A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára [1]. Azaz minden természetes számnak van ún. kanonikus felbontása vagy prímfelbontása: n=Πp i α i. Például:. Ha összevonjuk az azonos tényezőket, így fogalmazhatunk: minden 1-nél nagyobb összetett szám pontosan egyféleképpen írható fel prímhatványok szorzataként:. Ezt az "egyféle" felírást a szám kanonikus alak jának is nevezik. Nehezebb a kimondása az egész számok körében: ha n 0-tól és egységelemtől (1, ‒1) különböző egész szám, akkor felírható prímek szorzataként és ha két ilyen felírás, akkor és a illetve a számok kölcsönösen megfeleltethetők egymásnak úgy, hogy az egymással megfeleltetett számok egymás asszociált jai (azaz azonosak vagy egymás ellentettjei). Egy kevésbé nehézkes, bár kissé homályosabb megfogalmazás szerint, minden 1-nél nagyobb abszolút értékű egész szám felbomlik, mégpedig a tényezők sorrendjétől és előjelétől eltekintve egyértelműen, prímek szorzatára.
Ha összeadni kellett, az általában mértani alakzatként (egyenesszakasz) adódó valós számok összeadását jelentette, és konkrét esetben ezt a görög geométerek könnyedén elvégezhették körzővel. A görögök után már aritmetikáról sem igen beszélhetünk mint tudományról: a rómaiak korától kezdve teljesen elvesztette minden elméleti jelentőségét. Bár Proklosz az Elemek hez írott ún. második előszóban leszögezi: a matematika két résztudományból áll, aritmetikából és geometriából, és az aritmetikát elvontsága miatt elsődleges figyelem illeti meg; ez valószínűleg egy tradicionális alapokon elfogadott, de a gyakorlatot illetően fokozatosan kiüresedett kijelentés volt, pont az Elemek főképp geometriával foglalkozik, [3] és a püthagoreusok utáni időből sokáig nem maradt fenn olyan írott munka, ami az aritmetikával részletesen foglalkozna. Az aritmetika vizsgálatok az újkorban indultak meg újra, ebben kiemelt szerepe van Carl Friedrich Gaussnak. A huszadik században a számelmélet kettéosztható az ősibb multiplikatív számelméletre (ez főképp a prímek tanulmányozása, részben absztrakt algebrai, részben analitikus eszközök segítségével) és az additív számelméletre (ez leginkább lineáris algebrát és csoportelméletet igényel).
Az ez irányú vizsgálatok elnevezésére még ma is alkalmazzák a számelmélet eredeti latinos elnevezését (aritmetika). Utóbbi szót maga a latin is a görögből vette át ("arithmosz": "szám", a görög szó az "összeácsolni, összetenni, összeilleszteni" igéből eredt). A természetes számok számelméleti tulajdonságai vizsgálhatóak egészen elemi eszközökkel is ( elemi számelmélet), de a felsőbb matematika eszköztára ( komplex analízis) segítségével is ( analitikus számelmélet). A természetes számok körében felvetődő bizonyos kérdések tanulmányozása vezetett a számelmélet problémáinak és fogalmainak gyűrűkre vonatkozó kiterjesztéséhez, a gyűrűk (szám)elméletét algebrai számelmélet nek nevezzük. A számelmélet területén számos egyszerű, laikusok számára is könnyen érthető problémával találkozhatunk, amelyek megoldása azonban még a legnagyobb elméknek is komoly, sokszor megoldhatatlan kihívást jelent (lásd a Nagy Fermat-tételt vagy az ikerprím-sejtést). Alágak / Részterületek [ szerkesztés] Elemi számelmélet [ szerkesztés] Ide tartoznak a minden alágban közös fogalmak és tételek, úgymint: oszthatóság prímek maradékos osztás, az euklideszi algoritmus a számelmélet alaptétele moduláris aritmetika (maradékosztályok és kongruenciák), egyszerű diofantoszi egyenletek Analitikus számelmélet [ szerkesztés] A számelméleti problémákat a függvényanalízis eszközeivel vizsgálja: a diszkrét matematika területéhez sorolt számelmélet megközelítése a folytonosság vizsgálatára létrejött szemlélettel és módszerekkel.
Hirdették, hogy minden dolgok lényege a szám, hogy a természetes számokra építkezve a világ minden jelensége megmagyarázható. De saját maguk mérték filozófiájukra a legnagyobb csapást az összemérhetetlenség - mai szóval, az irracionális számok felfedezésével. Rájöttek ugyanis, hogy vannak olyan mértani alakzatok, pl. egy négyzet és átlója, melyek hosszúságviszonya nem írhatóak le egész számok arányaival (bármilyen kis hosszegységben állapodjunk is meg, vagy a négyzet oldala, vagy az átlója nem lesz egész számmal mérhető), azaz hogy az általuk ismert algebra eszközei korlátozottabbak, mint a geometriai szemlélet. Ez a felfedezés meglepte az elméleti problémákat szerető és a tudományok iránt érdeklődő görögöket. Természetesen adódó válasz volt, hogy mértanként alakították ki matematikájukat (geometrizálás). [2] Így a természetes számok, különösen tudományos szempontból, elvesztették kiemelt jelentőségüket, és sem velük nem foglalkoztak többé évszázadokig kiemelt módon, sem összeadásukkal.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető ELŐSZÓA Népjóléti Minisztérium és a Kábítószerügyi TárcaköziBizottság elvégeztette az Európai Iskolai Drogfelmérési vizsgálatotMagyarországon a Budapesti Közgazdaságtudományi EgyetemSzociológiai és Szociálpolitikai Tanszékével Erre, az Európában 3évenként aktuális kérdőíves felmérésre az Európa Tanácsszervezésében, 1995 tavaszán egyszerre került sor Európa majdnemminden országában. A vizsgálat Magyarországon 17085, tizenhat évestanuló drogfogyasztási szokásairól ad képet (az illegális kábítószerekenkívül beleértve a legális szereket is: egyes gyógyszereket, az alkohol és adohányzást). Dr. Elekes Zsuzsanna háziorvos - Budapest | Közelben.hu. Tükrözi a regionális különbségeket a tudományos vizsgálat messze meghaladja az eddigi ilyenpróbálkozásokat, mind méretében, mind minőségében. Standardizálteszközt használván, a többi európai országokkal is összehasonlíthatóváválnak az eredmények (utóbbi összehasonlítást őszre készíti el azEurópa Tanács) eredmények azt mutatják, hogy a mai 16 éves diákok 10, 3%-apróbálkozik illegális kábítószerekkel és 15, 3%-a használt márvisszaélésre nyugtatókat, altatókat.
Vélemény: Hoztak egy rossz autót, 3 hétig várattak mondván, hogy beteg mindenki és nem tudnak kijönni az autóért, valamint nincs csereautó. 3 hét után annyit mondtak, hogy van előttem még 20 autó ami javításra vár, plusz még mindig beteg mindenki, majd közölte vagy várok, vagy pereljek és az én pénzem bánja. 5 napjuk volt maximum a szerződés szerint, egyszerűen szerződést szegtek, mert megtehetik!? Tovább Vélemény: Úgy érzem a DOKTORNŐ nem a hivatásának megfelelően kezeli a körzete alá tartozó betegeket, vagy legalábbis nem mindegyiket. Bizottságok – AVKF. Több, mint 1 hete tartó torokgyulladás/tüszös mandulagyulladás tüneteit mutató problémára nem törődömséget mutatva, felírt olyan "gyógyszereket" amik egyáltalán nem hatnak, és az újabb telefonhívásra az volt a válasza, másnak is sokáig tart a köhögés, torok fájdalom majd elmúlik! Természetesen mindezt látatlanul, vizsgálat nélkül. Köszönjük a kedves és szakmailag precíz hozzáállást... Tovább Vélemény: Tisztelt Olvasók! Én ma voltam a fogászaton, a problémámat megszüntették, panaszra semmi orsan adnak időpontot, Doktornő mindenkivel kedves.
Fogorvos Cím: Tolna | 7100 Szekszárd Rendelési idő: n. a. TOVÁBBI ORVOSOK Fogorvos SZAKTERÜLETEN Szekszárd TELEPÜLÉSEN Dr. Benkó Claudia Fogorvos, Szekszárd Dr. Czuczor Edit Fogorvos, Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. Dr. Elekes Zita Fogorvos, Szekszárd Dr. Erdélyi Tamás Fogorvos, Szekszárd, Bródy S. u. 23. Fekecs Gergő Fogorvos, Szekszárd Dr. Halász Zsolt Fogorvos, Szekszárd, Bródy S. Horváth Róbert Fogorvos, Szekszárd, Ybl Miklós utca 3. Hradek Jolán Fogorvos, Szekszárd, Holub u. 12. Imre Laura Fogorvos, Szekszárd Dr. Kartai Anett Fogorvos, Szekszárd Dr. Keller Péter Fogorvos, Szekszárd Dr. Kiss Éva Fogorvos, Szekszárd, Gróf Pál u. 14. Klein Zoltán Fogorvos, Szekszárd, Holub u. Dr elekes zsuzsanna johnson. Kovács Ramóna Fogorvos, Szekszárd, Bródy S. Lőrincz Gyöngyi Fogorvos, Szekszárd Dr. Magyar József Fogorvos, Szekszárd Dr. Mazán Tamás Fogorvos, Szekszárd, Bródy S. Móricz Péter Fogorvos, Szekszárd, Ybl Miklós utca 3. Oláh Mónika Fogorvos, Szekszárd, Perczel Mór u. 5. Péchy Júlia Fogorvos, Szekszárd, Szent István tér 18.