– Teljesen másképp szólnak, teljesen más a hanghatás és az atmoszféra, mint a CD vagy a digitális zene esetén. A klasszikus zene is egészen másként szólal meg, más élményt nyújt – idézte zenei élményeit Kiss Diána Magdolna, aki a konyhában is otthonosan mozog, így másik kedvenc berendezési tárgya a főzéshez kötődik. – Ez egy igazi öntöttvas főzőedény. Nem olyan régi darab, viszont nagyon régóta vágytam rá. Kifejezetten olyant szerettem volna, ami mázas. Piros színű, elég nagy darab, és iszonyatosan nehéz is. Nagyon szeretek főzni, ezért költözéskor a lakásban az volt a legfontosabb, hogy a konyha készen legyen, meglegyen minden olyan eszköz, amire szükségem van. Fontos számomra, hogy minden úgy legyen a konyhában, ahogy az nekem a legjobb. Nagyon sokat főzök, szeretem a különleges ételek elkészítését is. Amit sokszor készítettem már, az a liba- vagy kacsarillette, ez egy húspástétomszerű étel, öt és fél órán keresztül kell sütni. Szívesen csinálok őzpörköltet, szeretem az indiai ételeket, ezenkívül készítettem már például coq au vint és csirkeossobucot is.
– A teljes fehérvári társulat szerepelésével készült darab Madách Imre drámáját újragondolt változatban, a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tisztelegve mutatta be a társulat teljes közreműködésével december 1-jén a Vörösmarty Színház.
Inkább krimi az új magyar sci-fi, de van benne űrhajó is Pálfi György rendező a tíz évvel ezelőtti Taxidermia óta mintha folyamatosan árral szemben lenne kénytelen dolgozni: a nagyszabásúnak ígérkező Toldi-projektje bedőlt, kihasználatlan kreatív energiáit kis költségvetésű szerelemprojektekbe fekteti. Így talán nem meglepő, hogy új filmje, a Stanislaw Lem regényén alapuló Az Úr hangja elkészítése is nehéz szülésnek bizonyult. Kint jártunk a forgatás utolsó napján, ahol az alkotók meséltek a tengerentúli nehézségekről, arról, hogy milyen vizuális csemegéket alkalmaztak, és hogy számítsunk-e majd űrhajókra a vásznon. A 20 legszebb pucérkodás magyar filmben Századik részéhez érkezett a Kamaszkorunk legszebb mellei című cikksorozatunk. A jubileumi alkalmat egy formabontó összeállítással ünnepeljük meg, ezúttal nem egy színésznőre koncentrálunk, hanem a magyar film legizgalmasabb meztelenkedéseit gyűjtöttünk össze. Sőt ezúttal az olvasóink véleményét is kikérjük. A cikk alján arról szavazhat, hogy önben melyik filmbéli pucérkodás hagyta a legmélyebb nyomot.
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Fenyőrigó képek Ezen az oldan a fenyőrigóról találsz fotókat. A fenyőrigó hangja A fenyőrigó vonuló madarak vékony "tyí" és jellegzetes "sak-sak-sak" hangokat adnak ki. A varjakat dühös kiáltásokkal szidják. A fenyőrigó éneke A fenyőrigó éneke egyszerű, néhány csivitelő hangból áll, kivehető struktúra nélkül, rövid szünetekkel. Nászrepülés közben hosszabban "lelkesebben", gyorsabban énekel. A feketerigó téli etetése A fekete rigó a hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.. A fekete rigó (és a vörösbegy is) a konyhai hulladékot – főtt sárgarépa, burgonya, rizs, felvágott vagy más húsféle – … Olvass tovább Milyen a fekete rigó fészek? Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére, szederindák közé építi fészkét. A városi élőhelyeken gyakran fészkel házfalak repedésében vagy ereszcsatornák hajlatában is. A tojó 2-3 nap alatt megépíti vékony gallyakból, fűszálakból álló, sárral összetapasztott fészkét.
Gébics fészke Forrás: Ifj. Vasuta Gábor Általában azokon a téli napokon szoktam ezt végezni, mikor vékony hólepel borítja a tájat, ilyenkor ugyanis a hósapkát viselő rigó, poszáta, gébics, gerle fészkeket könnyebb észrevenni a bokrosokban. Tehát átvizsgálom a faluszéli fasorokat, bokorsorokat a legelők galagonyásait, kökényeseit és megkeresem a gyakran mellmagasságban megbúvó, már nem használt énekesmadár fészkeket. Vasuta Gábor Fontos madárvédelmi tevékenység ez, mert tavasszal új fészket rakó madaraknak újra alkalmas ágvillát, fészekrakó helyet teremtünk vele. Tudni kell, hogy a gébicsek, poszáták, rigók minden esztendőben új fészket építenek. A régi fészküket nem használják újra. Ha a városi parkokban, kertünkben találunk rigó fészket télen, szintén kiszedhetjük, hiszen az erre alkalmas ágvillában tavasszal újra fészekrakó helyet találnak. Rigófészek Forrás: Ifj. Vasuta Gábor A közepes méretűek közül a belülről mesterien sárral tapasztott fészek az énekes rigóé, míg a nem sarazott a fekete rigóé.
Az országban ilyenkor sokfelé fenyőrigók nagy számú csapatai keresgélnek táplálékot. Nincs ez másként a Kiskunság nedves gyepein, fás-ligetes, erdős területein sem. A fekete rigó méretű madarak háta szürkésbarna, hasi oldala piszkosfehér, fekete pettyezéssel, melle és torka rozsdássárga árnyalatú, fekete mintázattal. Jellegzetes "sak-sak-sak" hangjukról is felismerhetőek. A füves területeken gyommagvakat keresgélnek, kedvelik a bogyós növények terméseit, például az idegenhonos nyugati ostorfa és keskenylevelű ezüstfa termését, vagy a különböző berkenyefajok termését, de a hullott gyümölcsökre is rájárnak. Gyakran a városokba, lakott területekre is behúzódnak, hangoskodó csapataik élményt nyújtó látványt adnak. Ez a fésületlen, borzas fejű fenyőrigó Bugacon akadt a gyűrűzőhálóba. Fotó: Varga Péter A fenyőrigó kis számban hazánkban is fészkel az ország észak-nyugat és észak-keleti részén, elsősorban nedves talajú, gyepekkel határos erdőszélekben, facsoportokban. Ősszel tömegesen érkeznek hozzánk telelni az északi állományok, ilyenkor gyakorlatilag az egész országban általánosan elterjedt.
A fiatal egyedek 70-90 százaléka ugyanis a természet törvényei szerint mindenképpen elpusztul. "A lakott területen is élő 45 leggyakoribb madárfajunk állományának országos átlaga körülbelül 12, 3 millió pár, azaz mintegy 25 millió madár, amelyek összesen nagyjából 120 millió fiókát költenek ki. A kifejlett egyedeknek még a harmada sem pusztul el évente, tehát ahhoz, hogy az állomány stabil maradjon, elég, ha 10 millió fióka megéri a felnőtt kort. Ez az élet rendje" – mondta Orbán Zoltán, és hozzátette: ha mégis aggódunk egy madárfiókáért, helyezzünk vesszőkosarat az ágak közé, és tegyük bele az állatot. Így esélyt adunk a szülőknek, hogy tovább nevelhessék az utódukat. Borítókép: Fekete rigó fióka: Orbán Zoltán fotója
A támadó madarak esetében hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: forduljunk szembe az állattal (ne fussunk el), karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek (a kiabálás általában magától jön:); hattyútámadásnál nyugodtan fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel. Kisebb madarak esetében még erre sincs szükség, elég, ha a kezünkkel elhessentő mozdulatot teszünk. A rámenősebb varjak, szarkák, sirályok esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt. Az állatkerti gondozók legfőbb nagy- és veszélyesmadár megfékező eszköze a cirokseprű, amivel távolt tudják maguktól tartani a csőröket és karmokat, illetve le is tudják szorítani a madarat. Ha elég bátrak vagyunk, akkor sokat segíthetünk a kevésbé hősies embertársainkon azzal, ha a rossz helyre tévedt (pl. középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek (erre legyünk felkészülve), az addig "megközelíthetetlen" épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.
A talált madárfiókák túlnyomó többsége nem árva, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket - figyelmeztet hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A közlemény szerint hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor gyakran lehet találkozni magányosnak tűnő fiókákkal a településeken is. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva, sokszor hangosan csipogva hívják magukhoz etető szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiókák nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket. Az ember ugyanis nem tudja megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra. Ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva maradandó egészségkárosodást is lehet okozni a fiókáknak - írja a közlemény.