2021. január 1-jén több, mint 900 jogszabály lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül. Cikkemben igyekeztem összegyűjteni azokat a legfontosabb változásokat, amelyek mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások mindennapjaira hatással vannak. Többek között szó lesz a lakásvásárlással, építéssel, felújítással kapcsolatos jogszabály változásokról, valamint adózással, jótállással kapcsolatos módosításokról is. Jogszabály változások - MUFOSZ. Ingatlan építéssel, vásárlással, felújítással kapcsolatos jogszabályok Új építésű ingatlanok 5%-os áfája 5% áfát kell fizetni az olyan új építésű ingatlanok esetén, amelyeknek az összes hasznos alapterülete lakás esetén a 150 nm-t, családi ház esetén a 300 nm-t nem haladja meg. Az 5%-os áfát kell alkalmazni 2026. december 31. napjáig akkor is, ha az építési engedély 2022. napjáig véglegessé vált vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb eddig a napig bejelentették. CSOK igénybevétele esetén az 5%-os áfa visszaigényelhető új építésű lakás vásárlása esetén és akkor is, ha valaki generálkivitelezővel építkezik.
Képzési támogatás: régi lehetőség új feltételekkel Az elmúlt években egyes meghatározott vállalati képzések kapcsán vissza nem térítendő pénzbeli támogatást lehetett igényelni a Pénzügyminisztériumtól. Jogszabály-változások a földhivatali eljárásokban - Adózóna.hu. A gyakorlatban ezzel a támogatási formával azok a vállalkozások tudtak élni, akik jelentős létszámbővülés előtt álltak, és a bővüléssel párhuzamosan a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos képzésekre volt szükségük. 2020 elején a képzési támogatással kapcsolatos szabályok kivezetésre kerültek, ugyanakkor 2020. október 22-étől ez a támogatási forma ismét elérhető. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Mindenképpen fogok foglalkozni a blogon az új rendelkezések hatásával. 2020 jogszabály változások 2021. A gyakorlati alkalmazásban, a következő években fog kiderülni, hogy hat mindez ténylegesen az örökbefogadásokra, valóban gyorsulnak-e az eljárások, rövidül-e a várakozás. Mi a véleményetek a változásokról? Ha most gondolkozol örökbefogadáson, vagy már várakozol, és érdekel, mit jelentenek a változások a te helyzetedben, akkor gyere a Start és a Finis online csoportokba!
A jövőben nem csupán a kifizető által biztosított védőoltások, hanem a kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálatok is adómentessé válnak (tekintet nélkül a juttatás időpontjára). A szabályozás alkalmazandó lesz már a szabályozás kihirdetését követő napon. 2020 jogszabály változások kora. A jogszabály az elszámolható költségekről szóló mellékleteiben a járművek költsége részeinél a tulajdonjog igazolása kapcsán akként bővül, hogy zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható. A kisadózókat érintő legjelentősebb változás az Országggyűlés által. 2020 július 03-án elfogadott azon módosítási javaslat, amelynek értelmében: A belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ha a belföldi kifizető ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet.
2020 július 1-jén életbe lép az online adatszolgáltatási kötelezettség KATA-sok esetén is — részletek és pontos teendők a cikkben. A KATA 2021-től pedig módosult, a 3 millió forint feletti számlák esetén (ha ugyanaz a kibocsátó), a kifizetőnek 40%-os adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre! Hogyan tudom bizonyítani, hogy nem bújtatott foglalkoztatásban tevékenykedem? Mindenképpen legyen egy jó KATA-s vállalkozási szerződésed. KATA törvény változások 2021 és 2022-ben (teljes lista). Fontos, hogy a KATA feltételekkel szemben, minden rész védhető legyen. Illetve mindent dokumentálj: ajánlatkérés, rendelés, teljesítési igazolás, leadott anyagok. Business PRO
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. törvény 17. § (1) bekezdés]. Társasházi alaprajzok, építéshatósági okiratok (hatályba lép: 2020. június 18. ) » Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29. 2020 jogszabály változások 2022. ) FVM rendelet 65. §-ának módosításával és az építésügyi kormányrendeletek előírásainak kiegészítésével a jogalkotó megteremtette az ingatlan-nyilvántartási és az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások koherenciáját. A jogszabályi környezet rendezésével egyértelműen megállapíthatóvá válik a bekövetkezett változást igazoló okiratot kiállító hatóság az épületek feltüntetésére, rendeltetésmód megváltozására, társasház bejegyzésére, társasházi alapító okirat módosítására irányuló eljárásokban. » Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. ) AM rendeletből a jogalkotó kivezette a "nettó alapterület" fogalmát annak érdekében, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.
Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40%-os mértékű adót fizet meg. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, amely után a kifizető a kapcsoltságra vonatkozó előírások alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak, amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy amelyet az államháztartásról törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak. Az előbbieken kívül fontos szempont a 3 millió forint feletti értéket a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelemebe venni.
Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Édes Fanni | 2021. 02. 18 | Ingatlan A korábbi szabályozás szerint csak az egyenes ági rokonok, például a szülő és gyermek közti ajándékozás élvezett mentességet az illetékfizetés alól. Az elmúlt fél évben azonban változtak a jogszabályok, így ma a fentieken túl értékhatártól függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is. Következő cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire terjed ki a mentesség, és hogyan vehető igénybe, valamint utalunk arra, hogy hogyan hat a módosítás a folyamatban lévő ügyekre. Az ajándékozási illeték az ajándékozással történő vagyonszerzéshez kapcsolódik. Lehet szó ingatlan vagy ingó ajándékozásáról egyaránt. A vagyoni értékű jogok körében – mint például a haszonélvezeti jog vagy a termőföld használati jog – ajándéknak számít a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ingyenes átengedése, és a vagyoni jogról történő ellenérték nélküli lemondás. Eltörölték a "haláladó"-t - NEM kell illetéket fizetni öröklés után! | Laguna Ingatlanközpont. Főszabály szerint az ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
Természetesen jött a jelzálog, kamat, stb... Ezen a helyzeten, ill. következményeken módosított az Országgyűlés!
A bírói gyakorlat elismeri az ági öröklést akkor is, ha a felmenő pénzt ajándékozott, de azt kifejezetten egy vagyontárgy megvásárlásához adta, és az örökhagyó arra is fordította. Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint például nem minősül ági vagyonnak az örökhagyó építkezéséhez a pénzben, munkavégzésben nyújtott szülői támogatás. Az ági öröklésnek négy együttes törvényi feltétele van: az örökhagyó a vagyonáról nem végrendelkezett (tehát a törvényes öröklési rend érvényesül); az örökhagyónak nincs leszármazója (azaz vele a családi ág megszakad); a hagyatékon belül az örökhagyó által szerzett (szerzeményi) vagyon mellett van ági vagyon is; van ági örökös, aki az ági vagyonra igényt tart. Az örökhagyó az ági vagyontárgyáról is szabadon végrendelkezhet, ő döntheti el annak további jogi sorsát. Ha ezt nem tette, akkor a törvényes öröklési rend általános szabályaihoz képest az ági vagyontárgyakra nézve speciális öröklési rend érvényesül. Az általános szabályok szerint leszármazók hiányában vagy az örökhagyó házastársa (bejegyzett élettársa), vagy két szülője, vagy az apai és az anyai ági nagyszülei, dédszülei illetőleg ezek leszármazói (tehát az oldalági rokonok) örökölnek.