Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M., Dr. Pulay Flóra | 2021. 03. 04 | Ingatlan Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásával kapcsolatban. Az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó rendelkezések elemzése következő cikkünk témája lesz. Osztatlan közös tulajdon: ezeket a földeket NEM lehet megosztani. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával A törvény alapján lehetőség van arra, hogy valamely fél kérelme alapján, egyezséggel az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan, a tulajdoni hányadok szerinti mértékben, önálló ingatlanként megosztásra kerüljön, így a közös tulajdon megszűnjön.
Nem sok jóban reménykedhetnek az osztatlan közös tulajdonban álló termőföld területek tulajdonosai, köztük maga a Nemzeti Földalap sem, miután az Országgyűlés megnyirbálta az a támogatási forrást, amely az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez szükséges kiméréseket finanszírozta volna. A költségvetési törvény módosításai során az Országgyűlés egyensúlyi tartalékba helyezte az osztatlan tulajdonú termőföldek kimérésének támogatását célzó 3 milliárd forintos előirányzat döntő többségét, 2, 5 milliárd forintot. Ezt az összeget szeptember végéig biztosan nem lehet felhasználni, így a kimérések támogatása az erről szóló rendelet megalkotása után 500 millió forinttal indul. Mi lesz, ha lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma? Ennyibe fog kerülni az osztatlan közös tulajdon kimérése - Agroinform.hu. A pályázható keret tehát jelenleg 500 millió forint, és ennek felhasználási módja sem egyértelmű még. Pedig a földtulajdonosok, és a rendezett tulajdonviszonyokban ugyancsak érdekelt gazdák számára az osztatlan közös tulajdonú földek kimérése rendkívül fontos lenne.
Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását. Miért volt szükség a változtatásra? A magyar öröklési jog értelmében az örökhagyó halálával – végrendelet hiányában – a hagyaték minden egyes eleme az örökösök közös tulajdonává válik (eszmei hányadok alapján felosztva), az eddig 1/1-es földek pedig automatikusan osztatlan tulajdonba kerülnek. Ha hozzávesszük ehhez még azt is, hogy egy emberöltő elteltével a földek még tovább darabolódnak, érthetővé válik, hogy sokszor még a hagyatéki leltárba sem kerülnek be ezek a gyakran értéktelenné váló tulajdoni illetőségek. Milyen új szabályok jönnek 2023-tól? A változás nem kevesebbről szól, mint hogy mostantól már nincs lehetőség a földek örökléssel történő darabolására (vagy a tulajdoni hányad további osztódására). 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei előtt 3 lehetőség áll majd rendelkezésre a földek tekintetében: 1) osztályos egyezséget kötnek 2) megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is) 3) értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.
Közélet Publikálva: 2022. március 14. 12:12 Utolsó frissítés: 2022. 12:48 Fotó: Katona Vanda / Magyar Nemzet Bár hivatalos jogi kategóriaként zártkertek ma már nem léteznek, a gyakorlatban sokakat érint ezek eladása, vétele. A tranzakciók speciális szabályok alá esnek – Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkében az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti. Becslések szerint a 200 ezer hektárt is eléri a zártkertek területe ma Magyarországon. Pontos számot nehéz lenne mondani, hiszen ez a jogi kategória az 1994-es földtörvénnyel hatályon kívül lett helyezve (egy később rendelet például már "különleges külterület" néven hivatkozik az ilyen területekre, de a tulajdoni lapokon továbbra is szerepel a zártkerti minősítés). Nevezzük bárhogyan is, a zártkertek kérdése továbbra is itt van velünk, eladása, vétele, a tulajdonjog megszerzése pedig speciális szabályok alá esik. Ezekről – az agráriumon is túlmutató – szabályokról lesz szó a mostani írásomban. Mit kell tudni a zártkertekről?
Zártkertnek minősül egy ingatlan, ha a tulajdoni lapján ez a minősítés van feltüntetve. A legfontosabb azzal kezdeni, hogy a tulajdonjog vagy a használat megszerzésére a termőföldforgalmi szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a zártkerti terület szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva. Mi a teendő egy ilyen terület adásvételekor? Csak nagyon röviden: szükség van a földhivatal jóváhagyására, emellett a szerződést ki kell függeszteni és a helyben lakó gazdálkodóknak elővásárlási joga van a területre, sőt még a helyi földbizottság is vizsgálja majd a jogügyletet. Mentesülhetünk viszont a szigorú eljárás alól, ha a tulajdoni lapon "kivett" ingatlanként van feltüntetve a terület. Tekintve, hogy a zártkertek jelentős része már nem mezőgazdasági célokat szolgál, 2015 és 2017 között ingyenesen és egyszerűsített formában lehetett a művelésből történő kivonás átvezetését kérni. Ha ezt megtették a tulajdonosok, azzal nem csak az értékesítés vált egyszerűbbé, hanem a terület beépíthetősége is megnövekedett és hitelfedezetként is más elbírálás alá kerülhetett az ingatlan.
Operátor Karriertipp! Tököl általános isola di. 2316 Tököl, Csépi út 137. Munkavégzés műanyagfeldolgozó gépeken Műanyag termékek ellenőrzése, kezelése és csomagolása Egyszerűbb, manuális összeszerelési feladatok A munkaterületen rend és tisztaság fenntartása Termékek válogatása, utómunkálása Munka- és ellenőrzési utasítások betartása Anyagmozgatás... Extra juttatások Betanított munka Több műszak Robogós futár Legyen az első 5 jelentkező között!
Milyen ételt lehet felvinni a repülőre Jobb oldali mellkasi fájdalom levegővételkor