Pest megye, Cegléd, Külső Kőrösi út Ingatlan adatai Hivatkozási szám: 3282792 Irányár: 132 000 000 Ft Típus: telek Kategória: eladó Alapterület: 26 149 m 2 Fűtés: - Állapota: Szobák száma: Építés éve: Szintek száma: Telekterület: Kert mérete: Erkély mérete: Felszereltség: üres Parkolás: Kilátás: Egyéb extrák: Cegléden főút mellet eladó ipari telek. Kiválóan alkalmas bármilyen vállalkozás működtetésére. Eladó telkek Cegléd - 2. oldal | ingatlan.com. A telek 26. 149 m-es. Ha felkeltettem érdeklődését keressen a hét bármely napján. hirdetés
2 125 talált ingatlan, 60 projektben Belépett felhasználóként itt megjelenítheti beállított fontos helyeit (POI-k) A két pont között mért távolság: km. Töltse le új mobil alkalmazásunkat és böngésszen több tízezres ingatlan kínálatunkban!
Lezsák Sándort méltatva felidézte: az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltoztatás 1987 szeptemberében, amikor még gumibotoztak, lehallgattak és megfélemlítettek ezreket. Sőt, másokkal együtt pártot is alapított, amikor kevesebbért is súlyos büntetés járt. Részt vett és máig részt vesz az újra független demokratikus Magyarország politikai küzdelmeiben, elindította a népfőiskolai mozgalmat, a Mindszenty Társaság vezetésével pedig magára vállalta az egyik legnagyobb 20. század magyar hős ügyét - sorolta. Lezsák Sándor a díj átvételét követően úgy fogalmazott: Petőfi Sándor számára "nemzeti liberális", aki ki akarta terjeszteni a szabadságot. Ezzel szemben a "mai hamis liberálisok" ki akarják sajátítani a szabadságot, ez pedig nagy különbség - mondta. Hozzátette: 1990 előtt bátorság kellett belehallgatni a Szabad Európa Rádióba, annak híreit továbbadni, csempészni leveleket, könyveket, kéziratot és gyógyszert, vagy szervezkedni. "Ma ahhoz kell bátorság, hogy kormánypártiak legyünk" - vélekedett Lezsák Sándor.
Lezsák Sándor (1949) író, költő, tanár. Az Országgyűlés alelnöke.
2016. október 30. 15:01 Vissza a címlapra Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke leleplezi Mindszenty József bíboros-hercegprímás mellszobrát a dombóvári Szent Orsolya Iskolaközpontban 2016. október 30-án. (MTI Fotó: Sóki Tamás) Mindszenty József élete a 20. század magyar szenvedéstörténete, a hercegprímást a kommunista hatalom csak azért nem végezte ki, mert tartottak attól, hogy mártír lesz belőle - mondta Lezsák Sándor vasárnap Dombóváron, a bíboros szobrának avatásán. A Szent Orsolya Iskolaközpontban rendezett ünnepségen az országgyűlés fideszes alelnöke, egyben a Mindszenty Társaság elnöke hangsúlyozta: a hercegprímás tanítása az volt, hogy Magyarország keresztény ország maradjon, és ez segít bennünket egy olyan, fenyegetett világban, ahol "vigyázó szemünket már nem Moszkvára, hanem Brüsszelre vetjük". Fontos az is, hogy a szobor a templom és az iskola erőterében, "egy nemzeti erőtérben" kapott helyet - tette hozzá. Lezsák Sándor utalt arra, hogy a hercegprímás boldoggá avatása "erősen" késik, ugyanakkor a keresztény magyarok - és nem csak a katolikusok - lelkében Mindszenty az első helyek egyikén vagy az első helyen áll - mondta.
Felidézte: 1987-ben a lakitelki sátorban Nagy László költő szavait mondta el 1956-ról: "a torkon vágott forradalmak pirosát, s gyászát viseljük belül, és az újabb torokra mért ütés végzetes, önmegsemmisítő lehet". 2006 októberének "véres gyalázata után" a költő gondolata már úgy módosult benne: "a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül, és hogy nem lett végzetes az újabb torokra mért ütés, az az elmúlt közel 12 esztendő kétharmados összefogásának köszönhető. " "A brüsszeli fenyegetettség ellenében 2010 óta aranykort érlelő időt él nemzetünk", az alaptörvény adta nemzeti program megteremti az élet valamennyi területének megújhodását. "Bár most vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük, nem feledjük az 1956-os Moszkvát" – fogalmazott Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke Nagy Szeder István kiskunhalasi kisgazda politikus 1956-os szerepét is felidézte. Kiemelte: neki köszönhető, hogy Kiskunhalason volt 1956. november 1-jén a forradalom és szabadságharc egyetlen szabad, demokratikus önkormányzati választása.
Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt: a Petőfi-díjjal a közös jóért, a szabadságért tett erőfeszítést ismerik el. "Végső soron a bátorság, a megalkuvást nem tűrő kitartás példaképeit emeljük a magasba azért, hogy mindenhonnan jól láthassák őket" - mondta. (MTI) 2022. ÁPRILIS 2. [ 11:49] 2022. ÁPRILIS 1. [ 8:29] 2022. MÁRCIUS 31. [ 14:14] 2022. MÁRCIUS 30. [ 21:30] Magyarországon a beoltottak száma 6 402 207, közülük 6 186 672-en a második, 3 842 718-an a harmadik, 257 286-an már a negyedik oltást is megkapták. 2906 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 849 217-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 40, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak... [ 10:23] Több csoportban 154 határsértőt tartóztattak föl a magyar és cseh rendőrök a katonákkal együttműködve szerdára virradóra Csongrád-Csanád megyében - közölte a rendőrség a honlapján. Az Ásotthalom, Röszke, Mórahalom és Zákányszék külterületén feltartóztatott csoportok tagjai ellenőrzésük során török,... [ 9:17] A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások az orosz-ukrán háború, a járvány hatásai, az uniós források körüli viták, az illegális migráció és a demográfiai problémák - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Az ösztönző állam - sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett konferencián kedden,... 2022.
Õket kezdték a "búvó patak nemzedékének" hívni, s többek között ide gyökerezik az MDF is. 1985 novemberében, az október 22-én megtartott Antológia címû est miatt elbocsátották a mûvelõdési házban betöltött mûvészeti elõadói állásából. 1986 októberében ötvenhét honfitársával együtt aláírta a kelet-európai máskéntgondolkodók felhívását. 1987. szeptember 27-én háza udvarán, a "lakiteleki sátorban" alakult meg a Magyar Demokrata Fórum. 1988. szeptember 3. után tagtoborzásba kezdett a már legális mozgalom számára. Az MDF I. országos gyûlésén (1989. március) elnökségi taggá, majd 1989 októberében alelnökké választották. Ezt a tisztséget megszakításokkal (1989-1990, 1991- 1992, 1993. január-május) töltötte be, 1993. májustól 1994. június 1-jéig a párt ügyvezetõ elnöke. 1991-tõl a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának az elnöke, a Lakitelek Népfõiskola igazgatója. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MDF országos listáján a harmadik, a Bács-Kiskun megyei területi listán az elsõ helyen jelölték, mandátumát a megyei lista vezetõjeként szerezte.