A ma ismert forma, amely a 13-14. században alakulhatott ki, mind a vallási, mind a világi életben fontos szerepet játszott. A vallásban az isten iránti szeretetet jelképezte, a 14. században lett piros színűvé. A világi életben a német és francia kártya-kultusz elterjedésével lett közismert, amelyeken a négy szín közül az egyiket ezzel jelölték. A 15. századtól a szív megjelent a címereken is.
Törhető szív, horoszkópos medálok, zománc medálok, keresztek találhatóak itt. A gravírozható medáljaink egyike kiváló ajándék lehet évfordulóra, születésnapra! Ékszerek Medál kategóriában: Kereszt medál Kézzel foglalt cirkónia kövekkel díszített arany kereszt medál. A medál 14 karátos aranyból, préselt technológiával készült. Arany kereszt medál brill kővel II. Kézzel foglalt fekete brill kövekkel díszített arany kereszt medál. A medál hátulja egyenes. Az ékszer 14 karátos aranyból, préselt technológiával készült. Angyali ragyogás Széttárt szárnyra emlékeztető, kézzel foglalt cirkónia kövekkel díszített arany kereszt medál. A medál 14 karátos aranyból, préselt technológiával készült. Arany kereszt medál brill kővel Kézzel foglalt fekete brill kövekkel díszített arany kereszt medál. A medál hátulja domború. Gravírozható arany medal. Az ékszer 14 karátos aranyból, préselt technológiával készült. Arany kereszt medál cirkónia kővel Szív medál szívednek H650 Szolid szív medál, melynek különlegességét a bordás díszítés adja.
Henrik Ibsen Nóra című drámája nem véletlenül sorolható az első olyan drámák közé, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. A műben egy olyan szituáció mutatkozik meg, amely nem volt jellemző a XIX. század világában. Henrik Ibsen (1828-1906) Norvég drámaíró és költő. Egy kiskereskedő gyermekeként gyógyszerészetet tanult. Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba) analitikus szerkesztésmódja. 1851-től a Norvég Nemzeti Színház rendezője. 1864-ben elhagyta az országot, majd állami ösztöndíjjal hosszú időt töltött külföldön (Róma, Drezda, München), végül Drezdában telepedett le. Az új környezet irodalmi munkásságára is hatással volt, itt írja legjelentősebb műveit. A késő romantika stílusában írt műveit ( Peer Gynt) felváltotta a drámai realizmus, tehát szereplői ezentúl a kor hétköznapi emberének a hangján szólalnak meg, környezetük a polgári miliőt idézi. Pályaszakaszai: Romantikus drámák (drámai költemények): Brand (1866), Peer Gynt (1867) – leszámolás a romantika egyéniségkultuszával. Társadalmi drámák: Nóra (1879), Vadkacsa (1884) – legfőbb témájává a városi közösség vált ("Ibsen a polgári nyilvánosság fórumává változtatta a színpadot, ahol meg lehetett vitatni az őket érintő problémákat"), annak visszásságai, a felszín alatt, megbújó valóság, valamint az egyéniség útkeresése, az önmegvalósítás.
Kései drámák: Solness építőmester (1892) – az önmagát túlélt ember tragédiája. Az ibseni dramaturgia Ibsen Csehovval együtt a dráma műfajának megújítója, a modern polgári dráma megteremtője. Műveinek fő jellemzői: Analitikus szerkesztés: a múlt feltárulását mutatja be a mű. Kétszintű párbeszéd: a látszólag közömbös dolgok sorsszerű történésekre utalnak. Szimbolikus kifejezésmód: egy-egy jelkép köré építi drámáit. Ibsen Henrik: Nóra (Új Európa Kiadóvállalat, 1944) - antikvarium.hu. A szimbólumba sűrítve jelenik meg a dráma alapproblémája. Legnagyobb témája: az önmegvalósítás és az élethazugság. Úgy véli, hogy az embernek szüksége van valamiféle öncsalásra, hogy képes legyen elviselni az életet. Erről mondja Relling doktor A vadkacsában: "Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük. Ez jelenik meg a Nórában is: Az élethazugság jelképe a Babaszoba, ahol Nóra sokáig boldognak hiszi magát, s csak akkor hagyja el amikor kiderül: férje nem egyszerűen gyermeknek tekinti, de a látszat fontosabb mint a szerelem. A Nóra cselekménye Nóra (eredeti címén Babaszoba) című műve 1879-ben keletkezett.
Norvég drámaíró, színházi rendező. A modern, analitikus dráma megteremtője. Több drámájában használt központi szimbólumokat. Főbb művei: Peer Gynt (1867), Babaszoba (1879), Kísértetek (1881), A vadkacsa (1884), Solness építőmester (1892). Az európai dráma és színház a XIX. század második felében I. – Ibsen A nagy Görbe
Egy norvég kisvárosban játszódik ahol a címszereplő látszólag boldogan él férjével és gyerekeivel. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. Még 3342 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
Nóra szól férjének, hogy barátnője épp állást keres, s férje, Krogstas helyére a barátnőt, Krisztinát veszi fel. Krogstas másnap meglátogatja Nórát, s közli vele, ha nem intézi el férjénél, hogy ő kapja a munkát, akkor mindent kitálal. Ugyanis, mikor férje beteg volt, s pénz kellett, Nóra Krogstas ügyvédtől kért kölcsön, de ahhoz, hogy megkapja, édesapja aláírására volt szüksége. Nóra édesapja akkoriban halálos beteg volt, s már az utolsó napjai voltak hátra, hát nem terhelte ilyenekkel őt, halála után pár nappal saját maga hamisította oda édesapja aláírását, s így megkapta a hitelt. Krogstas most úgy van vele, hogy ha Nóra nem segít neki, akkor mindent elmond férjének, Nórát pedig még le is csukhatják okirat hamisításért. Természetesen Nóra nem akar hinni a férfinak, ezért az ügyvéd közli vele, hogy már megírta a levelet Helmer úrnak, amit be is dobott a postaládájába, s ahhoz csak Helmer úrnak van kulcsa. Nóra megkéri barátnőjét, Krisztinát, hogy segítsen neki az ügyvéddel szemben. Krisztina és az ügyvéd jól ismeri egymást korábbról, ugyanis Krogstas régebben Krisztinának udvarolt, aki anyagai okok miatt a gazdagabb kérőt választotta.