Kékfestő Múzeum A pápai Kékfestő Múzeum üzemépülete A múzeum adatai Elhelyezkedés Pápa Magyarország Cím Március 15. tér 12. Megnyílt 1962. 08. 02. Elhelyezkedése Kékfestő Múzeum Pozíció Pápa térképén é. sz. 47° 19′ 42″, k. h. 17° 28′ 12″ Koordináták: é. 17° 28′ 12″ A Kékfestő Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfestő Múzeum témájú médiaállományokat. A pápai Kékfestő Múzeum az egykori pápai Kluge-féle kékfestő üzem épületében van. Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került és 1962-ben mint múzeum nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. Múzeum - Kékfestő Múzeum - Museum.hu. 1983-ban, a Kluge cég fennállásának 200. évfordulója alkalmából az épületet felújították. Amellett, hogy az egykori üzem tárgyi emlékeit őrzi, gyűjti a kékfestéssel kapcsolatos egyéb emlékeket és termékeket, más kékfestő műhelyek munkáit is. Állandó kiállításai (a Kluge család története, a kékfestés technikai részleteinek bemutatása; Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életművének kiállítása és A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek c. kiállítás) mellett helyt ad ma is működő kékfestő mesterek és a témától nem idegen más szakterületek időszaki kiállításainak is.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Kékfestő Múzeum A pápai Kékfestő Múzeum üzemépülete A múzeum adatai Elhelyezkedés Pápa Magyarország Cím Március 15. tér 12. Megnyílt 1962. 08. 02. Elhelyezkedése Pozíció Pápa térképén é. sz. 47° 19′ 42″, k. h. 17° 28′ 12″ Koordináták: é. 17° 28′ 12″ A Kékfestő Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfestő Múzeum témájú médiaállományokat. A pápai Kékfestő Múzeum az egykori pápai Kluge-féle kékfestő üzem épületében van. Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került és 1962-ben mint múzeum nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. 1983-ban, a Kluge cég fennállásának 200. évfordulója alkalmából az épületet felújították. Kékfestõ Múzeum, Pápa. Amellett, hogy az egykori üzem tárgyi emlékeit őrzi, gyűjti a kékfestéssel kapcsolatos egyéb emlékeket és termékeket, más kékfestő műhelyek munkáit is. Állandó kiállításai (a Kluge család története, a kékfestés technikai részleteinek bemutatása; Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életművének kiállítása és A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek c. kiállítás) mellett helyt ad ma is működő kékfestő mesterek és a témától nem idegen más szakterületek időszaki kiállításainak is.
Griff Szálló: korábban nagy tánctermében egykoron megyebálok és színielőadások zajlottak. A helyreállított épület ismét szállóvendégeket fogad. Zichy-ház Kenessey-Szondy ház Esterházy-kastély: az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Második séta: Református ótemplom: Az épület ma Református Egyházművészeti és Egyháztörténeti Múzeum, és a dunántúli emlékeknek ad helyet. Bencés templom: A mai templom 1737-1742 között épült a pápai származású Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából. Pápa kékfestő museum of natural. Kékfestő Múzeum: A berendezések, az alap-, nyers- és félkész anyagok, vegyszerek, mintafák és gépek olyan állapotban vannak, hogy bármelyik "pillanatban" indítani lehetne a termelést. Református templom: 1931-1934 között épült Református Kollégium: 1531-ben alapították Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és Könyvtára Gránátalma Múzeumpatika Harmadik séta: Ferences templom: gróf Esterházy Ferenc építtette fel a ma is álló templomot 1678-1680-ban. Bábsütők háza: 1790 körül épített bábsütők (mézeskalácsosok) céhháza.
Pápa kiemelt látnivalója a Kékfestő Múzeum, ami Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Az 1962-ben megnyílt múzeumban megismerkedhetünk a több mint 200 éves kékfestés történetével, hagyományával és bonyolult munkafázisaival. Kékfestés rövid története A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg. A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, napjainkban is igen népszerű. Magyarországon már a 15. Kékfestő Múzeum (Pápa) - Wikiwand. században is működtek festőműhelyek és a 17. században meghonosodott a kékfestés is. A kék szín elérésére eleinte az Európában őshonos és nagy területeken termesztett festőcsüllenget ( Isatis tinctoria) használták. Az indigó ( Isatis indigofera) 17. században jutott el hozzánk Indiából. Mivel az indigó színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben.