A négy, egymásra tekintettel kidolgozott és 2022 őszén indítani tervezett szakirányú továbbképzés közül a társadalomtudományi képzést az NKE indítja el, több partner egyetem bevonásával. 2021. 12. 19. Az idei Association of Space Explorers budapesti konferencián Bartóki-Gönczy Balázs kutatóműhely-vezető tartott előadást az világűrjog fejlődésének kihívásairól Bartóki-Gönczy Balázs előadóként vett részt a dubaji világkiállításon, ahol a nemzeti űrtörvények jelentőségéről és modelljeiről tartott előadást. A hiánypótló munka az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg, összefoglalva amit a légijogról tudni kell 2021. 08. 22. Kutatónk, Prof. Dr. Sulyok Gábor most megjelent hiánypótló tanulmányában járja körbe, hogy a világűrben az egyéni és kollektív önvédelem joga miképpen érvényesülhet. A téma a fokozódó űrverseny és a fejlődő technológia hatására egyre aktuálisabb 2021. 03. Hírek Idei záró rendezvényünk témája a világűrpolitika volt. Szó esett a magyar, az amerikai, orosz, kínai és európai uniós stratégiákról, valamint az űrtevékenységek kiberbiztonsági kihívásairól is.
Augusztus 18-ig várják még a hallgatói pályázatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az MTVA szakirányú továbbképzésére. Hogy miért érdemes jelentkezni a gyakorlat-orientált szakképzésre, amelynek egyik specializációja a sportújságírás, arról Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Közszolgálati média-újságíró és szerkesztő képzés szakfelelőse, valamint Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója beszéltek a Duna Televízió NYÁR 21 című műsorában. A pályaválasztás sokak számára nem egyértelmű döntés, akadnak, akik csak kerülő utakkal érkeznek meg a valódi hivatásukhoz. Most közülük néhányan lehetőséget kapnak arra, hogy valóra válthassák eredeti álmukat, amennyiben az újságírói vagy műsorkészítési hivatás vonzotta őket korábban. Az újságírói és szerkesztői ismeretek mellett ráadásul a 2021/22-es tanév a sport iránt érdeklődőknek is kedvez: a következő tanév kiemelt témája a sportszerkesztői képzés lesz az NKE és az MTVA együttműködésében zajló szakirányú továbbképzésen. A program részleteiről Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Közszolgálati média-újságíró és szerkesztő képzés szakfelelőse, valamint Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója beszéltek a Duna Televízió NYÁR 21 című műsorában.
Európában a Galileo navigációs rendszer fejlesztése és a Copernicus Föld-megfigyelési űrprogram érdemel figyelmet, de a Secure Connectivity Initiative nevű projekt formájában már védelmi célú fejlesztések is megjelentek. A jövő kihívását egyebek mellett az űrforgalom nemzetközi szintű szabályozása jelenti, amely az exponenciálisan növekvő számú műholdak miatt vált sürgetővé. Az ezt követő szakmai beszélgetésben Ferencz Orsolya elsőként a magyar szerepvállalásról beszélt, megemlítve Kármán Tódort, akiről a világűr határát Kármán-vonalnak nevezték el. Elhangzott: hazánk tagja volt az Interkozmosznak, a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programjának, és 1980 óta van használatban a magyar űrtevékenység legsikeresebb terméke, a kozmikus sugárzás mérésére használt Pille dózismérő. Az űripari befektetések megtérülése nagyon magas, ezért nekünk sem szabad ebből kimaradni; e szempontból is jelentős lépés a 2021-ben elfogadott űrstratégia – jegyezte meg a miniszteri biztos.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a jog területén A technológia szerepe a bűnmegelőzésben. Gazdaságvédelem Szlovéniában Válságkezelés déli szomszédunknál. Arcmás – Fókuszban az NKE professzorai – Kerezsi Klára Portré az Országos Kriminológiai Intézet kutatóprofesszoráról. Orosz–ukrán konfliktus 5: agresszió bűncselekménye miatt eljáró különleges törvényszék ötlete Egyelőre nemzetközi vita övezi. Mára már mindannyian "originalisták" lettünk? Tétek és kérdések Ketanji Brown Jackson kinevezése körül. Milyen világrend közeleg? Az orosz–ukrán konfliktus Kína szemszögéből. Tíz éves az európai polgári kezdeményezés Az áttörés elmaradt. A tőzsdepiaci felfutás és a kriptovaluták Tényleg nehezen érthetők a laikusnak? A digitális transzcendencia Az egyházak új lehetőségei és kihívásai. Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállítások Elfogad
Főoldal Belpol Új tagot is megszavaztak a testületnek. Kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Koltay Andrást az Országgyűlés kedden. A képviselők a Médiatanács elnökét 134 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett választották meg. Koltayt még december 4-én nevezte ki Áder János az NMHH elnökének, ezzel autamitikusan jelölt lett, pozíciójának véglegesítését pedig az Országgyűlésnek kellett megszavaznia, ez meg is történt. A Médiatanács elnöke nem választható újra, megbízása 9 évre szól, jelenleg azért volt szükség új kinevezésre, mert a posztot 2013 óta betöltő Karas Monika lemondott. Koltay Andrásról azt lehet tudni, hogy 2002-ben szerezte jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, itt a polgári jogi tanszéken tanított. 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyetemi tanár, tanszékvezető, 2018 és 2021 között az intézmény rektora volt. 2009 és 2010 között a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagja, 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja.
Emiatt a várandós nők vírussal szembeni ellenálló képessége is gyengébb. Ezzel magyarázható az is, hogy miért van az, hogy az influenza – bár nem gyakoribb – súlyosabb lefolyású terhes nőknél. A legfontosabb tudnivalók a koronavírusról, ha kisbabát vársz: tényleg könnyebben kapják el a várandósok? - Gyerek | Femina. Ezért is javasolt a terhes nők számára, hogy beadassák maguknak az influenza elleni védőoltást. Több rizikófaktor – rosszabb prognózis A COVID-19 súlyos lefolyású formájának kockázata különösen akkor emelkedett, ha a terhes nőnél egyéb rizikófaktorok is fennállnak, ilyenek: a magas anyai életkor a terhességben normálisnál magasabb BMI index, vagy a terhességet megelőzően már magasabb BMI index a magas vérnyomás a cukorbetegség (terhesség előtt már fennálló vagy terhességi). Ez a cikk is érdekelheti Várandósság és optimális súlynövekedés Ezek a tényezők (tehát magasabb életkor, magas BMI, magas vérnyomás, cukorbetegség) mindenkinél (nem csak terhességben) növelik a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázatát. Koraszülés és vetélések Az anya SARS-CoV-2-fertőzése a magzatra is negatív hatást gyakorolhat.
Az említett tanulmány szerint a fertőzött nők gyermeke háromszor nagyobb valószínűséggel jön idő előtt a világra, mint a nem fertőzött anyukáké. Az azonban nyitott kérdés, hogy ezek a koraszülések valójában mekkora arányban írhatóak teljesen a koronavírus számlájára, illetve mekkora mértékben játszott bennük szerepet a koronavírus-fertőzés, és mennyiben játszhattak szerepet más tényezők. Annak lehetséges magyarázata, hogy a fertőzés növeli a koraszülés kockázatát, az lehet, hogy a SARS-CoV-2 a méhlepényt (placenta) is érintheti. Ha ez megtörténik, a méhlepény gyulladásos állapotba kerülhet, ilyenkor gyakoribb a véralvadékok, vérrögök képződése. Emiatt a magzat vérellátása és ebből kifolyólag a tápanyagellátása is romlik. Azonban más okok is szóba jönnek. Például a tanulmányban vizsgált néhány esetben lehet, hogy szándékosan indították meg korábban a szülést, hogy a súlyos beteg anyát jobb ellátásban tudják részesíteni. Azonban olyan tényezők, mint például a túlsúly és elhízás – amelyek a nem terhes fertőzötteknél is súlyosabb lefolyást okoznak – is állhattak egyes koraszülések hátterében.