A szakmunkások aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. Magyarországon iskolázottság szempontjából is óriásiak a területi különbségek: a legrosszabb a helyzet Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Meghatszorozódott a diplomások száma A rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban. STADAT – 9.6.1.6. A 15–34 évesek a legmagasabb iskolai végzettség megszerzését követően megkezdett tanulmányok szintje szerint. A mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén a népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki. A népesség 18%-ának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20%-ának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17%, többségük még nem tanköteles korú, illetve tavaly még iskolába járt.
A mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén a népesség 18 százaléka diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28 százalékot tett ki. A népesség 18 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20 százalékának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17 százalék, többségük még nem tanköteles korú, illetve a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt. Az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya, és ezzel párhuzamosan tovább nőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettségűeké. Mennyire „iskolázott” az „átlag magyar”? | KamaraOnline. Megállt, illetve kismértékben csökkent a középfokú iskolában érettségi nélkül szerzett szakmai oklevéllel rendelkezők aránya. Nemenkénti különbségek A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ennek ellenére az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben.
15. §(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít....... 108. § 34. Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése. 2019. 7. 19:37 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Az Európai Képesítési Keretrendszer hez való csatlakozásról és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) létrehozásáról szóló kormányhatározat 2008. évi elfogadását, az európai törekvések megismerését követően a hazai körülményeknek leginkább megfeleltethető keretrendszer szintjeinek leírását elmélyítő kutatások folytak. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztését az Európai Szociális Alapból finanszírozta a kormány. A fejlesztés 2010–2015 között zajlott. A fejlesztési folyamat részeként az MKKR-be az államilag elismert szakképesítéseket és képesítéseket sorolták be. Az MKKR szintjeinek megfeleltetése az EKKR-nek 2015 februárjában zárult le. Az MKKR egy 8 szintű, 4 deszkriptorkategóriát magában foglaló keretrendszer. Funkciója elsődlegesen kommunikációs, a keretrendszer működtetése nem von el irányítási, adminisztratív és szakpolitikai-hatósági funkciókat a keretrendszerbe sorolt képesítések ágazati felelőseitől. A keretrendszer nyitott a nemformális képzési szektor képesítéseinek besorolására is.
20:45 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: SZAKKÉPZETTSÉG: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 15. § (2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. 66. Értelmező rendelkezések 108. § E törvény alkalmazásában 34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése; RÖVIDEN: EGYETEMEN/FŐISKOLÁN ADOTT SZAKON SZERZETT DIPLOMA 2015. nov. 13. 16:02 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 körteami válasza: Ezek mind végzettségek: 8 általános, érettségi, főiskolai diploma, illetve egyetemi diploma. Szakképzettség: A mai nappal hatályos jogszabályok alapján: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. törvény. 3. § (3) A felsőoktatás keretében. (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettséget nem biztosító képzésként a) felsőoktatási szakképzés b) szakirányú továbbképzés is szerezhető.