Egyre több az oltás utáni haláleset Még vizsgálják az eseteket, hogy van e közvetlen összefüggés a vakcina és az elhalálozások között. Izraelben egy 23 éves ember halt meg. 2021. 01. 12 06:07 Izraelben egy 23 éves fiatalnál alakult ki a nagyon ritka életveszélyes tünetegyüttes a COVID-19 oltás után. A Hadassah kórházba szállított betegnél többrendszerű gyulladásos szindróma (multisystem inflammatory syndrome) lépett fel 24 órával a vakcinázást követően. Prof. Dror Mevorach, a Hadassah koronavírus osztályának igazgatója jelentette az esetet az ország egészségügy minisztériuma és a WHO felé is, miszerint az egészséges fiatalembernél a BNT162b2 mRNA COVID-19 vakcina beadását követően állt elő az életveszélyes állapot. Az oltási kampány kezdete óta eltelt három hét alatt két idős ember is meghalt néhány órával a szérum beadását követően, de az izraeli egészségügyi minisztérium szerint nincs összefüggés az esetek között, mindenesetre vizsgálatokat indítottak a pontos részletek kiderítése érdekében - írta az Hasonló eset történt az Egyesült Királyságban is, ott egy nővér hunyt el a vakcinázást követően.
Ápolási otthonokban élő több mint 15 ezer ember vizsgálatával azt találták, hogy három-hét hónappal a védőoltás után a kórházba kerülés és a halálozás elleni védelem egyharmadával csökkent – írta a The Guardian online kiadása pénteken. A védelem gyengülése sokkal élesebb, mint amit a fiatalabbaknál tapasztaltak, ahol ugyan a fertőzés elleni immunitás gyengül, de a súlyos betegség elleni védelem erőteljesnek tűnik. Azt látjuk, hogy az immunitás gyengülésével az otthonok lakóinál növekszik a fertőzés, a kórházba kerülés és a halálozás esélye, és a növekedés elég nagynak tűnik. Ez arra utal, hogy a bentlakóknak talán nem elég az évente beadott oltás – mondta Laura Shallcross, a University College London közegészségügyi szakértője, a tanulmány szerzője. A friss eredmények – melyeket egyelőre szakértői elbírálás előtt, online tettek közzé – a Vivaldi elnevezésű kutatás részét képezik, amelyben az angliai Covid-osztályok dolgozóit és 331 ápolási otthon lakóit kísérték figyelemmel 2020 decembere és 2021 decembere között.
A kutatók munkájuk során olyan japán emberektől gyűjtöttek be mintát, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd – vagyis az oltás után – megfertőződtek a koronavírus alfa vagy delta variánsával. A tudósok az antitesteket vizsgálták, illetve egy képességüket, hogy a tenyésztett sejtek megvédhetők-e általuk a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Az elmélet úgy tűnt, működik: az egyén antitestjei jól védték a sejteket, még az omikron-változattal való tesztek idején is. "Ez egy érdekes tanulmány" – mondta a Nature szerint Jenna Guthmiller, a Chicagói Egyetem immunológusa. A szakértő ugyanakkor óva intett attól, hogy az eredmények ok-okozati összefüggéséről lenne szó. A jelenség mindenesetre, tette hozzá, szoros összhangban van az immunológusok egyik általános felfogásával, hogy az antitestválasz idővel hogyan, miként érik be. Nem mindegy azonban, hogy az oltás és az esetleges fertőzés között mennyi idő telik el: a japán kutatók úgy vélik, hogy a legjobb kombináció akkor jelentkezik, ha az oltás után hónapokkal lesz valaki esetleg beteg, nem pedig röviddel a vakcinák beadása után.
A kutatók azt találták, hogy két adag vakcina 85 százalékban akadályozta meg az otthonok lakóinak kórházba kerülését és 94 százalékban a halálozását a második dózis után 2-12 héttel. A védelem azonban csökkent: három-hét hónappal az oltás után már csak 54 százalékban védett a kórházi ápolástól és 63 százalékban akadályozta meg a halálozást. A 19 ezer Covid-osztályos dolgozó átlagéletkora 45 év volt, náluk a fertőzés elleni védelem 50 százalékról 42-re csökkent három hónap elteltével. Súlyos megbetegedés elleni védelmük azonban nem gyengült jelentősen, nagyon kevés volt azoknak a száma, akiket kórházban kellett ápolni. Amikor az otthonok lakói ősszel megkapták a harmadik, vagyis emlékeztető oltást, a kórházba kerülés elleni védelem visszaugrott 90 százalékra, a halálozás elleni pedig 98 százalékra. Azonban az első adatok szerint ez a védelem is ugyanúgy csökken, mint a korábbi. Ismételt emlékeztető oltásokra lenne szükség a jövőben az idősotthonok lakói körében, mivel náluk viszonylag gyorsan csökken az immunitás.
"A fertőzésből való felépülés után az antitestszintek változók, a spektrum alsó végén lévők fogékonyabbak lehetnek az újrafertőződésre, viszont a betegségből felépült embereknél már egyetlen oltás után az egekbe szökik az antitestek száma, beleértve azokat is, amelyek semlegesítik az aggályos változatokat" – fogalmazott Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológiaprofesszora. Mesterséges tüskefehérjével tesztelték A BioRxiv-ben közölt szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint a New York-i Rockefeller Egyetem munkatársai az egyes típusú immunitások variánsoknak való ellenállóképességét vizsgálták, amihez módosított tüskefehérjét készítettek. Ezen húsz, a természetben előforduló mutáció volt jelen. A tüskefehérjét fertőzésen átesett, oltott és hibrid immunitással rendelkező emberek véréből vett antitestekkel állították szembe. Az első két csoport tagjainak vérében található antitesteket kikerülte a tüskefehérje, a harmadik csoportéval azonban nem tudott mit kezdeni. Egy másik, a CDC által közzétett kutatás szerint a hibrid immunitással rendelkezők körében az újrafertőződés esélye felére csökkent oltás hatására.
A vizsgálatból kizárták azokat az embereket, akiknek kognitív károsodása volt, a családban előfordult elbutulás (demencia) vagy súlyos krónikus betegség. A kognitív hanyatlás valószínűsége jelentősen magasabb volt a fertőzött csoportban, különösen azoknál, akiknél a COVID-19 súlyos volt. Ezeknél a résztvevőknél a korai (enyhe) kognitív hanyatlás valószínűsége 4, 87-szer volt nagyobb, mint a nem fertőzötteknél, míg a progresszív (súlyos) kognitív hanyatlásé 19-szer. A nem súlyos COVID-19 1, 71-szer nagyobb kockázatot jelentett a korai kognitív hanyatlás vonatkozásában.
Több szakértő is hangoztatta már, hogy a koronavírus-fertőzés után beadott vakcina nagyobb védelmet adhat a szervezetnek. Egy japán tanulmány szerint ez az omikronnal szemben is működhet. Egy még szakértői elbírálásra váró tanulmány szerint azok az országok, ahol 2021 végén nagyszámú, de nem az omikron vírusváltozat okozta megbetegedések történtek, előnyben lehetnek majd akkor, amikor a dél-afrikai variáns hozzájuk is megérkezik – foglalta össze nemrég a Nature egy japán kutatás legfontosabb részeit. Több ország lakossága a vakcina és a fertőzés kombinációjával szerzett védettséget a különböző koronavírus-változatok ellen. A japánok azonban elsősorban vakcinával védettek, azon belül is az mRNS-típusúval. A már említett kutatáshoz készített tanulmány társszerzője, Arasiro Takesi, a helyi fertőző betegségek intézetének tokiói kutatója arra volt kíváncsi, hogy az egy forrásból eredő immunitás miatt fogékonnyá válhat-e valaki az omikronra. Japánban eddig kevés, úgynevezett áttörést jelentő eset fordult elő, ám a szakértők úgy vélik, hogy az omikron-változat elterjedése után ez a kép alaposan megváltozhat.