A szén a világegyetem gyakori elemei közé tartozik. A természetben megtalálható elemi állapotban és nagyon sok vegyületében is. Az elemi szén allotróp módosulatai a következők: gyémánt grafit fullerének A gyémánt és a grafit megtalálható a természetben, míg a harmadik módosulatot csak mesterségesen lehet előállítani. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból, 900–1300 °C közötti hőmérsékleten. Igen nagy a rácsenergiája. Nincs oldószere. A gyémánt keménysége valamennyi, a természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja. A grafit sötétszürke, igen magas olvadáspontú, átlátszatlan ásvány. Puha, a papíron végighúzva nyomot hagy, vezeti az elektromos áramot. A grafit kristályszerkezete rétegrácsos. 1985-ben fedezték fel a szén harmadik stabilis módosulatát, a fulleréneket, amelyek C 60, C 70, illetve ennél is több szénatomot tartalmazó molekulákból állnak. Ezeknek a molekuláknak az alakja a futball-labdára emlékeztet: hatszögekből és ötszögekből képezett gömbszerű idomok.
Kép forrása Leírás szerzője Gruiz Katalin A szén allotróp módosulatai közül a gyémánt a legkeményebb. Atomrácsos, tetraéderes szerkezetű, amely úgy néz ki, hogy a szénatom egy szabályos tetraéder középpontjában helyezkedik el és a kötések a tetraéder csúcsai felé mutatnak. A tetraéderes elrendeződés miatt a létrejövő molekulák nagy stabilitásúak. Színtelen, igen kemény, szigetelő és nincs semmilyen oldószere. A gyémánt keletkezéséről itt olvashatunk bővebben. A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyen, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. 2006-ban a világ gyémánttermelése (a kibányászott karátok alapján) a következőképpen oszlott meg: Oroszország (22%), Botswana (20%), Ausztrália (17%), Kongói Demokratikus Köztársaság (17%), Dél-afrikai Köztársaság (8%), Kanada (7, 5%).
9298 százalék). Szerkezete, összetétele változó, bár a szén 90 százaléka kondenzált aromás gyûrûkbõl álló, grafitszerû rácsot alkot. Az antracit neve a görög antracitusz szóból származik: szénszerût jelent. A gyenge minõségû barnaszénen, a ligniten jól látható, hogy fából keletkezett. Erre utal a neve is: egy francia tudós, A. Brongniart, 1807-ben nevezte el lignite -nek a latin lignum (fa) szóból kiindulva. Az adamantán neve S. Landától és V. Machacektõl származik, 1933-ból. Négy évvel késõbb O. Bottger elõállította az adamantán egyik változatát, amely a diamantán nevet kapta, de ez a szó nem terjedt el. 1 Az adamantán kristályszerkezete hasonlít a gyémántrácshoz, de olyan adamantán izomer is létezik, amelynek szerkezete a jégkristályra emlékeztet. Louis Fieser az ice (jég) szó alapján az 'iceane' nevet javasolta az izomernek. A szén egy lehetséges allotróp módosulata olyan szénláncokból áll, amelyek váltakozva tartalmaznak kettõs és hármas kötéseket. A rövid szénláncú 'karbinokat' már elõ is állították; nevüket az etin (acetilén) mintájára képezték.
Ha géppel keverem össze - mióta 4 gyerekem van, álalában ezt a megoldást választom -, akkor azt teszem bele a keverőtálba legelőször (aztán a tej, majd a liszt, élesztő és cukor - a tejfölt és a tojást általában akkor szoktam, amikor már látom, hogy szépen kel a tészta, mert legtöbbször hidegebbek, mint a többi hozzávaló, és így adok nekik időt felmelegedni, de hivatalosan, azt hiszem, a tej után következne. ) 2. Soha nem teszem bele az összes lisztet mindjárt az elején, a lazább tészta könnyebben megkel. Az se baj, ha az elején híg, mint a kelt palacsinta tésztája, remekül be lehet sűríteni utána. Különleges csemege az othelló szőlős fahéjas kalács - 24.hu. 3. A zsiradékot csak akkor teszem hozzá, amikor már megkelt a tészta. 4.
A klasszikus kalácsot most egy mézes-mákos töltelékkel dobjuk fel, ez a recept egy szép nagy darabhoz való, de garantálom, hogy nem fog fejtörést okozni, mihez kezdjünk a több napos megmaradt kaláccsal. Gyorsabb megenni, mint elkészíteni. Toman cukor és gluténmentes csokis, fahéjas babka recept. ;) A mézes-mákos kelt kalács remek pékáru, amihez először bedagasztjuk a tésztát, ehhez az élesztőt belemorzsoljuk a langyos tejbe, elkeverjük benne a cukor felét és 1 ek lisztet, majd hagyjuk felfutni. A tojásokat és a tojássárgáját a dagasztógép keverőtáljába tesszük, hozzáadjuk a lisztet, a réteslisztet, a lágy vajat, a cukrot, a vaníliás cukrot és egy csipet sót, majd a felfutott élesztős tejet is. Közepes fokozaton 10 percig dagasztjuk, amikor szép homogén tésztát kaptunk, kivesszük a keverőtálból, kerekre formázzuk, majd visszarakjuk a tálba, és letakarva, meleg helyen 1 órán át kelesztjük. A töltelék Közben a töltelékhez a bort egy nyeles forralóedénybe öntjük, és közepes lángon elkezdjük felforralni. Hozzáadjuk a mézet, a vaníliás cukrot, a mazsolát, a narancshéjat, a baracklekvárt és a mézeskalács fűszerkeveréket.
A tésztáját pedig a duplán túrós buktám tésztájából variáltam, többek között reszelt citromhéj hozzáadásával. Nagyon jól sikerült kikombinálnom ezt a kalácsot > végeredményként egy nagyon könnyű, laza és ízletes süteményt kaptam, melyben kellemesen érződik a citromhéj és a fahéjas szilva. Ezt a túrós-olajos kelt tésztát ki kell próbálnotok, mert tényleg annyira könnyű és finom! :) Hozzávalók: (a tepsi mérete kb. 30x40 cm) - 65-70 dkg liszt - 2, 5 dl langyos tej - 0, 5 dl kefir vagy tejföl - 25 dkg túró - 0, 8 dl olaj - 5 evőkanál kristálycukor (vagy ízlés szerint - Mi nem szeretjük túl édesen a süteményeket) - 1 cs. vaníliás cukor - 1 tojás - 3 dkg élesztő - 1 citrom reszelt héja (ha lehet, kezeletlen citrom, és forró vízben alaposan megmosva) + kb. Lefedjük, meleg helyen 1 órát kelesztjük. Miután megkelt, félbe vágjuk. Almás-fahéjas zabkása recept | Street Kitchen. Az egyiket 0, 5 cm vastagra nyújtjuk, megkenjük a felolvasztott vajjal és megszórjuk a fahéjas cukorral. A tésztát négy azonos szélességű csíkra vágjuk, majd a négy részt egymásra pakoljuk (a vajjal megkent és fahéjjal megszórt fele mindig felfelé nézzen).
A kalácstésztát kinyújtjuk ujjnyi vastagságúra, majd fél liter tejföllel megkenjük, megsózzuk, és 2 fej kockázott lila hagymát, majd 30 dkg füstölt szalonnát teszünk rá. Mikor megsült, friss petrezselyemmel szórjuk meg, 180 fokon, 40 perc alatta sütjük meg. Gyümölcsös-fahéjas lepény Az igazán ragacsos, illatos lepény, amit mindig abból készítünk, ami éppen akad. Tavasz végén érdemes a kompótokat erre tenni, a fagyasztóba eltett gyümölcsöket rárakni, de a legjobb majd a friss sárgabarackból, meggyből, szilvából. A kinyújtott kalácstésztára sorba rakjuk, belsejükkel lefelé a gyümölcsöket. Meghintjük 15 dkg kristálycukorral és 1 ek őrölt fahéjjal. 180 fokon 40 perc alatt megsütjük. Maradj velünk legközelebb is, és ismerj meg még több titkot a magyar gasztronómiából! A Gasztromesék pénteki folytatásában Zsófi és András egyik szomszédos országunk legjobb receptjét hozz el. Ennek mentén a szlovák konyha leglaktatóbb fogását, a szotéval töltött görhöny mutatják majd be. Nagyon várjuk már az új receptjeiket!
5 csomag porélesztő 750 ml tej Elkészítés: Előző este készítjük, és hűtős kelesztéssel. Amennyiben aznap szeretnénk sütni, bátran használjunk friss élesztőt, amit a tej egy részében, cukorral felfuttatunk, így folytatjuk a dagasztást. A kalácstésztához a lisztet, a tejet, a tojást, a porélesztőt, a cukrot egy nagy tálba tesszük, és vagy kézzel vagy robotgéppel simára dagasztjuk. Mikor összeállt, hozzáadjuk a sót, és az olaj egy részét. Az olajat 3 részben adjuk hozzá, miközben folyamatosan eldolgozzuk az előző adagot. Szép, nem ragadós, sima tésztát kapunk, amit egy nagy tálba teszünk (háromszorosára nő majd), fóliával és konyharuhával alaposan lefedünk. 8 óra múlva elővesszük, 2 órát hagyjuk a konyhapulton felmelegedni. Ezután kezdünk el vele dolgozni. 5 gombócra vesszük, ezeket letakarjuk, és egyesével kezdjük őket formázni, tölteni, sütni. A kalácsokat sütés előtt nem kell lekenni semmivel, mert a sok tojástól, olajtól, ami benne van, szép pirosra sülnek. Hajtovány – a legegyszerűbb kalács Szinte kötelező zománcozott kis tepsiben készíteni.
Abban gusztusos, és abban fér el jól. Egy gombócnyi kalácstésztát kinyújtunk ovális formára, az egyik felébe először pörcös kacsazsírt teszünk 2 evőkanállal, majd megsózzuk, és még 2-3 evőkanálnyi tejfölt teszünk ré. Ráhajtjuk a tetejét, a széleit lenyomkodjuk, majd újra meghintjük egy kis sóval a kalácsot. Sütőben, 40 perc alatt, 180 fokon pirosra sütjük. Kapros túrós – a régi - új klasszikus Az egyik legexotikusabb verzió, pedig legalább 150 éve készítik. Nagy érték volt ez a lepény, mert a túróhoz nem mindenki jutott hozzá mindig, csak akinek tehene volt, a kapor viszont feldobta és különlegessé tette az ízét. A kalácstésztát kinyújtjuk enyhén olajos felületen, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, ahol még a kezünkkel újra kihúzzuk a tészta széleit, mert összeugrik. A túrós töltelékhez fél kg túrót, 1 db tojást, 1 kk sót, 1 kk cukrot, egy citrom reszelt héját, és egy kis csokor aprított kaprot keverünk össze. Ráhalmozzuk, és 180 fokon, 40 perc alatt megsütjük. Kenyérlángos- a fesztiválok sztárja A fesztiválok sztárja, amit otthon fillérekből, jó háziszalonnából elkészíthetünk.