Nagyon sokan ott ragadtak a Szovjetunióban, így a második világháborús magyar honvédek nemegyszer találkozhattak első világháborús elődjeikkel a keleti front hadműveletei során. A hadifogolynak – aki sokszor végigküzdötte a legvéresebb frontokat, majd betegen, sebesülten, magára hagyatva jutott ellenségei kezére – már saját korában sem jutott ki az elismerésből. Ő – Gyóni Géza költő szavaival – "nem hős halott, csak szürke rab" volt mindig is, nem véletlenül választotta a magyar rab katonák rehabilitációjára is törekvő vándorkiállítás ezeket a sorokat mottójául. Magyarország-Szerbia: papírrepülők árnyékában - NB1.hu. A tárlat az elmúlt hónapokban bejárta Magyarországot, de határon túli helyszíneken is látható volt: Bicske, Kassa, Tiszafüred, Észak-Komárom erődje után érkezik most Bécsbe. A megnyitók minden helyszínen többnek bizonyultak egyszerű vernisszázsnál: a közönség soraiban mindig helyet foglaltak a hadifogságot túlélők leszármazottai is, akik magukkal hozták nagyapjuk, dédnagyapjuk rabságának értékes dokumentumait: naplókat, levelezéseket, megsárgult fotókat, ezzel is gyarapítva a tárlat anyagát.
Idei utolsó állomásához ér a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig című első világháborús nemzetközi multimédiás vándorkiállítás, amely hétfőn 19 órakor Bécs belvárosában, a Collegium Hungaricum UngArt Galériájában nyílik meg. Ifj. Háborús Kereső Szolgálat. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója mond köszöntőt, a tárlatot lapunk munkatársai, Major Anita és Margittai Gábor nyitják meg, illetve mutatják be Pollmann Ferenc hadtörténésszel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatójával. A Hadifogoly magyarok című tárlat európai szinten is egyedülálló módon, archív fotók, dokumentumok, eredeti fogolytárgyak, műalkotások segítségével mutatja be azoknak a magyar hadifoglyoknak, illetve a magyarországi táborokban sínylődő ellenséges katonáknak a sorsát, akik már közvetlenül a háború után, de 1945-öt követően egészen biztosan kihullottak a közösségi emlékezetből. Több százezer magyarról van szó, akik közül sokan soha nem térhettek haza, és vagy névtelen tömegsírban nyugszanak ma is valahol Olaszország, Oroszország vagy más állam területén, vagy végigszenvedték a táborok poklát, de például a sztálini tisztogatást már nem élhették túl a harmincas években.
Ez az adott személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a fogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, orosz szokásnak megfelelően az apai keresztnevet, a rendfokozatot, a születés helyét és idejét, a fogságba esés helyét és idejét, a távozás idejét és az elbocsátó tábort, valamint – amennyiben az illető személy elhunyt – az elhalálozás időpontját. A kartonokon természetesen minden cirill betűkkel szerepel, tehát nemcsak az orosz nyelvű, hanem a magyar nyelvű adatok is: a vezetéknév, a keresztnév, illetve a földrajzi helyek – születés és fogságba esés helye – egyes elemei. Magyar hadifogoly a szovjetunióban 2016. A feldolgozás során az jelentette a nyelvi problémát, hogy a magyar foglyok által bediktált magyar nyelvű személyes adatok cirill betűs formában álltak rendelkezésre, mégpedig úgy, ahogyan azt az adatokat felvevő – általában orosz – katona hallás után éppen leírta. Ráadásul az adatok tovább torzultak, amikor a 2010-es évek során az orosz kollégák a kartonok alapján elkészítették az adatbázist: ekkor a 70 évvel korábbi kézírás alapján rögzítették az általuk nem értett magyar nyelvű, de cirill betűkkel leírt szövegeket.
Az automatikus átíró-helyreállító eszköz megtalálható a githubon. A 2021. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megnyílt, szabadon kereshető, nyilvános adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán érhető el.
Az intézmény kéri azok jelentkezését, akiknek valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került, illetve a két világháború között a Szovjetunióban élt rövidebb vagy hosszabb ideig, és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek. Várnak a többi között leveleket, igazolványokat, halotti anyakönyvi kivonatokat, naplókat, feljegyzéseket, fényképeket. Magyar hadifogoly a szovjetunióban 2020. Mint írták, a két világháború között mintegy 70 ezer magyar került erőszakkal vagy önszántából a Szovjetunió területére, sorsukról igen keveset lehet tudni. A szakemberek információi szerint Európában ott élt a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció, amely jelentős szerepet játszott a szovjet politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életben. A kutatást Petrák Katalin, a levéltár munkatársa - a Magyarok a Szovjetunióban című könyv szerzője - vezeti. A szakember úgy nyilatkozott: alapvető dokumentumok semmisültek meg a második világháború idején, illetve az 1956-os iratpusztulás miatt. Itthon kutattak a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, több megyei levéltárban, valamint a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban is.
A fogva tartás helyszíne általában a Szovjetunió területén működő GUPVI vagy GULAG táborok/altáborok egyike volt, de találkozhatunk a kartonok közt több olyan esettel is, hogy valakit pár hetes rabság után már a magyarországi gyűjtőtáborból hazaengedtek. A kartonokon szereplő adatokat vagy magyarul nem tudó szovjet katonák, vagy a fogság alatt oroszul többé-kevésbé megtanuló magyar és más nemzetiségű (német, olasz, román stb. ) foglyok vették fel és írták le kézírással, amelyeket összegyűjtöttek, és másoltak át szintén kézírással a nyilvántartó kartonokra. Vagyis – a már elsődlegesen is pontatlanul leírt – adatok tovább sérültek az átírás során, valamint az orosz nyelvű, cirill betűs adatbázis készítésekor úgyszintén. Csaknem 700 000 Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait adja ki Oroszország » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Kivételt képeznek ez alól a magas rangú katonai vagy civil foglyok, akiket képzett, esetleg magyarul is jól tudó vagy tolmács segítségét igénybe vevő tisztek hallgattak ki, és vették fel az adataikat. Az orosz nyelven elkészült adatbázis, illetve a digitális gyűjtemény feldolgozása, a kartonokon szereplő személyek azonosítása a Nyelvtudományi Intézet által fejlesztett algoritmus és szakemberek bevonásával történik.
Még élő családtagok, leszármazottak, ismerősök írták ezeket a leveleket abban a reményben, hogy a több mint 60 éve eltűnt hozzátartozóik nyomára bukkanhatnak a HIM és az informatikai cég együttműködésének segítségével. Sokan vannak olyanok, akik évekig, évtizedekig várták haza férjüket vagy apjukat a szovjet frontról. Ezért a címen található honlap információt nyújthat a hozzátartozóknak az elhunytakról. Az internetes felület azonban nem mindenki számára hozzáférhető, ezért az IQSYS telefonos ügyfélszolgálattal is igyekszik segíteni azokat, akik bármilyen okból a netet nem tudják elérni. Az érintettek a 06 1 236-6797-es telefonszámon kaphatnak segítséget, munkanapokon 8 és 17 óra között. Magyar hadifogoly a szovjetunióban 2. A honlap és adatbázis megújításának apropója, hogy az Oroszországi Állami Katonai Levéltár, az oroszországi "Vojennije Memoriali" - Katonai Emlékmegőrző Nemzetközi Együttműködési Társaság és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiállítást rendez. A tárlat egyedülálló módon eddig sem Oroszországban, sem Magyarországon, vagy más országokban nem publikált vagy megtekinthető orosz levéltári forrásokat mutat be a magyar hadifoglyokról és a hadifogság intézményéről az oroszországi táborokban a második világháború során, illetve azt követően, egészen a hazatérésig.
Nem unatkoznak a bírók a Debreceni Ítélőtáblán és a Törvényszéken Szerző: Pálffy Andrea | Közzétéve: 2014. 09. 22. 12:48 | Frissítve: 2014. 17:42 Debrecen – Több ügyet zártak le az első félévben, mint amennyi a bíróságokra érkezett. Az áthúzódó eljárások egy részét is befejezték. Nem unatkoztak a Debreceni Törvényszék bírái az első félévben. Több mint 25 ezer ügy érkezett a törvényszékhez tartozó bíróságokra. Ezek között országosan is kiemelkedően sok, több mint 18 ezer szabálysértés volt. A sok munka ellenére a törvényszék jó vizsgázott: a 115 bíró több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett. - A korábbiakban felhalmozott ügyhátralékot fel tudják dolgozni a bíróságaink. Ez a mai napra már egy olyan pozitív eredményt mutat, ami alapján megállapítható, hogy egy éven belül az ügyek háromnegyedét sikerült befejezni – tájékoztatott Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke. Debreceni Modell: a Debreceni Törvényszék az ország élére tört | Debreceni Törvényszék. A Debreceni Ítélőtáblán hétfőn is tárgyaltak olyan ügyet, amelyet a fővárosi tábláról helyeztek oda. Az áthelyezett tárgyalások márciustól adnak plusz munkát a bíróknak, ráadásul az első és másod fokon gyorsabban lezárt ügyek is hamarabb jelennek meg az ítélőtáblán.
A perszimuláción a büntetőügy mellett egy polgári peres eljárást is eljátszottak, Csontos Tibor, a Hajdúböszörményi Járásbíróság elnökének vezetésével. Az interneten telefont vásárló vevő – felperes -, az eladó SHR – Semmi Hasznom Rajta – webshop tulajdonosát – alperes - illetve a jogi képviselőket a Hajdúböszörményi Musical Amatőr Színjátszótársulat tagjai alakították. A büntetőeljárást bemutató előadás érdekessége volt még, hogy a vádlottakat bilincsben, vezető száron hozó börtönőrök valóban a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet dolgozói voltak, a színészekre csatolt bilincs pedig már számtalan igazi bűnöző csuklóján is kattant korábban. Tinédzserek bilincsben, vezetőszáron a Debreceni Törvényszéken | Debreceni Törvényszék. A mai perszimuláción 8 debreceni középiskolából 150-en vettek részt. Az előadások által a diákok betekinthettek a tárgyalási folyamatba, ezen túl azonban olyan esetek ismerhettek meg, amelyeknek esetleg ők maguk is részesei, szemtanúi lehetnek a valós életben. Az, hogy a gyerekek megtalálták a kapcsolódási pontokat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az előadások végeztével szinte záporoztak a kérdések Kahler Ilona törvényszéki elnök, Csontos Tibor és Rozsnyai Balázs felé.
Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény tavaly szeptemberi hatályba lépése óta folyamatosan érkeznek az ügyek a Szegedi Járásbíróságra, határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. A bíróság eddig az ilyen jellegű büntetőügyek többségében a vádlottak kiutasításításáról szóló ítéleteket hozott.
Vagyis, mind a polgári, mind a büntető kollégiumnál nőtt az eljárások száma. Ennek ellenére az ügyek döntő többségét sikerül 3-4 hónapon belül lezárni. - Az ügyfelek nem vehettek észre ebből a munkából semmit, a bíró kollégák viszont érezték a fokozott terhelést, ennek megfelelően igyekeztek az eddigieknél is többet teljesíteni – mondta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. A Debreceni Táblabíróságnak plusz munkát adnak az önkormányzati választások, vagyis a régió ehhez kapcsolódó jogi feladatai. Éppen ezért már egy, a hétvégén is működő, ügyeleti szolgálatot hoztak létre. Ide eddig tizenöt ügy érkezett. Dehir - Hatékony munkát végeznek Debrecenben a bíróságok Hozzászólás írásához jelentkezzen be!