Létrehozta: admin (2011. december 31. ) Utolsó hozzászóló: M. Ilona (2016. augusztus 21. ) Kedves barátunk! A portált – a Klubrádióban sugárzott műsorok archívumát kivéve – bezártuk. Itt azonban a Nagy Generáció című rádióműsor valamennyi adását megtaláljátok. Kedves Nagygenerációs társaink! Ez a portál öt éven át volt egy beszélgetésre, információk megosztására alkalmas tág tér, amivel nagyon sokan éltetek. A honlap és a Klubrádióban sugárzott rádióműsor is azért született, mert elő akartam segíteni azt a szemléletváltást az 50+ generációval kapcsolatban, ami a világ nagy részében már végbement. Ma már a közösségi oldalakon bőven van lehetőségünk egymással beszélgetni, ezért a honlap fórumoldalait megszüntettük, azokat a tartalmakat már nem tudjátok elérni. A rádióműsor több száz adásában beszélgettem pályájuk csúcsán állókkal, különleges sorsot megélt ismeretlenekkel, olyanokkal, akik megosztották velünk válsághelyzetük történetét. És beszélgettem újrakezdőkkel, akik – mint az más országokban szokásos –, 60 körül alapítottak új céget, vagy legalábbis kezdtek valami másba.
19. A Szolgáltató fenntartja magának a jogot arra, hogy a Felhasználási feltételeket módosítsa, a módosításokról a NagyGeneráció oldalán tájékoztatja. 20. A felhasználási feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény az irányadó.
Fiatalok milliói keresték a zenében a komolyabb mondanivalót, saját életérzésüket, önmagukat, valamit, ami újszerű, és amivel azonosulni tudnak. Szívtuk magunkba Bródy János szövegeit, magunkénak éreztük. Mintha a lelkünkből szóltak volna a szavak. A "Miért hagytuk, hogy így legyen", a "Láss ne csak nézz", a "Ne gondold, hogy tied a világ", a "Sárga rózsa", vagy később a szabadság mai magyar himnusza, a "Ha én rózsa volnék". A külsőségekben is lázadás zajlott, a hagyományok, szüleink szokásaival, az ő szürke, egyhangú, "szolgalelkű" életükkel szemben. A fiatalok gyökeresen változtattak öltözködésükön, hajviseletükön. Mindennapossá vált a lányoknál a (farmer)nadrág és a miniszoknya viselete. A fiúknál szintén farmernadrág, póló, és hosszú haj. Megjelentek a lázadó rockerek. Felértékelődtek az igényes művészeti alkotások, felerősödött a társadalombírálat. Világszerte sorban születtek az igényes művek, filmek. A mozikban erősen társadalombíráló filmeket is vetítettek. Persze nálunk a kapitalizmust bírálókat, hogy a néző láthassa a szocializmus felsőbbrendűségét.
Válságban lévő Európa, éhezés, háborúk. Miért nem változott semmi? Miért hagyott alább a kezdeti lelkesedés? Erre nem is olyan nehéz válaszolni. Amikor az emberek hallgatták például az Illés együttes vagy Bródy János fentebb említett számait, vagy nézték a nagyszerű filmeket, csak megnyugtatták lelküket, azt látták, hallották amit szerettek volna. Tömeges összefogás, tényleges cselekvés nem történt, mint ahogyan ma sincs, az emberek jobbára csak egymás között morognak. Az emberek általában nem mártírok akarnak lenni, és életüket valamilyen nemes cél érdekében feláldozni, csak élni akarják életüket, minél jobban érezvén magukat. Az egyéni cél felülírja a közösségi célt. A hétköznapok problémái elfedik a magasztos célokat, a Kádár-rendszer, bár puha diktatúra volt, de annyira azért nem, hogy egyszerűen lehetővé tette volna a gyökeres változásokat. Bizonyos területen akkor sem lehetett volna sokat tenni, például a sokkal nagyobb szabadság érdekében. Nem hagyták volna. De azokon a területeken se tettünk semmit, ahol esetleg lehetséges volt.
Ami pedig a digitális technológiát illeti, ennek a generációnak a tagjai már "digitális bennszülöttek" (ez a kifejezés – a "digitális bevándorlóval" együtt – Mark Prensky amerikai szerző nyomán terjedt el). Z generáció: ezek a mai kiskamaszok és kisgyerekek, az igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudják használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni is alig tudnak. A Z generáció tagjai idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon chatelnek és barátkoznak. A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek az ő "lájkjaikra" vadásznak. Mi dolgunk van nekünk, szülőknek, ezekkel a kategóriákkal? Először is, érdemes tisztában lenni velük. Az alkalmazott generáció-elmélet nagyon sok segítséget nyújt a gyerekeink megértésében – hogyan tanulnak, hogyan ismerkednek, mitől szoronganak, stb. Azonban a címkézést nem szabad a probléma hárítására használni. Ha minden problémát elkenünk azzal, hogy "persze, azért ilyen a gyerek, mert Y/Z generációs", azzal nem jutunk közelebb a megoldáshoz.