Engem mindig azok a területek izgattak, ahol komplex tudásra volt szükség. Ezért akartam belgyógyász is lenni, csakhogy diploma után nem találtam ilyen állást. Elmentem kutatónak az Egis Gyógyszergyárba, nyolc évig dolgoztam ott, ám úgy éreztem: attól nem megy előre a világ, ha patkányokon kísérletezem. Később bekerültem a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I-es Belklinikájára, ahol nagyszerű szakmai közösség tagja lehettem. A tapasztalat kollégák nagyon odafigyeltek ránk. Amikor az első ügyeleteinken betegeket vettünk fel, az intenzív osztályról mindig lejött egy-egy orvos, segített nekünk, hogy ne érezzük azt: magunkra hagytak minket. És most, hogy egy klinika vezetője lettem, én is ugyanígy igyekszem minden támogatást megadni a rezidenseimnek. Gadó Klára fotója Jelenleg a Szent Rókus Kórház Geriátriai Klinikáját vezeti. Ebben a feladatban is talált valami izgalmasat? Rengeteget, itt aztán tényleg lehet alkotni, hiszen ez az ország első idősek ellátására szakosodott klinikája. 2020-ban a Semmelweis Egyetem Rókus Klinikai Tömbjében alakult meg a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ: százhuszonöt ágyunk van, ebből tizenöt az aktív ágy, a többi a krónikus betegeké.
Az igazgató a kiemelt területek közé sorolja a geriáter szakorvosképzést, az utánpótlás biztosítását, amelyben fontos szerepe lehet a klinikának, továbbá feladatának tartja a megelőzést, a laikus edukációt. "Már az időskor elérése előtt tudatában kell lennünk, hogy miben változtassunk annak érdekében, hogy minél magasabb életkort éljünk meg, minél jobb egészségben" – emelte ki. Gadó Klára lényegesnek tartja a gyógyítás, oktatás és kutatás egységét, utóbbival kapcsolatban keresik az együttműködési lehetőségeket az ETK-n túl az egyetem más karaival, intézeteivel is. A gerátria vezető kutatási témái között szerepel egy nagyon aktuális kérdés, a poszt COVID betegség, továbbá a tápláltsági eltérések, izomtömegvesztés kérdése, elesések megelőzése, posztoperatív rehabilitáció. Személyes kutatási területe pedig az idős kor és a véralvadási problémák. Dr. Gadó Klára orvostudomány iránti elköteleződése egy művészeti területen is megnyilvánul. Bár hobbiszinten űzi a fotózást, már több kiállítása is volt, egyes kritikusok szerint képei a szövetmetszetek absztrakt látványát is megidézik.
Mint visszaemlékszik, az idősellátás közelébe tulajdonképpen egy véletlen folytán került. A korábbi Szent Rókus Kórházban a belgyógyászati-immunológiai részleget vezette, mikor 2007-ben megszűnt az intézményben az aktív ellátás, amelyet követően a belgyógyászati rehabilitációs osztály főorvosa lett. Ennek bázisán jött létre az elmúlt évben – a Szent Rókus Kórház Semmelweis Egyetemmel való egyesítését követően – a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, amely az ország első idősgyógyászatra specializálódott klinikája. A geriátria – a kardiológia és az onkológia mellett – a legtöbb magyar családot érintő egészségügyi terület, hiszen általánosságban az ellátásba kerülők jelentős része 60 éven felüli – hívta fel a figyelmet dr. Gadó Klára. A geriátria mára önálló diszciplínává vált, hiszen speciális tudást és szemléletet igényel az idős korosztály ellátása, éppen ezért történelmi lépés az egyetemtől az első erre specializálódott klinika létrehozása – hangsúlyozta az igazgató. A klinika az Általános Orvostudományi Kar és az Egészségtudományi Kar (ETK) közös intézményeként jött létre, és hidat képez a két kar, a két hivatás között – mutatott rá a vezető, aki maga is 1995 óta dolgozik az ETK-n – kezdetben óraadóként, ma már főiskolai tanárként, tanszékvezetőként és dékánhelyettesként.
Dr. Gadó Klára kiemelten fontosnak tartja a csapatmunkát és a partneri viszonyt orvos és szakdolgozó között. "Az lehet jó orvos, aki az ápolók feladatait is pontosan ismeri és szükség esetén képes ellenőrizni azt" – vélekedett, és ezt a szemléletet képviselik az elsőéves orvostanhallgatók nyári ápolási gyakorlata során is. Az igazgató az oktatás terén is a szemléletformálást tekinti fő céljának. "Fontos, hogy a leendő orvosok, szakdolgozók ne csak a lexikális tudásuk alapján gondolkodjanak, hanem megfelelő attitűddel forduljanak a beteghez és az egész embert lássák" – emelte ki. A beteget mindig partnerként kezeljük, nyerjük meg a bizalmát, legyünk kongruensek, mert csak így kaphatjuk meg együttműködését a terápiához. Emellett mindig úgy viselkedjünk betegeinkkel, ahogy elvárnánk, hogy a mi szerettünkkel viselkedjen valaki – sorolta, hogy milyen alapelveket közvetítenek a gyakorlati oktatás során. A klinikára az elsőéves orvostanhallgatók ápolási, a III-IV. évesek belgyógyászati, míg a felsőbb évesek nyári gyakorlatra érkeznek.
Óriási a különbség: tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Óriási a különbség: t ízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Mindez nemcsak a mozgásszegény, sokszor ágyhoz kötött életmóddal függ össze, hanem az idős korban gyakoribb, a véralvadást fokozó társbetegségekkel – például cukorbetegséggel vagy szívelégtelenséggel – és a vérkeringés lelassulásával is. A Semmelweis Egészség Napok – Az időskor nem betegség című február 25-i alkalmán nemcsak arra kaphatnak választ az érdeklődők, hogy miért alakul ki többször a trombózis időskorban, hanem megismerhetik a megelőzést és a terápiás lehetőségeket is. Míg a 30-40 évesek körében százezer lakosból mintegy hatvannál fordul elő trombózis, addig ez a szám a 80-as korosztályban ennek tízszerese. Hogyan keletkezik a vérrög? Mit jelent a trombózis? Miért fontos a testmozgás és hogyan lehet az ereket tornáztatni? – ezekre a fontos kérdésekre is megtudhatják a válaszokat azok, akik regisztrálnak a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ rendezvényére.