Rajta kívül azonban más túlvilági lények, démonok és vámpírok is ott nyüzsögnek a könyvtárban, és az ő érdeklődésüket is felkelti az eltűnt kötet, mert olyan titkokat sejtenek benne, amelyek meghatározóak lehetnek a teremtmények - azaz a nem-emberek - sorsára nézve. Azt is meg szeretnék tudni továbbá, hogy a boszorkány-történésznő miként bukkanhatott rá erre a kivételes ritkaságra. A Diana körül gyülekező túlvilági teremtmények központi figurája egy ezerötszáz éves vámpír, Matthew Clairmont, aki mellesleg az oxfordi egyetem professzora és az Angol Tudományos Akadémia tagja. Ők ketten elhatározzák, hogy megfejtik az eltűnt kézirat titkát. Deborah Harkness regénye ennek az izgalmas vállalkozásnak és kettőjük kapcsolatának története. Az éjszaka árnyai A Mindenszentek-trilógia második kötete A boszorkányok elveszett könyvéből megismert Diana Bishop és Matthew Clairmont szerelme továbbra is izzik, kalandos történetük egyre újabb fordulatokat vesz térben és időben. Diana ugyanis nemcsak történész, hanem boszorkány is, a vonzó Matthew pedig vámpír.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Diana Bishop, az alkímia történetével foglalkozó fiatal történész - aki akarata ellenére lett boszorkány, és azért választotta a tudományos pályát, mert így kíván megszabadulni e terhes örökségtől - az oxfordi Bodley könyvtárban ráakad egy titokzatos, elveszettnek vélt könyvre, az Ashmole 782 névre hallgató kéziratra. A Diana körül gyülekező túlvilági teremtmények központi figurája egy ezerötszáz éves vámpír, Matthew Clairmont, aki mellesleg az oxfordi egyetem professzora és az Angol Tudományos Akadémia tagja. Ők ketten elhatározzák, hogy megfejtik az eltűnt kézirat titkát. Deborah Harkness regénye ennek az izgalmas vállalkozásnak és kettőjük kapcsolatának története. Termékadatok Cím: A boszorkányok elveszett könyve - A Mindenszentek-trilógia első kötete [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2020. március 25. ISBN: 9789632666532
Deborah Harkness Az 1965-ös születésű Deborah Harkness tudománytörténészként szerzett nevet magának, mielőtt 2011-ben megjelentette volna A boszorkányok elveszett könyvé t. A történelmi fikciót és a fantasyt egyedi módon kombináló Mindenszentek -trilógia azóta több mint 30 országban került kiadásra, és sikeres tévésorozat is született belőle. A Mindenszentek-univerzumot Az idő rabjai ban tovább bővítő szerző Kaliforniában él, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen oktat, és szabad idejében borszakértői blogot ír.
Amire nagy szüksége is lesz, mivel hanyatlóban a vámpírok népe, és az okok kiderítése rájuk vár. Nemsokára már a prágai császári udvarban fürkészik a kézirat titkát… Az éjszaka árnyai nem pusztán borzongatóan szenvedélyes szerelmi történet és kalandos időutazás, hanem egyszersmind a játékos kedvű író megelevenedő fantáziája az Erzsébet-korról: találkozunk a szerzőtársától ötleteket kunyeráló Will Shakespeare-rel, nagy hatalmú államférfiakkal – és persze magával a szűz királynővel is. A szerző valósággal lubickol a korabeli környezetben, s így az olvasó is nagy örömét leli abban, hogy az elbűvölő hősnőt elkísérheti a múltba. Varázslatos íráskészségével Deborah Harkness ismét lenyűgözi rajongóit: ahogy a mágia és az intrika szövevényéből letehetetlen történetet kerekít, az csakugyan boszorkányos. A könyveket több, mint 36 nyelvre fordították le a világon. A trilógia első része nálunk 2011-ben jelent meg a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában A boszorkányok elveszett könyve címmel, majd ezt követte tavaly a második rész, Az éjszaka árnyai.
Szűrő Az idő rabjai A Mindenszentek-trilógia negyedik kötete Az immár több mint ezer évet megélt Matthew de Clermont az amerikai függetlenségi háború csataterein találkozik Marcus MacNeillel, az ifjú massachusettsi s... Az élet könyve A Mindenszentek-trilógia harmadik kötete Deborah Harkness A Mindenszentek-trilógia világszerte milliók által várt újabb kötetében tovább folytatódik a fiatal boszorkány történész, Diana Bishop és az ősöreg vámpír tudós, Matthew Clairmont szerelmének és kalandjainak története. Végre fény derül arra, milyen titkot rejt a Diana által Oxfordban felfedezett rejtélyes kézirat, melyre évszázadokon át vadásztak különféle természetfeletti lények: démonok, vámpírok, boszorkányok. A sorozat harmadik kötetében Diana és Matthew visszatér az Erzsébet-kori Londonból. A jelenben új nehézségekkel és régi ellenségekkel kell szembenézniük. Matthew birtokán jó néhány olyan szereplő tűnik fel, akiket az olvasók még a sorozat első kötetének lapjain ismerhettek meg. Lassanként kiderül, milyen veszély fenyegeti hőseink jövőjét, és ezt követően még sürgetőbbé válik a titokzatos kézirat hiányzó lapjainak felkutatása.
Mivel az oxfordi könyvtárban őrzött rejtélyes kézirat eltűnése nem hagyja őket nyugodni, a nyomába erednek, de nincsenek egyedül: démonok, vámpírok, boszorkányok akadályozzák őket. Elhatározzák hát, hogy visszautaznak az időben a kézirat keletkezésének korába, így próbálják megszerezni. Diana korábban tudomást sem akart venni őseitől örökölt képességeiről, most viszont sürgető vágyat érez, hogy elsajátítsa a boszorkánymesterséget. Amikor ott találják magukat az 1590-es évben, Londonban, körülöttük nyüzsögnek a költők, színműírók, udvaroncok - és persze a természetfeletti lények. Ők megérzik, hogy Diana közülük való, ő pedig lassan tudatára ébred a hatalmának. Amire nagy szüksége is lesz, mivel hanyatlóban a vámpírok népe, és az okok kiderítése rájuk vár. Nemsokára már a prágai császári udvarban fürkészik a kézirat titkát... Az éjszaka árnyai nem pusztán borzongatóan szenvedélyes szerelmi történet és kalandos időutazás, hanem egyszersmind a játékos kedvű író megelevenedő fantáziája az Erzsébet-korról: találkozunk a szerzőtársától ötleteket kunyeráló Will Shakespeare-rel, nagy hatalmú államférfiakkal - és persze magával a szűz királynővel is.
A boszorkányok elveszett könyvéből megismert Diana és Matthew szerelme továbbra is izzik, kalandos történetük egyre újabb fordulatokat vesz térben és időben. Diana ugyanis nemcsak történész, hanem boszorkány is, a vonzó Matthew pedig vámpír. Mivel az oxfordi könyvtár rejtélyes kéziratának eltűnése nem hagyja őket nyugodni, a nyomába erednek, de nincsenek egyedül: démonok, vámpírok, boszorkányok akadályozzák őket. Elhatározzák hát, hogy visszautaznak az időben a kézirat keletkezésének korába, így próbálják megszerezni. Diana korábban tudomást sem akart venni őseitől örökölt képességeiről, most viszont sürgető vágyat érez, hogy elsajátítsa a boszorkánymesterséget. Amikor ott találják magukat az 1590-es évben, körülöttük Londonban nyüzsögnek a költők, színműírók, udvaroncok - és persze a természetfeletti lények. Ők megérzik, hogy Diana közülük való, ő pedig lassan tudatára ébred a hatalmának. Amire nagy szüksége is lesz, mivel hanyatlóban a vámpírok népe, és az okok kiderítése rájuk vár... Az éjszaka árnyai nem pusztán borzongatóan szenvedélyes szerelmi történet, hanem egyszersmind eleven portré az Erzsébet-korról: találkozunk a szerzőtársától ötleteket kunyeráló Will Shakespeare-rel, nagy hatalmú államférfiakkal - és persze magával a szűz királynővel is.
Tanulmányait elkezdte, majd pénztelenség miatt abba kellett hagynia. Ismét színész. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban. Felkereste Vörösmarty Mihályt, s az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. c. ) Az elismert költő: Segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. Pesten megismerkedett a 15 éves Csapó Etelkével, viszont váratlanul meghalt. Petőfi forradalmi látomásköltészete tétel. A meg nem valósult szerelemvágy, és gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze, és megjelent könyv alakban. 1845-ben kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, és elindult felvidéki körútjára, ami valóságos diadalmenet volt. Újabb sikertelen szerelem következett életében: megismerte Mednyánszky Bertát. Megkérte kezét, de apja nem engedte. A Berta-szerelem verseit a Szerelem gyöngyei versciklusban adta ki. Nyugtalan volt, sokat utazott és borúlátás uralkodott rajta. d. ) Fordulópont: 1846 tavasza fontos fordulópont Petőfi életében. Ekkor Dömsödön éltek szülei, ő pedig Pestre utazott.
Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti. X
1. ) Életút: Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária. 1924 októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István. a. ) Diákélet: Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl. Eduline.hu. : Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta. 1838-ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy "leveszi róla a kezét". Ekkor kezdődött életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti Színházba kisegítő munkatársnak. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt katonának a császári hadseregbe. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a katonai élet megpróbáltatásait, és megbetegedett. 1841-ben elbocsátották. b. ) Vándorévek: Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot köt Jókai Mórral.
A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan. A költő itt már nem láttatja önmagát az elkövetkező időben, nem szól személyes részvételéről, sőt a "talán" tétovasága jelzi, hogy "munkájának" eredményét nem fogja megérni (). Az előbbi képek után jelenik meg a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen hatalmas versmondat. Petőfi forradalmi látomásköltészete. A feltételes mellékmondatokban tárul fel a már más versekből ismert vízió: minden rabszolganép a "világszabadság" szent jelszavát harsogva megütközik a zsarnoksággal. A "Világszabadság! " önálló verssorba kiemelése erőteljes hangsúlyt ad az utolsó harc nagyszerű célkitűzésének. A felzaklatott költői képzelet a közvetlen összecsapás vad forgatagába vezet. A költői erkölcs elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. Nem az egyéni érdem számít (ezt jelzi a közös sír), hanem az elért cél.
A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utol ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat, a "kivívott diadal" előidézője.