, és 370 tonna kén-dioxid került a levegőbe, mely aztán 800 tonna kénsavvá alakult át. [3] A kutatások szerint a például Battersea-ben működő szennyezést gátló módszerek éppen hogy növelték a szennyezettséget: a kéményeken kiömlő gázok kimosásával csökkent azok hőmérséklete, ami miatt nem emelkedtek a magasba, hanem a felszín közelében szétterültek. A járművek által kibocsátott szennyeződés is sokat rontott a helyzeten: a gőzmozdonyok és a nemrég megszüntetett villamosok helyett üzembe helyezett dízelüzemű buszok is szennyezték a levegőt. 1952. december 4-én egy anticiklon érte el a légmozgás nélküli Londont, ami egy inverziót hozott létre: a hideg levegő megrekedt a felette húzódó meleg légrétegek alatt.