A Fasanyi Kovács Sándor ragadványneve. Szabaddemokrata volt, az ő idejében kapott városi rangot a település, amelyet azért majdnem mindenki falunak nevez. 2014-ben függetlenként már harmadik ciklusába kezdett bele, de nagyon beteg lett, és 2017 februárjában, hatvanéves korában meghalt. Az időközi választást akkor a Fidesz által is támogatott Nyergesné Kovács Erzsébet nyerte. A 2019-es soros önkormányzati választáson a győztes, Debreczeni István 490 szavazatot kapott, Tóth László 437-et, Nyergesné pedig 417-et. Csanádpalota Fotó: A szerző felvétele/Bakos András A vállalkozó, egykori katona Debreczeni indult már Kovács Sándorral szemben, majd az időközin Nyergesnével is meccselt, mindkétszer bekerült a testületbe képviselőként. Amikor 2019 őszén átvette polgármesteri megbízólevelét, a tudósítások szerint arról beszélt, hogy a hivatalt át kell vezetni a 21. századba. Meghirdette a nyitott ajtók politikáját, hogy megfelelő legyen az információáramlás, mert egy közpénzből működő hivatalban nem lehetnek titkok.
Rengeteg valótlan információt tartalmazó szórólap jelent meg a településen élők postaládájában nemrég, amelyről Debreczeni István nyíltan vállalta is a készítését. Az írás mindenesetre aggasztó képet fest nemcsak az önkormányzat működésnek, hanem a település polgármesterének állapotáról is. Mint korábban beszámoltunk róla, Tóth László a napokban visszalépett a polgármesterjelöltségtől Perneki László javára, és ezzel úgy látszik el is szabadult a pokol Csanádpalotán, amelyre nyugodtan állíthatjuk kemény egy hónap (vagy több) vár az időközi önkormányzati választásig. Nemrég meg is jelent az első szórólap, amely egyértelműen Perneki László lejáratására készült, ám előkerül benne Tóth László és a település korábbi polgármestere is, saját közösségi oldalán utóbbi is reagált a számos valótlanságot tartalmazó szórólapra. Mint írja, szégyenteljesnek tartja az ilyen mérhetetlenül rosszindulatú személyeskedő, a vetélytársát lejárató írást, amely egy egyébként egy városvezetőhöz méltatlan is. Csanádpalota: Tóth László visszalép a polgármesterjelöltségtől, Perneki Lászlót támogatja – Makó Híradó A város érdeke minden személyes érdeknél előrébb való, ezzel indokolta meg a visszalépését Tóth László, aki ezután Perneki Lászlót támogatja majd.
Előbbi nem tudott elég ajánlást gyűjteni, Tóthot azonban nyilvántartásba vették. Ő vezeti a helyi horgászegyesületet. Ez a közösség a régi, már szemétlerakónak használt hidegvizes fürdőt húsz éve kitakarította, és olyan horgásztóvá alakította, ahol esküvői fényképeket is szoktak készíteni. Októberben Tóth úgy döntött, mégis inkább csak képviselőjelöltként indul. – Az előző választáson második lettem. Akik rám szavaztak, most is szerették volna, ha indulok. Aztán Perneki Laci bácsi is nyilvántartásba vetette magát. Leültünk tárgyalni vállalkozókkal, a környező települések polgármestereivel, arról, később tudnának-e segíteni. Arra jutottam, ha már Laci bácsinak van ebben gyakorlata, ért hozzá, visszalépek a javára. Megbeszéltük, mellette beletanulok ebbe a munkába, alpolgármesterként. Munka van, csak rend és nyugalom legyen végre, szűnjön meg a piszkálódás, az ellenségeskedés. Perneki László 1994-től alpolgármester, majd 1998 és 2006 között polgármester volt, később megint vállalt alpolgármesteri tisztséget, Nyergesné idején is.
A szász ősöktől fennmaradt legenda szerint Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott kismadarat élesztett fel, de nyuszi alakban. Az angolszász nyelvterületen ennek emlékére festenek tojásokat és ajánlják fel Ostra istennőnek. A nyelvészek szerint az is lehet, hogy egy tévedés eredménye az egész tojást tojó nyúl hagyomány. Hiszen a német nyelvben könnyen összetéveszthető a gyöngytyúk elnevezése (Haselhuhn, röviden: Hasel) és a nyúl elnevezése (Hase). A német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, tojásaikkal együtt. Ismeretes azonban még egy germán legenda, mely szerint a nyúl magára haragította az alvilág istennőjét, aki nagy fülű, nevetséges, négylábú állattá változtatta, ez magyarázza, hogy a húsvéti nyúl ugrál, mint egy madár és tojást tojik. A nyulat, mint jelképet először a XII-XIII. századi Németországban kapcsolták össze a húsvéttal. Az első írásos emlék a húsvéti nyusziról a XVI. A húsvéti nyúl eredete. századból való. Az első húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban jelent meg, mely szerint a húsvéti nyúl színes tojásokat tojt, és húsvét reggelén fészkekbe rejtette a kertekben.
Forrás: A HÚSVÉTI NYÚL EREDETE Forrás: EZ A KEDVES, FÉLÉNK, CSINOS BUNDÁT VISELŐ KISÁLLAT MÁR AZ ÓKORBAN IS A TERMÉKENYSÉG SZIMBÓLUMA VOLT. HISZEN SOK UTÓDOT HOZOTT VILÁGRA, SŐT A TAVASZ, A MEGÚJULÁS MEGÉRKEZÉSÉT IS NEKI TULAJDONÍTOTTÁK. A POGÁNY SZIMBÓLUMOK SOK ESETBEN A KERESZTÉNYSÉG IDEJÉBEN IS FENNMARADTAK, BEOLVADTAK A KERESZTÉNY ÜNNEPEK VILÁGÁBA. Így történt ez a húsvéti jelképek közül a nyúl és a tojás esetében is. A nyúlnak és a tojásnak nincs közvetlen kapcsolódása a húsvéthoz és a feltámadáshoz, csak a tavasz megérkezését, a természet újjászületését jelképezi. Vallásos szövegekben nincs is szó nyúlról és színes tojásokról. A húsvéti nyuszi eredetét többféleképpen is magyarázzák, mint ahogy a nyuszi és a tojás összefüggésének is többféle verziója ismeretes. Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete. Forrás: A kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Ostra nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Oster) elnevezés.
A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta. Más hagyományok Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik. A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.
Olvasási idő: 3 perc A feltámadás ünnepének egyik jelképe a nyúl, a húsvéti nyuszi. Ez a kedves, félénk, csinos bundát viselő kisállat már az ókorban is a termékenység szimbóluma volt. Hiszen sok utódot hozott világra, sőt a tavasz, a megújulás megérkezését is neki tulajdonították. A nyúl éjszakai állat (legaktívabb időszaka állítólag a szürkület és a hajnal, ivóvíz-fogyasztásuk 60 százaléka is erre az időszakra vagy az éjszakára tehető), így a Holddal is kapcsolatba hozható, amelynek ciklusairól azt tartják, hogy befolyásolják a termékenységet. Az indiaiak pedig a Hold foltjaiban egy nyulat látnak, és a Hold egyik neve Indiában Sasin, vagyis Nyulas. A pogány szimbólumok sok esetben a kereszténység idejében is fennmaradtak, beolvadtak a keresztény ünnepek világába. Így történt ez a húsvéti jelképek közül a nyúl és a tojás esetében is. A nyúlnak és a tojásnak nincs közvetlen kapcsolódása a húsvéthoz és a feltámadáshoz, csak a tavasz megérkezését, a természet újjászületését jelképezi. Vallásos szövegekben nincs is szó nyúlról és színes tojásokról.