Jelenleg több mint hatféle video port áll rendelkezésre az átlagfogyasztó számára. Ezek közül messze a legnépszerűbb a DisplayPort és a HDMI. Noha a legtöbben nem fogják észrevenni a különbséget ezekről a portokról érkező videó hírcsatornák között, a kettő között van néhány látható ellentét. Akár játékot, akár filmet néz, akár munkát végez, e két port egyike jobban megfelel az Ön igényeinek. Olvassa el, hogy megtudja, melyik. Mi a HDMI és a DisplayPort? A HDMI és a DisplayPort is újabb videóátviteli szabvány. Míg a HDMI-t először 2002-ben találták ki, a DisplayPort később, 2006-ban került elő. A DisplayPort 'titok' - OázisComputer.hu. Mindkettő digitális szabvány. Noha mindkét szabványnak ugyanaz a célja, vagyis a nagyfelbontású videók továbbítása a kijelző készülékeihez, van néhány fő különbség. Mi a különbség a HDMI és a DisplayPort között? Mielőtt rátérnék a technikai szempontokra, e szabványok között a legjelentősebb különbség a létrehozásuk célja. A HDMI-t először 2003-ban kezdték használni olyan népszerű otthoni szórakoztató rendszerek gyártói, mint a Sony, a Phillips stb.
Amennyiben hasonló a helyzet AMD -vel felfegyverezve, úgy pedig a HDMI kábelt kell válasszuk. Annyit még fontos megemlíteni, hogy a DisplayPort-ot osztani is tudjuk (egy kimenetelt több kijelzőre) egy úgynevezett DP hub-al. Az osztás a HDMI-nél nem opció. HDMI vs. DP – akkor mégis melyiket használjam? Egyszerűen megfogalmazva, a HDMI-t elsődlegesen szórakoztató elektronikai berendezésekhez, eszközökhöz tervezték. Ilyenek a televíziók, Blu-ray lejátszók, vagy pedig a videójáték konzolok, vagy akár a minőségesebb, újabb projektorok is. A HDMI továbbá képes az audio visszacsatolásra (ARC) valamint Ethernet adatátvitelt is nyújt, míg a DisplayPort nem. A DisplayPort elsősorban számítógépek számára készült. DisplayPort vs HDMI: Melyik Display Interface a legjobb?. Ha e két technológia közül választunk, akkor tudnunk kell, hogy a HDMI-t és a DisplayPortot nem feltétlenül egymás konkurenciájának szánták. A technológiai szabványok kiválóan kiegészítik egymást. A levonható konklúzió, hogy PC-knél a DP-vel, televízióknál pedig a HDMI-vel járunk jobban.
Ezenkívül sokkal nagyobb csatlakozós kivitelt használ, amely nem rendelkezik önzáró mechanizmussal, és megköveteli, hogy a felhasználó csavarja be a kábelt a biztonságos hosszabb használat érdekében. Az eredeti egylinkes DVI-t már ritkán használják: ha laptopja rendelkezik DVI-csatlakozással, akkor szinte biztos, hogy a DVI Dual Link-et használja, maximum 60 hertzes kimenettel, 2560 × 1600. Ezáltal a DVI nem kompatibilis az újabb 4K kijelzőkkel (bár technikailag a szabvány képes kezelni a nagyobb pixelszámot alacsonyabb, 33 képkocka / másodperc mellett). Egyes professzionális grafikus kártyák DVI-D portokkal rendelkeznek, amelyek HDMI-adapterrel kompatibilis hangot képesek kiadni, de a DVI-portok túlnyomó többsége csak a videofelvételekre korlátozódik. Vizuális szabványként a DVI már úton van. HDMI vs. DisplayPort: Mi a különbség? Melyiket válasszam? - Laptopozz. Ha új laptopot keres, vagy új számítógépet épít, akkor csak akkor vegye figyelembe a DVI portot, ha egy régebbi (de mégis jó minőségű) monitorhoz való csatlakozásra van szüksége. Akkor is meglehetősen egyszerű DVI adaptereket találni mind a HDMI, mind a DisplayPort számára.
A Multi-Stream Transport (MST)-ot használva működtethetünk két 4K UHD ( 3840 × 2160) képernyőt 60 Hz-en, vagy akár négy WQXGA ( 2560 × 1600) képernyőt 60 Hz-en 24 bit/px-es RGB színekkel. Az új szabvány rendelkezik a Dual-mode-al ami a DVI vagy HDMI jelekre alakításhoz szükséges, emellett a HDMI 2. 0 és a HDCP 2. 2 tartalomvédelmet is tartalmazza. Az Adaptive-Sync még mindig opcionális funkcióként fel van tüntetve a leírásban. 1. 4 Az 1. 4 verzió 2016 Március 1. -jén jelent meg. A sebességét illetően ugyanúgy a HBR3 móddal lett felszerelve, ami az 1. 3-nál is volt. Fejlesztései közé tartozik a Display Stream Compression 1. 2 (DSC), Forward Error Correction (hiba ellenörző és szabályozó), HDR10 metaadat CTA-861. 3-ban foglava, ami statikus és dinamikus metaadattal rendelkezik, a Rec. 2020 színtér a HDMI átjárhatóság miatt és az audió csatornák megnégyszerezésével 32 csatornára bővítették azokat. A DSC egy "vizuálisan veszteségmentes" kódolási technika, amelynek tömörítési aránya 3: 1. A HBP3 átviteli sebességgel rendelkező DSC alkalmazásával a DisplayPort 1.
Amniocentézis: Ez a teszt a magzatvizet vizsgálja, és általában a terhesség 15. és 20. hete között végzik. Kromoszóma rendellenességek - Down-szindróma. >> SEGÍTSÉG A SZOPTATÁSHOZ – SZOPTATÓS PÁRNÁK << Kordocentézis: Ez tulajdonképpen egy köldökzsinóri vérvétel, és a legpontosabb eredményeket adja, ugyanakkor a legkockázatosabb is. Fontos tisztában lenni vele, hogy a betegség esetleges meglétét ugyan kideríthetjük a tesztek által, ám a súlyosságát nem. Azt csak a szülés után tudják felmérni az orvosok, meghatározva a gyermek fizikai és intellektuális tüneteit. VIA hirdetés
Az embernek egészséges állapotban 23 kromoszómapárja van, amely 23 anyai és 23 apai kromoszóma kapcsolódásával jön létre. Előfordulhat azonban, hogy hibás sejtosztódás következményeként a 21-es kromoszóma nem alkot párt, hanem három keletkezik belőle. A szindróma ezen típusa, az úgynevezett triszómia a leggyakoribb génhiba, amely nem örökölhető, hasonlóan az úgynevezett mozaik Down-szindrómához, amely esetben a triszómia csak a test bizonyos részeit érinti. A harmadik változat a transzlokáció, amikor a 21-es kromoszóma egy másik kromoszómapárhoz kapcsolódik. Tudtad, hogy a down szindrómának 3 formája is van? Állapot vagy betegség? Szindróma vagy kór? | Mindownnap Blog. A Down-szindróma ezen változata azonban már öröklődik, ezért ha a családban van Down-szindrómában szenvedő, a gyermekvállalás előtt mindenképpen érdemes részt venni genetikai vizsgálaton. Kimutatható Ma már rendszeresen végeznek vizsgálatokat a Down-szindróma időben történő kiszűrésére, de legfőképpen azoknál a nőknél, akiknél nagyobb a betegség előfordulásának esélye. A legbiztosabb módszernek jelenleg a magzat sejtjein végzett kromoszómavizsgálat számít, ez azonban igen kockázatos vállalkozás.
Azért szűrik épp a Downt, mert azt lehet. A Down-szűrések pontosítása, a non-invazív eljárások kiváltása pedig nem azért kell, hogy a magzatok életét megóvjuk. Csak a kívánatos génekkel rendelkezők életét akarjuk megóvni, a nemkívánatos génekkel rendelkezőkét lehetőleg kioltjuk. Nem a puskát akarjuk letenni, hanem pontosabban akarunk célozni. És rendkívül félrevezetőnek tartom, hogy Down-szűrésről beszélünk, sőt a DS "megelőzéséről". A DS-t nem lehet megelőzni, nem lehet kiszűrni. A Down-szindrómás magzatokat lehet abortálni - mert ez lehetséges és legális. Ismétlem, nem lázadok a törvény ellen, de beszéljünk a dolgokról nyíltan. Nem a "betegséget" lehet megakadályozni, hanem konkrét, élő - valakinek a méhében élő - magzatok életben maradását. A Down-szindróma ellen nem lehet küzdeni, csak a Down-szindrómások ellen. A nap sztorija – A Down-szindróma világnapja. Ez nem olyan, mint a gyermekbénulás, hogy ha sikerül megelőzni, megmarad az egészséges gyerek. A DS gyerekekből nem lehet kivonni a DS-t, nem lehet megakadályozni, hogy elkapják, nincs egy egészséges meg egy DS állapotuk.
A Down-szindróma a leggyakoribb veleszületett kromoszóma rendellenesség. Nevét John Langdon Down angol orvos után kapta, aki 1866-ban írta le elsőként a tünet együttest. 21-es triszómiaként is szokták emlegetni, ami a 21. kromoszóma triplázódására utal. Ebből adódóan a Down-szindróma világnapja 2006 óta minden év március 21. napjára esik. A születési rendellenesség kialakulása véletlenszerű, nem befolyásolják sem a fogantatás előtti, sem a terhesség alatti történések és szülés után sem fejlődik ki. Hogyan alakul ki a Down-szindróma? Szaporodásnál, az ivarsejtek osztódásakor normális esetben az utód mindkét szülő kromoszómapárjainak a felét (az apa 46 kromoszómájából 23-at, valamint az anya 46 kromoszómájából is 23-at) kapja meg. A születendő gyermek sejtjeiben így lesz 46 kromoszóma. Ha a szaporodásnál, az ivarsejtek osztódása során valamilyen ismeretlen okból kifolyólag egy kromoszómapár nem osztódik ketté, az azt eredményezi, hogy az utód valamelyik szülőtől duplán kap meg egy kromoszómát.
A konzultáción egy általános állapotfelmérő beszélgetésre kerül sor, ahol rákérdezünk a családban korábban rendszeresen előforduló betegségekre, a pár tagjainak kórelőzményére és minden olyan aktuálisan fennálló tényezőre, amely hatással a lehet a várandósság létrejöttére vagy annak későbbi lefolyására. Centrumunk kétféle családtervezési csomagot kínál, amelyekkel a várandósságot veszélyeztető komplikációkra már a fogantatás létrejötte előtt fény deríthető. Az alap csomagban a legáltalánosabb vizsgálatok kerülnek elvégzésére, a bővített és a prémium csomagok pedig elsősorban a 35 év feletti, a várandósság szempontjából eleve veszélyeztetettnek számító csoport számára javasoltak. A leggyakoribb meddőségi okok itt már eleve kizárásra kerülnek, amivel egy esetleges probléma esetén rengeteg idő spórolható. Genetikai tanácsadásunkon részletes információkat adunk a hozzánk forduló pácienseknek a családjukban előforduló, nagy valószínűséggel genetikai eredetű betegségekről vagy a születendő gyermeküknél esetlegesen várható veleszületett fejlődési rendellenességekről.
Ha megfelelő fejlesztésben vesznek részt, 1-2 évesen járni kezdenek, megtanulnak beszélni és önállóan használják a mellékhelyiséget. Amikor nagyobbak lesznek, egyszerűbb, betanított munkákra ki lehet képezni őket, bizonyos szakmákban jól boldogulhatnak, és meg is kereshetik a saját pénzüket. A mindennapi élet, a kultúra, szórakozás, a sporttevékenységek ugyanúgy érdeklik őket, és részt is vehetnek azokban. Ma már hazánkban is léteznek egyébként olyan lakóotthonok, ahol a Down-szindrómával élők viszonylag önálló életet élhetnek a hasonló rendellenességgel született társaik között. Forrás:
Nekem is nagyon megfelel, hogy nem mások döntötték el helyettünk, hogy mi legyen velünk. Másnak miért járna kevesebb? Nem fogok senkit arról győzködni, hogy az embrió már ember, elfogadom, hogy a mi kultúránkban nem az. (Az acséknál még születése után sem az és bevett szokás megölni az újszülöttet, ha úgy látják, hogy nincs vele minden rendben, pl. kopasz. ) Elfogadom azt is, hogy a magzat még kevésbé ember, ha nem akarjuk, hogy megszülessen és még ennél is kevésbé az, ha valami "baja" van. A genetikán a DS lányom születése után arról akartak meggyőzni, hogy az ilyen gyerekeknek nem kellene megszületniük. Közben a hölgy rutiszerűen babábak nevezte a magzatot - mint mindenki más - de gyorsan kapcsolt és javította, hogy "nem baba az még". (Csak ha nincs genetikai eltérés a sejtjeiben. ) Engem személy szerint egyáltalán nem zavar egy fikarcnyit sem, ha kevesebb DS gyerek születik. Látom, hogy a ritkább betegségekkel együtt jár, hogy kevesebb a segítség és kevesebb az infó, de nem azt szeretném, hogy sokan legyenek, hanem hogy azok, akik megszülettek, kapjanak megfelelő ellátást (egészségügy, oktatás) és lehetőségeket (beilleszkedés, munka).