Témája korrajz az akkori Magyarországról (1937), minden baj, probléma felvetése, a költői feladat megfogalmazása. A táj, a környezet a költészetben mindig magán viseli az ember belső gondolatait, érzelmeit, amelyek kivetítődnek a tájra. Itt minden a fájdalomról, a sértettségről, a bántás elviselhetetlenségéről szól. József Attila a társadalmi körkép megrajzolásakor valósággal szociografikus módszerekkel él, de ez nem feszíti szét a lírai kereteket, és nem tördeli pillanatképekké a szonettfüzért. A leírás során a kijelentései mindig értelmezéssel együtt jelennek meg. Felmutatja a nyomor mögött annak okait, a társadalmi rendszert, az európai állapotokat. A nyomor képei mellett tehát a nyomor történelmi, gazdasági, politikai, társadalmi és egyéni vetületeit is megjeleníti. Mindezzel az a célja, hogy meggyőzzön, hogy változás kell. Fő kifejezőeszközei: metafora, megszemélyesítés, ellentét, alliteráció. József attila hazám. Nyelvi eszköze az áthajlás (enjambement). Szerkezetileg a hét szonett önmagában is zárt, teljes egész, mégis egymásba kapcsolódó füzért alkotnak.
- József Attila: Hazám
József Attila: Hazám
Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény. Nem adna jogot a parasztnak, ki rág a paraszt kenyerén s a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem serény. Ezer esztendő távolából, hátán kis batyuval, kilábol a népségből a nép fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a sírt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia. 7
S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! József Attila: Hazám. Totyogjon, aki buksi medve láncon – nekem ezt nem szabad! Költő vagyok – szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak,
hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjat szépet, jót – nekem add meg boldogabb énekem! 1937. máj.
23x19cm. Papír, rézkarc. J. j. l. : Muzsnai Ákos, j. k. : 17/50. Muzsnay Ákos (1945): "Grafikus. Hazám józsef attica.fr. Autodidakta művész. Szellemi mesterének Kőrösi Csoma Sándort és Kondor Bélát tekinti. Grafikák mellett érmeket készít, kisplasztikával is foglalkozik. Egyéni kiállítása volt Budapesten a Vigadó Galériában, Szentendrén, Békéscsabán, külföldön például Berlinben és Hamburgban. 1977-tól rendszeresen részt vesz a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Csoportos tárlaton szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1979-ben Londonban, 1981-ben Milánóban. Díjak: az Országos Grafikai Biennálé díja (1983), Kondor-plakett (1985, 1987, 1989). A Legszebb Magyar Érem díjat 1994-ben kapta meg. Hazai közgyűjteményben egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban találhatók művei. " ()
Kapcsolódó festőművészek:
Muzsnay Ákos (1945)
Méret:
Szélesség: 19. 00cm, Magasság: 23. 00cm