Bősz és a DK-frakció között eddig is szoros, szakmai és érték alapú együttműködés volt. A belépéssel ez a jó kapcsolat teljesedik ki. A Magyar Liberális Párt célja továbbra is az, hogy 2022-ben közös erővel válthassuk le az Orbán-kormányt" – zárul a közlemény. ( MTI) Bősz Anett a Liberálisok új elnöke "Új időszámítás kezdődik" - fogalmaz a politikus. Bősz Anettet választotta a Liberálisok új elnökévé a párt küldöttgyűlése a múlt héten - írja a párt közleményben. A politikus első sajtótájékoztatóján azt mondta: "Új időszámítás kezdődik a Magyar Liberális Párt életében. Országos építkezésbe kezdünk, megnyitjuk a párt kapuit a szabadságszerető emberek előtt.
Az ugyanis jelezte, elképzelhetetlen, hogy ne tudott volna az tevékenységéről például Bősz Anett, aki nem sokkal azután jelentkezett be az érdi választókerületben való jelöltségért, hogy Aradszki megbetegedett volna. A blog szerint az álhírportál és az érdi baloldal ezer szállal kötődik egymáshoz, hiszen az Ezalényeg komoly anyagi és humán erőforrással támogatja a baloldalt, közöttük az érdit is - írta meg a korábban. Forrás: Infostart
Tehát továbbra is az a helyzet, hogy a balos elit magának beadatja az oltást, akár az oroszt is, de közben a magyarokat lebeszélné erről. Az érdi, diósdi és környékbeli választóknak egy év múlva azt is mérlegelniük kell majd, hogy olyan képviselőt akarnak-e Bősz Anett személyében, aki járványidőszakban álhírt terjesztett, aki gyakorlatilag 220 ezer (! ) halottal riogatott, és aki addig támadta a keleti vakcinát, amíg a férje fel nem vette. Forrás:
1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét. Múltidő 2020. 08. 18 | olvasási idő: kb. 7 perc A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, ezért ereklyeként megőrizték. A középkortól a török időkig Nagyvárad közelében, egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Bosznián át Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét előbb Schönbrunnban, majd Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére. A Szent Jobb a díszes ereklyetartóban (1985) (MTI Foto: Diósi Imre) A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben.
Ekkortól lett ünnep augusztus 20-a, a szent király napja. A Szent Jobb "vándorútja" azonban folytatódott, a kiegyezés előtt az esztergomi főegyházmegyébe került, a 20. század hajnalán pedig a budavári palota Zsigmond-kápolnájába, ahol 1944-ig őrizték. 1938-ban épp Budapest adott otthont a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak, ami egyben Szent István jubileumi éve is lett, hiszen 900 éve hunyt el. A kongresszus fővédnöke Horthy Miklós felesége volt, aki a katolikus felekezethez tartozott, a református kormányzó pedig a Szent István-év fővédnöke lett. A Szent Jobb ot egy kifejezetten erre a célra kialakított úgynevezett Aranyvonattal vitték körbe az országon, ami több évig tartott, de 1938-ban vette kezdetét. Az első állomás "természetesen" Esztergom, a magyar katolikus egyház székhelye volt. Az aranyvonatot egy mozdony és öt kocsi alkotta, a különféle méltóságoknak két-két luxuskocsiban biztosítottak helyet, s középen helyezkedett el a bizánci stílusjegyeket hordozó "aranykocsi", ami a Szent Jobb ot szállította.
Az amerikai hadsereg katonáinak elárulta a rejtekhelyet, azok pedig átadták a salzburgi érseknek. Évtizedekig elzárva Az ereklyét az 1945. augusztus 20-i körmenetre az Amerikai Katonai Misszió három tagja vitte vissza Magyarországra, a küldöttségben egy magyar származású tiszt is volt, George Kovach ezredes. Az 1950-es évektől a Szent István bazilika plébániájának páncélszekrényében őrizték, és csupán évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. Huszonegy évig nem tették közszemlére és nyilvános körmenetben sem vihették végig az utcákon. 1971-ben a Szent Jobb Raguzából való hazahozatalának 200. évfordulójára készült el a bazilika Szent Jobb-kápolnája, de az ereklyét még itt is elzárva tartották. Csak 1985-ben helyezték golyóálló üvegvitrinbe, ahol már mindenki láthatta. 1988-ban a végnapjait élte a kommunista rendszer Magyarországon, ezért is indulhatott István király halálának 950. évfordulója alkalmából ismét országjáró körútra a Szent Jobb. 1987-től a Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában tekinthető meg, körmenetben pedig minden augusztus 20-án.
Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható - innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére. 1938 A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át.
A magyar Szent Koronához hasonlóan a Szent Jobbnak is kalandos a története, elrabolták, külföldre vitték, több helyen is őrizték. A székesfehérvári bazilikából 1083-ban egy Merkur nevű kincstári őr lopta el és vitte bihari birtokára. Tőle Szent László király szerezte vissza 1084. május 30-án, és a Szent Jobb méltó elhelyezésére Nagyvárad közelében apátságot alapított. A Szentjobb nevű (románul Siniob) település ma is őrzi az apátság emlékét. Hova lett a gyűrű? Több legenda is mesél arról, hogy a Szent Jobb korabeli azonosító jele az a gyűrű volt, amelyet István király viselt, ennek a gyűrűnek azonban semmi nyoma. Az egyik legtekintélyesebb Szent István-kutató, Győrffy György szerint a mumifikálódott ujjakon nem látni gyűrű nyomát, ha volt, akkor ezt még Szent László idejében levehették. 1222-ben az Aranybulla törvénybe iktatta a Szent Jobb tiszteletét. Itt még nem csak a kézfejet jelentette a Jobb kifejezés, hanem az egész, könyökben meghajlított kart. Ennek rajza a szentjobbi apátság pecsétjén látható.
Az őr arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni. Védekezése azonban nem volt túl meggyőző, hiszen köztudottan nagy ereklyegyűjtő hírében állt. I. László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, s ellátogatott Merkur bihari birtokára. Elfogadva mentegetőző legendáját, megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Románia – Siniob). A Szent Jobb megtalálásának napját, május 29-ét (egyes források szerint 30-a) már a 13. századi naptárak is említették. A korabeli legendák a történetre többféleképpen emlékeznek vissza. A kézereklye tiszteletét már az 1222-es aranybulla törvénybe iktatta. A Szent Jobb évszázadokon keresztül zarándoklatok egyik kiemelt célpontja volt. A Török Hódoltság idején az ereklyét Fehérvárott rejtették el, majd 1590 körül a raguzai (ma Dubrovnik) dominikánus kolostorba került. Hollétét homály fedte, végül magyar főurak találtak rá, ők tudatták a Habsburg-uralkodókkal annak jelentőségét és fellelhetőségét.
Sőt. Egy beteg fiú már nem bírta az utazást, elhunyt. Édesanyja … letette szülötte élettelen testét a szent király koporsója mellé, hogy érette Istentől és szentjétől vigasztalást könyörögjön. Csodálatos és a mi korunkban bámulatos dolog: az asszony abba sem hagyta az imádkozást, amíg fiát, akit oda mint halottat fektetett le, élve vissza nem nyerte. Amikor Nagyboldogasszony után az ötödik nap felvirradt, László király, a főemberek és a főpapok lementek a sírba a koporsóig. Szent István korabeli ábrázolása a koronázási paláston (Wikipedia) Mennyei illat … annak felnyitásakor az édes illat oly hévsége árasztott el minden jelenlevőt, hogy azt hitték, az Úr paradicsomi gyönyöreinek közepébe ragadtattak. Maga a koporsó színültig volt kissé vöröslő, szinte olajjal kevert vízzel; benne mint olvasztott balzsamban nyugodtak a drága csontok; ezeket a legtisztább gyolcsba gyűjtötték, s a gyűrűt, mely a boldog férfi jobb kezére volt húzva, a folyadékban sokáig keresték. Mivel ezt nem találták, némelyek elkezdték a király parancsára a vizet ezüstüstökbe és -hordókba méregetni, hogy ha kiürítették a szarkofágot, bizonyosabban megtalálják a gyűrűt.