Érdemi változás sehol nem történt. Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz "Gyurcsány-show-nak" és "bohózatnak" tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Filctollal fogják lehúzni a szavazólapról Karácsony vagy Márki-Zay nevét, ha valamelyik visszalép | 24.hu. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti. A szeptember 29-30-án közölt előzetes adatok felülvizsgálatot és tisztítását követően közzétette az előválasztás első fordulójának hivatalos eredményét az Országos Előválasztási Bizottság. A OEVB közleménye szerint a hivatalos eredményben az előzetes eredményekhez képest érdemi változás sehol sem állt be. Az adatokból az mindenesetre látszik, hogy mind az öt miniszterelnök-jelölt esetében nőtt a szavazatok száma. A hivatalos eredményeket itt lehet megnézni: Az eredményekkel szemben október 4-én 21 óráig lehetett kifogást benyújtani, melyeket az OEVB a héten elbírál, amennyiben szükségesnek és indokoltnak látja, akkor elrendeli a szavazatok újraszámlálását, melyre még ezen a héten sor kerül.
Másképp értelmezik a szocialisták és Puzsér Róbert, hogy miben állapodtak meg az online szavazás feltételeivel kapcsolatban, ami miatt akár meg is hiúsulhat a budapesti főpolgármester-jelöltségért folytatott előválasztás második fordulója – tudta meg az Azonnali. Ebben a második körben az első fordulót fölényesen megnyerő Karácsony Gergely és Puzsér Róbert csapna össze, és még néhány jelölt, aki szeretné magát megméretni Tarlós esélyes kihívójaként. Előválasztás, első forduló | A miniszterelnök-jelöltek vitája. Bár a szocialisták rendre azt kommunikálják, hogy azért nem lesz majd második forduló, mert Puzsér addigra úgyis meggondolja magát, most egy egészen konkrét, technikai jellegű probléma tehet keresztbe az előválasztás második körének: hogy mégis hogyan nézzen ki pontosan az online szavazás. Puzsér decemberben több feltételhez kötötte, hogy részt vegyen az előválasztáson, például azt akarta elérni, hogy lehessen csak és kizárólag online is intézni a szavazást, vagyis hogy ehhez személyes regisztrációra se legyen szükség. Ugyanakkor a szocialisták szerint szükséges, hogy az, aki online szavaz, előtte személyesen regisztráljon.
Amelyik szavazólap hitelesítve lett, az leadottnak számít. Az online esetében valamennyi leadott szavazat automatikusan hitelesített is, mivel itt fogalmilag kizárt a hitelesítetlen szavazólap. A személyes szavazás során a QR-kód beolvasásával került hitelesítésre a szavazólap. Ha a szavazóbiztos hibázott, és egy választáson résztvevő valamelyik szavazólapját nem hitelesítette, akkor annak ellenére nem fog leadott szavazatnak számítani, hogy a szavazólap az urnába került. Ellenzéki előválasztás első forduló eredmények. Érvénytelen szavazat: az előválasztáson érvénytelennek számítanak a hitelesített szavazólapon leadott érdemileg érvénytelen szavazatok (azaz ha például két rubrikában, vagy egyben sem helyezett el szavazatot a választó) és a nem hitelesített szavazólapok, amik viszont nem számítanak leadottnak. Mivel ezeknél a szavazatoknál nem lehet hitelt érdemlő módon megbizonyosodni róla, hogy szabályosan lettek leadva, ezért ezeket a szavazatokat az OEVB nem számolja meg, és a fellebbezések vizsgálata során is figyelmen kívül hagyja az ilyen szavazólapokon hordozott választási információt.
A választási bizottság felhívta a figyelmet, hogy szükséges bizonyos fogalmakat és jelenségeket tisztázni, mivel az előválasztás technikailag jelentősen eltér az általános választástól, így az általános választáson megszokott fogalmak helyett más fogalmakat használunk, valamint bizonyos fogalmaknak a megszokottól eltérő tartalma van. Résztvevők száma: a választáson megjelentek száma. Az online résztvevői adat a sikeres videós azonosításon átesett szavazópolgárok számát jelöli. A személyes résztvevői adat pedig a beolvasott lakcímkártyákat. Ha a szavazóbiztos hibázott, és nem olvasta be a szavazópolgár lakcímkártyáját, akkor az adott szavazó nem számít résztvevőnek (vö. több az érvényes szavazat, mint a résztvevő). Erre a választói névjegyzék pótlása miatt volt szükség. Leadott szavazat: az összes hitelesített szavazólap. Az általános választásokkal ellentétben nem az urnában talált szavazatokat rögzíti a rendszer, hanem az összes hitelesített szavazólapot. Ennek az ellenkezője is igaz, ha egy hitelesített szavazólap nem kerül az urnába, akkor is leadottnak minősül.
A személyt és számot ragokkal fejezzük ki (lásd feljebb). Az E/3-nak csak tárgyas ragozásban van ragja. Mód [ szerkesztés] Az ige lehet kijelentő módú, amikor a cselekvésről vagy történésről állítjuk, hogy bekövetkezik valamikor. Lehet feltételes módú, amikor a cselekvésről vagy történésről azt állítjuk, hogy valamilyen feltétel mellett következne be vagy következett volna be. Cselekvést kifejező igen.fr. A feltételes módú ige tehát nem lehet jövő idejű. És az ige lehet felszólító módú, amikor azt mondjuk, hogy következzen be a cselekvés vagy a történés. Ez csak jelen időben lehet. Az igemódot jelekkel fejezzük ki, a kijelentő módnak nincs jele, a feltételesé hangrendtől, számtól, személytől és nemtől függően -na, -ne, -ná, -né (múlt időben: rendes múlt idő és a volna segédige), a felszólítóé pedig alapvetően -j, ami hasonulhat. Idő [ szerkesztés] Az ige időpontját határozza meg. Lehet az ige jelen idejű, ami a beszélés idejében következik be, így bármilyen módú lehet. A múlt idejű ige a beszélés előtt következett be, így nem lehet felszólító módú.
A felszólító módnak csak jelen ideje van. Jele: -j ( menj). Cselekvést kifejező igék. A cselekvés irányulása szerint az ige lehet: tárgyas: bővíthető tárggyal ( talál) tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal ( megy) Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvő számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezzük. Az igeragozás lehet alanyi és tárgyas: Alanyi ragozás: -k; -sz, l; – / -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek ( megye k, mé sz, megy / megy ünk, men tek, men nek) Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i / -juk, jük; -játok, -itek; -ják, -ik ( láto m, láto d, látj a / lát juk, lát játok, lát ják) Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az igeragozás tárgyas. A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet: cselekvő: alany maga végzi a cselekvést ( megy) műveltető: alany mással végezteti cselekvést ( írat, mosat) szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat ( adatik, kéretik) visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul ( fésülködik) ható ige ( mehet, láthat) Az igéből képzőkkel képezhetünk műveltető igét, visszaható igét, szenvedő igét, ható igét, gyakorító igét, mozzanatos igét és kezdő igét.