családi és ifjúsági programok 2022. március 6. vasárnap 11:00 — 13:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa saját produkció Egy történet, melyet mindenki nagyon jól ismer: a sötét erdőben a gonosz boszorkány mézeskalácsból épült házikóját ámulva néző két testvér, Jancsi és Juliska képe a Grimm-testvérek népszerű mesegyűjteményének köszönhetően sok-sok generáció közös emlékezetének részévé vált. A legsikeresebb német meseoperában, Humperdinck világszerte játszott művében azonban a hangsúlyok kissé áthelyeződnek, és a mesehősök új arcukat mutatják meg, miközben a történet természetesen itt is megnyugtató véget ér. Jancsi és juliska teljes mese magyarul. Egy év híján negyvenéves volt Engelbert Humperdinck, amikor első nagy nemzetközi sikerét aratta Jancsi és Juliska című gyerekoperájával. Hogy valódi családi kikapcsolódásról van szó, arról a mű keletkezéstörténete is tanúskodik: Adelheid Wette, a komponista húga "gyerekszobaszínházat" tervezett férjének születésnapi meglepetésként, ám a testvérpár által jegyzett néhány dal hamarosan egész operává nőtte ki magát.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Izzé-porrá égett egy szempillantás alatt. Szaladott Juliska a ketrechez, kiszabadította Jancsit, és egymás nyakába borultak örömükben. Most már nem kellett félniük a vén boszorkától, jól megpakolták a zsebüket mézeskaláccsal, és útnak indultak. Mentek, mentek, mendegéltek, míg egyszerre csak egy patakra leltek: – Jancsi, ez a patak folyik a faluban is. Kövessük és biztosan hazaérünk. Mind ismerősebb lett az erdő, megpillantották édesapjuk házát. Juliska és jancsi előzetes. Nosza, megfutamodtak és meg sem állottak, míg haza nem értek. Hej, édes jó Istenem, volt öröm! Nem győzték ölelni, csókolni az édes apjukat, akinek úgy hullott a könnye, mint a záporeső. – Gyermekeim, hát Ti éltek!? Már majdnem feladtam a reményt, hogy viszontláthatlak titeket… Édesapjuk többet nem engedte őket egyedül az erdőbe, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Az Európai Űrügynökség űrteleszkópja, a Gaia örökítette meg a Földtől 1, 5 millió kilométerre keringő James Webb űrteleszkópot. A nem mindennapi esemény számunkra azért is különleges, mert az egyedülálló eszközön szegedi kutatók is fognak dolgozni. Alig egy héttel ezelőtt tette közzé a NASA az első olyan fotót, amelyet a beállított James Webb űrtávcső készített – írja a HVG. Az eszköz – amely hosszú évek kutatómunkája és rengeteg pénz eredményeként készítette el a felvételt –, egy tőlünk 2000 fényévre lévő csillagot kapott le. LESIFOTÓ KÉSZÜLT A JAMES WEBB-RŐL Az űrteleszkópról, amely a Földtől nagyjából 1, 5 millió kilométerre dolgozik, már készült egy fotó, most pedig az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű űrszondája – amely épp azon munkálkodik, hogy háromdimenziós képet készítsen a Tejútrendszerről – fotózta le. Mindez azért volt lehetséges, mert mindkét eszköz ugyanakörül az űrbéli pont körül (L2) kering. A kép február 18-án készült akkor, amikor a készülék napvitorlája nézett a Gaia felé.
Március 11-én befejezte a James Webb űrtávcső (JWST) egyik kulcsfontosságú tükörbeállítását – írja a ScienceAlert. Problémát nem észleltek, ha minden a tervek szerint halad, az űreszköz néhány hónap múlva megkezdheti tudományos megfigyeléseit. A JWST-t hosszú késés után tavaly év végén bocsátották fel. Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa szerint több mint 20 évvel ezelőtt a Webb csapata a legerősebb űrtávcső létrehozását tűzte ki célul. Immár bebizonyosodott, hogy a tervezés megfelel az elvárásoknak. Hogy bemutassák a JWST képességeit, az űrtávcsővel a TYC 4212-1079-1 jelű csillagot örökítették meg. A fényes objektum megközelítőleg 2 ezer fényévre fekszik, és remek célpontnak ígérkezett. A felvétel elkészítéséhez vörös szűrőt használtak. Bár az űrteleszkóp a csillagra fókuszált, a szerkezet annyira érzékeny, hogy a képen a háttérben lévő csillagok és galaxisok is jól láthatóak. Ritva Keski-Kuha, a NASA Goddard Űrközpont szakértője szerint az eredmények az elvárásokat is felülmúlják. NASA/STScI Noha szegmentált tükrű teleszkópokat építettek már földi használatra, a James Webb az első űrtávcső, amely ilyen berendezéssel bír.
A James Webb mérései a kutatók reményei szerint arra is választ adhatnak, hogy miért van a legtöbb galaxis, így a mi Tejútrendszerünk középpontjában is egy hatalmas szupermasszív fekete lyuk, illetve a világegyetem tágulásának sebességét is pontosíthatják. Az űrtávcső az ősi galaxisok mellett a Tejútrendszer csillagformálódási régióit, a galaxisunkban más csillagok körül keringő bolygókat és saját Naprendszerünk távoli vidékeit, a Plútónak és jeges égitesteknek otthont adó Kuiper-övet, illetve az Uránusz és Neptunusz légkörét is vizsgálja majd. A James Webb talán legforradalmibb képessége az lesz, hogy más csillagok körüli, Földhöz hasonló exobolygók légkörének összetevőit tudja majd tanulmányozni. A tőlünk 39 fényévre lévő Trappist-1 bolygórendszer a saját naprendszerünkkel összehasonlítva. A Trappist-1 parányi vörös törpe csillaga körül keringő hét, Földhöz hasonló méretű kőzetbolygó közül három a csillaga lakhatósági zónájában lehet Illusztráció: NASA/JPL-Caltech Az űrtávcső méréseiből meg lehet majd állapítani, hogy milyen gázok és molekulák vannak jelen távoli bolygók légkörében, amiből következtetni lehet arra, hogy mennyire lehetnek barátságosak az életnek.
John Mather a programot vezető Nobel-díjas tudós 2005-ben egy újratervezésen esett át a projekt a költségek túllépése és a technológiai kihívások miatt, ekkor 4, 5 milliárd dollárra becsülték a JWST költségvetését, ebből 3, 5 milliárd dollárt a kifejlesztésre, megépítésre, tesztelésre és indításra, illetve 1 milliárd dollár a távcső 10 éves működtetésére szántak. Egy szintén 2005-ös független felülvizsgálat szerint a JWST tervei megvalósíthatók, azonban az amerikai űrhivatalnak módosítani kell a projekt megfelelő finanszírozását, amit a NASA meg is tesz. Az Európai Űrügynökség 300 millió euróval támogatja a projektet (beleszámolva a szintén 2005-ben elfogadott európai hordozórakétát, az Ariane-5 használatát), a Kanadai Űrügynökség 2007-ben pedig a teleszkóp finomvezérlő elemével járul hozzá a projekthez, kb. 39 millió kanadai dollár értékben. Az indítás dátumát 2005-ben 2013-ra tolták el, illetve a tesztelési fázisból kivették az 1, 7 mikrométernél rövidebb hullámhosszú obszervatóriumi üzemmód rendszerszintű tesztelését.