Successfully reported this slideshow. Csontváy Kosztka Tivadartól a Taorminai görög színház romjai című kép elemzése 1. Melyik képről származik a részlet?
Csaknem érthetetlen, hogy miért festette meg Selmecbánya látképét. A városka minden Csontváry által lakott vagy érintett helyszíntől messze van. Egy szempontból azonban tökéletes helyszín: topográfiailag szinte pontosan modellezi a Nagy Tarpatak völgyét, sőt bizonyos értelemben Taorminát is. Tágas panoráma, kellően hangsúlyozott középrésszel és a hátteret lezáró hegycsúccsal. Csontváry utazásai a "nagy motívum" megfestésének szempontjából eredményesek voltak. 1904–1905 során sikerült végső, monumentális formába öntenie mindkét kedvelt, nagy motívumát: a Nagy Tarpatak völgyét a Magas-Tátrában és a taorminai görög színház romjait. Hangok és megszólítások Különös összefüggés mutatható ki Csontváry sorsfordító életeseményei és az adott helyzetekben elhangzott mondatok között. Önéletrajzában több alkalommal is idéz mások által elmondottakat. Ezek a megidézett mondatok azonban mindig parancsként, bizonyítékként vagy iránymutatásként hangzanak el. Nincsenek hangulatfestő párbeszédek, hanem minden mondat tulajdonképpen a művésszé válás és a művészi fejlődés egy-egy mérföldkövét dokumentáló esemény.
Aztán a taorminai emberek, akik ujjongva fogadták a nagy festmény elkészültét, s szinte ott akarták maguknál tartani a képet. És végül az utolsó megszólítás. Azé az idegené, aki Baalbekbe irányította. Az összes közül ez tűnik a legkevésbé hihetőnek. De az nagyon is hihető, hogy Csontváry legnagyobb alkotását, a Baalbeket is meg akarta magyarázni egy külső szereplő aktív részvételével: "Amint Damaszkusz utcáit járom, s a vidéken is szorgalmasan kutatom a nagy motívumot, előáll egy görögnek látszó ember, s olasz nyelven mondja: »Ön uram, nemde egy nagy festményhez keresi a motívumot, de ezt Damaszkuszban nem találja. Most jövök Baalbekből, ahol a templomot a legszebb világításban láttam, siessen oda, most van az ideje, a keresett motívumot ott találja. « Másnap hajnalban a naptemplommal szemben levő Hotel Viktoriában álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról, belángolta a Hellios oszlopait aranylehelettel s átkarolta a Bachus, Antonius és Vesta templomait világító színekkel.
Mi lehet ez? Paul Gauguin: Fekete sertések Üde, zöld bokrok, ragyogó napsütés és forró levegőben lengedező pálmafák. Vajon melyik távoli, egzotikus szigetet láthatjuk, ahol a kép festője, Paul Gauguin maga is szívesen és sokat időzött? A nyüzsgő városi forgatag, a mediterrán tájak és a trópusok után végül az országhatáron belül pihenünk meg. A múlt század első felében, nemzeti festészetünk kibontakozása idején a hazai tájról az egyik első festményt szintén Id. Markó Károly készítette. A képen egy magyarországi várrom látható, amely egyszerre jelképezi a történelem dicsőséges és viharos időszakait. Felismered a helyszínt? Esztergom Visegrád Kőszeg
Kisszeben - 1919 Budapest
902 -ben az arabok könyörtelenül elbántak a városlakókkal, a legtöbbüket felkoncolták. A történet szerint az arabok vezetője, Kegyetlen Ibrahim, akit föltehetően okkal illettek ilyen névvel, a maradék túlélő szeme láttára tépte ki, majd falta fel Szent Prokop püspök szívét. A város ezután többször gazdát cserélt. Keresztény uralom alatt 913 -ban újjáépítették, majd 962 -ben újra arab kézbe került. Ekkor a várost a győztes hadvezérről, Al-Muizzról Almoeziának nevezik el. 1079 -ben a normann Hauteville dinasztia sarja, I. Roger visszahódítja a várost. A normannok uralma alatt a város fontos kereskedelmi és gazdasági központ lett, és számos új épülettel gyarapodott. Az 1282 -es szicíliai vecsernye alatt a város hű maradt a spanyol Aragóniai-házhoz. 1410 -ben a Palazzo Corvaián a királyválasztásra összegyűlt szicíliai parlament megválasztotta királynak Frigyest, Luna grófját. Az 1675 -ben lezajlott messinai lázadás idején Taormina, csakúgy, mint a vecsernye idején, a spanyolok pártját fogta.