Kovács Imre: A néma forradalom (Cserépfalvi-Gondolat-Tevan, 1989) - A néma forradalom a parlament és a bíróság előtt Szerkesztő Lektor Kiadó: Cserépfalvi-Gondolat-Tevan Kiadás helye: Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 314 oldal Sorozatcím: Magyarságismeret Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-282-312-5 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával és térképpel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az elmúlt években sorra megjelentek a klasszikus népi szociográfiák, csupán egyetlen kötet hiányzott a sorból, Kovács Imre legendákkal övezett könyve. A népi mozgalom markáns alakja, a Nemzeti parasztpárt egykori főtitkára 1947-től fogva emigrációban élt, mivel a kényszerű száműzetésben is aktív politikus maradt, idehaza kimondták rá az anatémát. Egy igen jelentékeny életmű megismertetését szeretnénk kezdeményezni a kötet új kiadásával. A néma forradalom először 1937-ben, a Márciusi Front zászlóbontását követően jelent meg.
Egy gimnáziumi osztály tanulói, akik közül néhányan nyugati rádióadót is hallgattak, sőt, átruccantak Nyugat-Berlinbe is, így valamivel többet tudnak másoknál, úgy döntenek, hogy az első tanítási órán két perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Nem mindenki támogatja az ötletet, de a többség megszavazza – ne feledjük, németekről van szó! -, és így meg is csinálják! Lesz is belőle botrány, hiszen az ilyesmit nem tűrhették a hatóságok, és borítékolható az eredmény, pláne, hogy megtörtént esetről van szó, de A néma forradalom innen kezd igazán jó és érdekes lenni. Merthogy a nagy, kissé dagályos és naiv gesztus valóban filmvászonra illik, akárcsak az ezt követő boszorkányvadászat, a diákok elleni fellépés külön-külön és együtt is, mi pedig már nem igazán szeretjük az ilyen nagy, heroikus fellángolásokat, talán azért sem, mert olyan világban élünk, ahol a megalkuvás, a hallgatás, de legalábbis a vállvonogatás a mindennapok részévé vált – és nem örülünk, ha emlékeztetnek erre. És Lars Kraume ( Az állam Fritz Bauer ellen, 2015) rendező nem is akarja hőseit HŐSKÉNT ábrázolni.
A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt. A programon történő részvétel ingyenes, de a járványügyi helyzet miatt a rendezvény korlátozottan látogatható, maszk használata kötelező. további programok
20191022_01 Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Das schweigende Klassenzimmer német dráma | 111 perc | 2018 Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
Nagyon jó volt látni, ahogy barátokból ellenségek, ellenségekből pedig barátok lesznek az osztályon belül, mindezt oly módon, hogy a szereplők tanácstalan helyzetének fojtogató hangulata a nézőkre is kiterjed. Végül pedig a stáblista előtt elmondják, kivel mi történt az eset után a való életben, és spoiler mentesen csak mondjuk annyit, hogy hálásak lehetünk, amiért nem mi voltunk az ő helyükben, ugyanis véleményem szerint sokan inkább meghaltak volna, mint sem hogy így éljenek tovább. Akiben szunnyad egy kis nemzeti öntudat, az nem tudja nem élvezettel és izgalommal nézni a "Néma forradalmat", hiszen ki ne akarná megismerni annak a maroknyi német fiatalnak a történetét, akik szolidaritást vállaltak velünk a történelmünk egyik legborzasztóbb időszakában, mindezt úgy, hogy komoly árat fizettek érte. Bátran ajánljuk a filmet mindenkinek, aki szereti a történelmi témájú műveket, de azok számára is élvezetes lehet, akik kifogástalanul megírt karaktereket, és brillírozó színészeket szeretnének látni egy hihetetlenül izgalmas szerepben.
A helyszín ezúttal Kelet-Berlin, 1956 októberében. Két érettségi előtt álló gimnazista fiú, Theo ( Leonard Scheicher) és Kurt ( Tom Gramenz) különösebb nehézségek nélkül átmegy Nyugat-Berlinbe, hogy ha rövid időre is, de beszippantsa a szabadság friss levegőjét. Belógnak egy moziba, ahol a film előtti híradóból értesülnek a magyar forradalom kitöréséről. Noha hazaérve a helyi adók egészen mást hangoztatnak (ellenforradalom zajlik), a vásznon látottak nem hagyják nyugodni a fiúkat és idővel illegális rádióközvetítésekből, osztálytársaikkal közösen a felkelés további fejleményeiről is értesülnek, így a szovjet beavatkozásról és – tévesen – Puskás Ferenc haláláról. A meghökkent diákok Kurt ötletén felbuzdulva szavazással úgy döntenek, hogy egyik órájukon két perces néma csenddel adóznak a forradalom áldozatainak. Tettük értelemszerűen mélységesen felháborítja a komplett tanári kart, és ugyan az igazgató megpróbálja valamelyest eltussolni az ügyet, a diákok csendes lázadásának híre végül a legfelsőbb körökig is eljut.
A módszer a szokásos, előbb igyekeznek magukhoz édesgetni a fiatalokat, amikor ez nem sikerül, jön egymás beárulása, és amikor ez sem jön össze, mindenkit megzsarolnak valamivel. Természetesen az ügyet kivizsgálók is elszámolással tartoznak a feletteseik felé, az ő életükről, karrierjükről, előmenetelükről is szó van, így lesz az idő múlásával mindenki egyre feszültebb, türelmetlenebb, idegesebb. A film a diákokról szól, ugyanakkor a második világháborút követő időszakot a felnőttek képviselik. Ott van a szégyellni való egykori SS gránátos halott rokon, a nagybácsi, akinél a Szabad Európát lehet titokban hallgatni, a szigorú családfő, aki a városi tanács tagja és súlyos titkot őriz, vagy az egykori forradalmár, akit megtörtek és ma dolgos munkásként építi a szocializmust, miközben arról papol, hogy autó van, lakás van, ennivaló van és végre mindenki előtt nyitva áll a tanulás lehetősége. Miközben zajlanak a magyarországi események, ők lesznek Németország lelkiismerete, követendő, vagy éppen nem követendő példa a következő generáció számára.
Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető. Elmondta: a minimálbérről szóló döntés még idén megjelenik a Magyar Közlönyben. Varga Mihály kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek. Varga Mihály emlékeztetett arra: 2010-hez képest így a minimálbér összege 119 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 135 százalékkal emelkedik. 2020: változások a munkajog világában (1. rész). A kormányzat tehát elkötelezett a jövedelmek emelkedése mellett – jelezte. Várhatóan nem lesz új béralku Továbbra sem sikerült tető alá hozniuk a szociális partnereknek új megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, így egyre valószínűbb, hogy a két összeg a korábban meghatározott nyolc-nyolc százalékkal nő 2020-ban: a minimálbér összege bruttó 161 ezer, a bérminimum bruttó 210, 6 ezer forintra nőhet.
Az alábbi táblázatban található összegek a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a főállású társas vállalkozó és egyéni vállalkozó minimum kivét esetén történő számításait ta… A Munkástanácsok keveslik a minimálbér és a garantált bérminimum emelését Az elnök kifejtette, hogy a 8 százalékos emelési szintben tavaly állapodtak meg, egy olyan megállapodás keretében, amelynek volt egy olyan passzusa, hogy azt újratárgyalják, ha a makrogazdasági mutatók a várttól eltérnek. A pozitív gazdasági változás ellenére a megállapodás maradt – mondta. Palkovics Imre sajnálatosnak nevezte a munkaadók passzív hozzáállását, illetve aggodalmaikat. A munkavállalók ma már nem tüntetnek vagy sztrájkolnak, hanem elhagyják a magyar munkaerőpiacot – hívta fel a figyelmet. A magyar gazdaság további bővülésének, fenntartható növekedésének ugyanakkor egyik alapfeltétele a humánerőforrás, amely akkor marad itthon, ha megfizetik – hangsúlyozta. 2020 január minimálbér 2019. Varga: nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér A magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben.
A munkavállalói érdekképviseletek a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, és a versenyszféra idei, bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedése nyomán újratárgyalnák az egyezséget, míg a munkaadók a globális – így várhatan a magyar – gazdasági növekedés várható lassulása és a kisebb cégek talpon maradása érdekében elzárkóznak ettől. A kormány álláspontja szerint az érdekképviseleteknek kell egyezségre jutniuk. További részleteket itt talál. … Megállapodtak a 2019-es minimálbérről Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba. Minimálbér 2020 - Adó Online. Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
2020-ben az elérhető adókedvezmény összege havi 8050, azaz évi 96 600 forint. A gyed maximális összege január elsejétől 225 288 forint, ez a minimálbér kétszeresének felel meg. Kiemelt kép: Csanádi Márton /
Varga Mihály kiemelte, a kétéves bérmegállapodás illeszkedik a kormány és a szociális partnerek által 2016 novemberében elfogadott hatéves közteher-csökkentési és bérnövelési megállapodáshoz. A tárca a közleményében felidézte, hogy hatéves bérmegállapodás értelmében 2019. júliusától újabb két százalékponttal, 19, 5 százalékról 17, 5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. 2020 január minimálbér 2022. Ez a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya kíván maradni, ezért fontos feladatnak tekinti a munkát terhelő adók további csökkentését - mondta a miniszter. Varga Mihály felidézte, hogy 2010-hez képest a minimálbér bruttó értéke megduplázódott. A tárca közleményében arra is felhívták a figyelmet, hogy a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4, 5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. Nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke - a családi kedvezmények figyelembevételével - átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
Kétéves bérmegállapodást fogadtak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a testület ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten. 2020 január minimálbér nettó. Varga Mihály pénzügyminiszter hozzátette, a megállapodás értelmében jövőre a 8 százalékos béremelés hatására a minimálbér bruttó összege 149 000 forint, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 000 forint lesz. Varga Mihály pénzügyminiszter Forrás: MTI/Bodnár Boglárka 2020. január 1-től az újabb 8 százalékos béremelésnek köszönhetően a minimálbér bruttó értéke eléri majd a 161 ezer forintot, a garantált bérminimum bruttó összege pedig a 210 600 forintot. A Pénzügyminisztérium (PM) helyszínen kiadott közleménye szerint a VKF 2019-re és 2020-ra is a béremeléshez hasonlóan 8 százalékban határozta meg a bérajánlás mértékét is.