Rubin Eszter író, gasztronómus és Farkas-Boross Zita funkcionális táplálkozási tanácsadó új életmódkönyve a változtatás lehetőségét kínálja nekünk. A kötet részletesen áttekinti a "néma betegség", azaz a krónikus gyulladás kialakulásának körülményeit, emésztőrendszerünk működését, valamint azokat a környezeti tényezőket is, amelyek befolyással lehetnek az egészségünkre. Mindez elvezet minket egy olyan étkezési irányzathoz, amely Magyarországon még kevéssé elterjedt, ám a külföldi gyakorlatban kifejezetten eredményesnek számít. Ez a gyulladáscsökkentő étrend, amelynek alapja a nehezen emészthető, a belekben könnyen fermentálódó szénhidrátok kiküszöbölése. A könyv újszerű megközelítése segít eligazodni a helyes alapanyagválasztásban, amely nagymértékben javíthatja az új népbetegségek: a SIBO-hoz, az IBS-hez és a refluxhoz kapcsolódó emésztési problémákat is. Az elméleti összefoglalót 65 gondosan összeállított és ínycsiklandó recept követi, amelyeket a szerzők a különböző szénhidrátok – különösen a keményítők – bélrendszerre gyakorolt hatásainak figyelembevételével válogatták össze, emellett természetesen nem tartalmaznak gyulladáskeltő hatású alapanyagokat: glutént, tejet és tejterméket, tojásfehérjét, élesztőt, szóját, kukoricát, napraforgóolajat és hozzáadott cukrot, így a könyv az összetett táplálékallergiában/-intoleranciában érintetteknek is óriási segítséget nyújt.
Könyv ▶ Életmód, egészség ▶ Egészséges táplálkozás, diéta Rubin Eszter 3 119 Ft Eredeti ár: 3 999 Ft Kedvezmény: 22% (880 Ft) rendelhető Szerző: Rubin Eszter Kiadó: Jaffa Kiadó Kiadás éve: 2020 Oldalszám: 192 ISBN: 9789634753544 Aranykártya: 27 pont "A Hisztaminintolerancia szakácskönyv az első magyar nyelven megjelenő, alacsony hisztamintartalmú recepteket tartalmazó receptgyűjtemény. A csodás fotókkal illusztrált kötet az író, gasztronómus Rubin Eszter - mint hisztaminintoleranciában érintett - saját tapasztalatain alapul. A kötet nemcsak hisztaminintoleranciában, de összetett táplálékallergiában érintetteknek is óriási segítséget nyújt. Minden recepthez Kulcsár Angéla funkcionális táplálkozási szakértő írt tudományos alapokon nyugvó kommentárt. A Hisztaminintolerancia szakácskönyv nemcsak azoknak szól, akik már tudják, hogy érintettek, de azoknak is, akiknek életében valaha jelentkezett vörösbortól, csokoládétól, paradicsomtól, erjesztett ételektől vagy tartósítószerektől (például szulfitoktól), akár gyógyszerektől (például szaliciláttól, aszpirintől) orrdugulás, tüsszögés, fulladás, szapora pulzus, csalánkiütés, bélrendszeri panaszok, vagy régóta megmagyarázhatatlan tünetektől szenvednek, de az egészségügyi vizsgálatok sokszor mégis negatív eredményt mutatnak.
Fõ profilja a speciális egészségmegõrzõ protokollok, különös tekintettel az autoimmun és emésztõrendszeri betegségekre.
A tönkrement emésztőrendszer azonban nehezen birkózik meg bizonyos keményítőfajtákkal, a könyv módszertana erre épül. Vagyis azokat a nehezen emészthető szénhidrátforrásokat javasolt kerülni a regenerációs szakaszban, amelyek megemésztése hosszabb ideig tart, és ezáltal nagyobb terhet ró az emésztőrendszerünkre. A regenerációs időszakot követően fokozatosan vissza lehet építeni ezeket a keményítőforrásokat is az étrendünkbe, tehát nem egy új mumusra találtunk. A glutén és a laktóz a magyarországi laborvizsgálati adatok szerint a népesség csaknem 50%-ánál akár észrevehető (bőrtünetek, rosszullét stb. ), akár alattomos, hosszabb távon károkat okozó tüneteket okoz, emiatt kerültek ennyire előtérbe az elmúlt években. De itt is fontos megjegyezni, hogy különbség van aközött, mikor valaki hosszú éveken keresztül tönkretette a bélflóráját, és emésztőrendszeri regeneráció után normál mértékben fogyaszthat valamennyi gluténtartalmú ételt, illetve aközött, hogy normális esetben a felnőtt emberek emésztőrendszere nem alkalmas a laktóz (tejcukor) lebontására, mert az enzimműködés nem erre van beállítva.
Könnyű egyöntetűen alkalmazni ezekre a betegségekre egyfajta diétát, hasonló megszorításokat? Ennyire sok az átfedés? A könyvben igyekeztem átfogóan megvilágítani ennek a három tünetcsoportnak a közös nevezőit, vagyis a lehetséges gyökérokait. Mindhárom esetben a teljes emésztőrendszeri regeneráció az, amely segíthet kilábalni a tünetekből, ezek megoldására ezért nem is egy diéta a javaslatom, hanem egy teljes életmódváltás. Kulcsfontosságú a szájflórától a gyomorműködésen át a felszívódás és az enzimműködés javítása, csakis így érhetünk el tartós állapotjavulást és fenntartható eredményeket. Mik azok a tényezők és a legfontosabb tiltólistás összetevők, amelyeket ki tudnál emelni? Nem szeretem a tiltólista szót használni, mert attól már eleve egy korlátozó mechanizmus kapcsol be az emberek fejében. A gyulladáscsökkentő étrend alapja a változatos, tápanyagdús és teljes értékű táplálkozás: szinte minden fogyasztható, ami természetes valójában elérhető a környezetünkben: zöldségek, jó minőségű állati fehérjék és zsírok, kiegészítve bizonyos könnyen emészthető szénhidrátokkal.
11 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön Magyar Nemzet - 21. 07. 07 08:45 Életmód A június a déli féltekén is nagyon meleg volt. Új-Zélandban szintén rekordmeleget jeleztek. Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön Agrotrend - 21. 06 12:51 A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban. HAON - Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön. Pokoli idő, 34 fokot mértek Lappföldön Vezess - 21. 06 15:21 Életmód A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban. Megdőlt a melegrekord Lappföldön, keményen érezteti hatását a klímaválság Földjáró - 21. 07 03:23 Életmód A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb Fokozódik a forróság, 36 fokos csúccsal Körkép - 21. 07 07:59 Határtalan Szerdán újra a napsütésé lesz a főszerep, melyet csak pár felhő zavarhat meg.
Michael Reeder, az ausztrál Monash Egyetem meteorológia professzora szerint az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható időjárás összefügg. Mint írta, a Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében egy trópusi alacsony nyomású terület zavarta meg a légkört, amely az egész féltekén hullámokat keltett. Ez a jelenség az úgynevezett Rossby-hullám, a légkör, valamint az óceánok nagyléptékű hullámmozgása. A hullám Kanada nyugati részén tört meg, és ez idézte elő a hőhullám kialakulásának feltételeit. Olyan, mintha egy gitárhúrt pengetnénk. A zavar a futóáramlat mentén terjedt tovább. Lappföldi álom | Egy ifjú srác tollából. Eljutott Észak-Amerikába, (felerősödött) és egy nagy magasnyomású rendszert hozott létre a légkör középső részén" - magyarázta Reeder, hozzátéve, hogy ez egy másik hullámot indított el az Atlanti-óceán északi része fölött, amely aztán megtört, és megteremtette a magas hőmérséklet feltételeit az északi régiókban. "Ebből a szempontból tehát a Skandinávia feletti magas hőmérséklet közvetlenül kapcsolódik az Észak-Amerikában történtekhez" - mutatott rá.
Így próbálták meg a hangsúlyt Szent Miklósról Jézus felé fordítani, és a szent legendáját halványítani, feledtetni. Ekkor az Egyház egy másik megnevezést alkotott: "Christ Kind", ami Németországban terjedt el leginkább, mint az ajándékok hozójának neve, megnevezése. Ez a mai "Krist Kindle" megnevezés elődje, ami Németországban és Észak Amerika egyes részein azóta is használatos. A Mikulás, Szent Miklós története nem ért véget Az Egyház intézkedései ellenére Szent Miklós továbbra is népszerű maradt, főleg Hollandiában, ahol "Sinter Claus" néven emlegették őt. Mindeközben Angliában "Father Christmas"-ként kezdték őt hívni, ő volt az, aki a karácsonyi ünnepkör kedves és jóságos megszemélyesítőjévé vált. Amikor az európaiak gyarmatosítani kezdték "az új világot", a Mikulás története folytatódott: Sinter Claus és Father Christmas alakja összeolvadt, egyesülésükből alakult ki a "Santa Claus" megnevezés az angolul beszélők körében. Ő lett az amerikaiak Mikulása. A Mikulás megjelenése Sok vizuális elem, amit ma a Mikulással azonosítunk (sapka, szakáll, piros ruha) a 19. századi New Yorkból ered.