"Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg" - az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint. Mint írják, az idézet világosan hirdeti az építész életfelfogását, amely a szorosan vett építészeti megbízásokon túlmutatva, az univerzumban ellátandó szerepről szólt. Bizonyítható, hogy Török Ferenc egész pályáján keresztül folyamatosan kutatta, kereste az illeszkedések, a megfelelő megoldások alkalmazásának módját, módozatait. Török Ferenc 1936. október 22-én született Budapesten. Édesapja vasesztergályos, édesanyja varrónő volt. Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1955-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Szakmaválasztását és személyisége kialakulását alapvetően meghatározta Hegedüs Viktor Honor, a munkáspapként működő karmelita szerzetes atya, aki igazi nevelőként indította el az élet minden területén.
ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998). Különös jelentőséggel bírt az 1996-ban elkészült Magyar Szentek temploma, amely eredetileg az elmaradt expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996). Tagja volt a Magyar Építőművész Szövetségnek, a Magyar Építészkamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát többek között Ybl Miklós-díjjal (1983), Kossuth-díjjal (1995) és a nemzet művésze címmel (2015) ismerték el. Építészet és hitvallás címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban. MTI Gyászol a népszerű magyar műsorvezető, felfoghatatlan tragédia. Még csak 16 éves volt... >>> Ha szeretnél értesülni friss híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: a Rák szakítani fog, a Kos fergeteges szexből nyeri vissza az erejét, a Bika vállalkozási terveit támogatják az égiek Azt hittük végre itt a tavasz, de jön az újabb pofon az időjárástól 10 éve nem mosott fogat, ez történt (fotó) Öblítő helyett kezdtem el használni, és a kellemes illatfelhő méterekre körülleng.
Ha létezik ma még egyáltalán értelme az efféle emelkedett szavaknak, mint "mester", "példakép" akkor ő mester és példakép volt, sokunk számára. Kisbetűvel, mert hiszem, hogy ő is így szeretné. Egy ember, aki nem követőket, hanem mindig társakat keresett, mi pedig valójában nem őt követtük, hanem a gondolatait, így teremtve esélyt az örökkévalóságnak. Minek búcsúzni hát, ha lelkünkben örökre itt marad? Balázs Mihály 4/7 Magyar Szentek Temploma – Török Ferenc, Balázs Mihály, 1996 – fotó: Péteri Balázs 2021. szeptember 12. Révfülöp Mise helyett bezárt ajtó, talán még a templom sem tudja, mit mondjon. Árvák a kövek, a fények, homályosan pislog az üveg, lankad a levél. Mindannyian egy forrásból táplálódtunk, ők is mint én, és még oly sokan. Úgy nevelte a köveket, fákat, tereket, ahogy minket: lelket adott mindennek. S mit olvasok újra a szobor talpán? "TETTE AMIT ISTEN MONDOTT" Ámen. Schrammel Zoltán 6/7 Révfülöp, 2021. 09. 12. – fotó: Schrammer Zoltán 2001 tavaszán, Középülettervezés előadáson találkoztam először Török Ferenccel.
2021. szept 12. 7:14 #Török Ferenc #építész #Kossuth-díj #meghalt Török Ferenc 85 éves volt - fotó: Shutterstock Tragikus hír érkezett. Életének 85. évében elhunyt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tájékoztatta a köztesület az MTI-t. Török Ferencet pénteken érte a halál. A nemzet művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges - nem intézményesült, látens - építészeti műhelyt hozott létre - olvasható az MMA méltatásában.
Budavár Díszpolgára (2010) Török Ferenc építész 1936-ban született Budapesten. Érettségi után a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre felvételizett, diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel. Diplomatervét "Diplomadíjjal" tüntették ki. Ezt követően az egyetem Középülettervezési Tanszékére került, mint tanársegéd, majd a rajzi tanszék oktatója lett. 1968-ban adjunktussá, 1983-ban docenssé nevezték ki. A tanítással egy időben olyan jelentős tervezési megbízásai is voltak, mint például a szentendrei Művésztelep, vagy a Tóth Árpád sétányon álló egyes lakóházak. 1982-ben építész-oktató munkásságáért és alkotó építészeti tevékenységéért Ybl Miklós-díjban részesült. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Rajzi és Formaismereti Tanszékre. Ebben az időben Balázs Mihállyal építészirodát nyitott az I. kerületben, az iroda a mai napig működik. 1995-ban Kossuth-díjban részesült. 1996-ban a bencés rend Pro Pannonhalma díjjal jutalmazta. 2005-ben nyugdíjba vonult, megvált az oktatástól.
Életének 85. évében meghalt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tájékoztatta a köztesület szombaton az MTI-t. Török Ferencet pénteken érte a halál. A nemzet művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges - nem intézményesült, látens - építészeti műhelyt hozott létre - olvasható az MMA méltatásában. "Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg" - az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint.
A tanítványai tanítványa lettem. Erre az evidenciára való ráébredés húsz évig tartott és fokozatosan következett be, gyakorta villámlásszerű felismerések kíséretében, legutóbb éppen Gödöllőn Medgyaszay műteremházánál. Amikor megbetegedett én is a szobájában kaptam helyet a tanszéken. Ettől nagyobb megtiszteltetés csak akkor ért, amikor nyugdíjazása előtt gyógyultan visszatért és rövid időre szobatársa lehettem. Klobusovszki Péter
2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál.
2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Borítókép: Dinnyés József zeneszerző, előadómûvész budapesti otthonában 2013. június 14-én Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Dinnyés József daltulajdonos 63 éves. Az ismert előadóművészről és zeneszerzőről kevesen tudják, hogy egyben református kántor, aki járja a magyar gyülekezeteket a határon túl is. - Hogy jutott eszébe a Himnuszt a 130. zsoltár dallamára énekelni? - A hitvalló református Kölcsey tudta, hogy akkor kérhet áldást, ha előtte bűnbánatot gyakorol. A bűnbánó zsoltár a 130. Arról beszél, hogy az őr, aki vigyáz a világra, nagyon várja a Megváltót, a Fényt. (Nem Jézus Krisztust, mert az ószövetségi embernek a Megváltó a Fényben érkezik, nem pedig Jézus. ) A Himnusz erre a zsoltárra elénekelhető. Elképzelhető, hogy erre a dallamra írta a költő a szöveget. Egy kortársnak írott leveléből tudjuk, hogy imádság után fejezte be a versét. A zsoltár maga egy imádság. Akik a Himnusz keletkezéstörténetével foglalkoznak, egy változatnak ezt is elfogadják. A vers felező nyolcasban született. Elemzés kideríti, hogy a lassú verbunk dallamára is lehetne énekelni, ha egy folk együttes feldolgozná. - Ön következetesen végigénekli, végigénekelteti a Himnuszt.
Március 15-én délután elhunyt Dinnyés József zeneszerző, előadóművész, énekes, gitáros – közölte testvére, Dinnyés Ágnes Facebook-oldalán. Dinnyés József 72 éves volt. Az énekes-dalszerző Wikipédia-oldala szerint 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc – és egy Morgenstern -vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát.
Eszperantó nyelvű zenei kazettája 1986-ban jelent meg a Lingvo-Studio kiadónál. Ez több tucat országban tette ismertté a nevét, de mivel nem elég folyékonyan beszélte a nyelvet, így – a műfaj jellegéből adódóan – nem tudott átütő sikert elérni. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek. Rendszeresen énekelt a Sárospataki Urbán György Nemzetközi képzőművészeti Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelepen. 2021. március 15-én délután, 73. életévében halt meg infarktusban. A hírt testvére, Dinnyés Ágnes közölte Facebook-oldalán. Megjelent művei [ szerkesztés] Al venko! Eszperantó nyelvű megzenésített versek (a kazetta borítója) Könyv [ szerkesztés] Dalaim könyve; Eötvös, Bp., 1989 ISBN 9635009798 Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve, Bp, ISMN 979-801666-78-9 Kazetta [ szerkesztés] Homo hungaricus.
Zeneszerző, előadóművész, "daltulajdonos", énekes, gitáros. 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Díjai: 2001 – a Magyar Kultúra Lovagja 2001 – Kanizsa Pro Urbe emlékplakettje 2003 – Béres Ferenc-díj 2006 – Radnóti-díj – az irodalom népszerűsítéséért 2007 – Nemzeti önazonosságunk védelmezője díszoklevél Erdélyben 2008 – Balassi emlékérem 2012 – NKA ösztöndíj 2018 – A Magyar Érdemrend lovagkeresztje Könyvei: Dalaim könyve; Eötvös, Bp., 1989 ISBN 9635009798 Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve, Bp, ISMN 979-801666-78-9 Kazettái: 1985 – Határtalanul 1986 – Al venko!