A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidék Harrukern János György birtoka lett. Az új földesúr Észak-Magyarországon telepeseket toboroztatott, nekik vallásszabadságot és jobb megélhetést ígért. 1718-ban a Felvidékről, főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek. Békéscsaba, Evangélikus Kistemplom, Békéscsaba. A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, de csakhamar templomot is építettek maguknak. Rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt az Isten háza, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság. 1745-ben id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán épült fel sok nehézség közepette, fél esztendő alatta csabaiak első szilárd anyagú (tégla) temploma. A szájhagyomány szerint Tessedik Sámuel gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától engedélyt szerezzen a templom építéséhez. Ez volt az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon.
A templombelső ékessége az 1876-ból származó oltárkép, mely Krisztus gecsemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. Korábbi, rokokó oltára az erzsébethelyi templomban van. Az oltártól balra jól látható helyen a szószék, előtte pedig a keresztelőmedence áll. Az 1859-ből való keresztelőmedence tetején Keresztelő Szent János szobra magasodik. Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, Békéscsaba. A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak. Orgonája kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres, 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal Fia császári és királyi orgonakészítőnél. Hangversenyeken csak kísérőhangszerként alkalmazható.
A helyreállítás 1995 szeptemberében történt meg. A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását 2010-ben végezték el. 2021-ben befejeződött a templom külső és belső felújítása (kicserélődött a tetőszerkezet, megújult a külső homlokzat és a belső padozat). Az Evangélikus Kistemplomot a 2021. december 12-i ünnepi istentiszteleten Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel. Az Evangélikus Kistemplom a Nagytemplom felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont. Harangok nagyharang (Sopron, 1874) középső harang (Budapest, 1922) kisharang (Budapest, 1922) Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás 1718–1726 Suhajda János 1725–1728 Szalay János 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról) 1744–1749 id.
Erzsébethelyi Evangélikus Templom - Békéscsaba A békéscsabai evangélikus gyülekezet létszámának emelkedésével megnövekedett az igény a jaminai hívek részéről, hogy egy új templom épüljön. Sztraka Ernő közreműködésével 1875-1876-ban épült fel az Orosházi úton található templom. Érdekessége, hogy az Evangélikus Kistemplom korábbi oltára került ide, mely Békéscsaba legrégibb és legszebb barokk oltára. Elérhetőség: Cím: Békéscsaba, Orosházi út 85-87. Telefon: 66/328-890 1 / 1 Békéscsaba A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttől mintegy 200 km-re található. Békés megye megyeszékhelye, legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, au...
Bajor Gizi halála körül a kortársak körében sok találgatás és legenda kapott szárnyra. A legvalószínűbbnek azt tartják – a közeli ismerősök elbeszélései alapján –, hogy férje megzavarodott, és felesége fülbaja mögé halálos agydaganatot vizionált. Rögeszméjévé vált, hogy meg fog süketülni és nem fog tudni többet játszani. Ez a képzet annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1951. február 12-én a szokásos vitamininjekció helyett morfiumot adott neki, majd ezután magával is végzett. Bajor Gizi Színészmúzeum, a képen az ötletgazda Gobbi Hilda színművésznő, 1981 (kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán) Bajor Gizi hallásproblémáját a boncolás gyógyultnak minősítette, és semmi olyan elváltozást nem találtak, ami aggodalomra adhatott volna okot. Germán Tibornál pedig – elméje épségére is kiható – agykéregsorvadással magyarázták imádott és rajongott feleségével kapcsolatos kényszerképzeteit. A klinikai munkatársak utólag bevallották, hogy érzékelték a professzor viselkedésének megváltozását, de azt az erős öregedésnek vagy átmeneti problémának tudták be.
Átadták az Aase-díjakat hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban, az epizódszerepek megformálói számára szóló elismeréseket Sallai Virág, a Kolibri Színház, Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház, Gelányi Imre, a Látókép Ensemble és Tóth Károly a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze vehette át. Sallai Virág / Aase-díj átadó a Bajor Gizi Színészmúzeumban 2021-ben / Fotó: Szkárossy Zsuzsa Gobbi Hilda 1987-ben hozta létre végrendeletében az Aase-díjat az "emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok főszereplői", az epizodisták részére azzal a meghagyással, hogy évente két színészt és színésznőt díjazhat a neves művészekből álló kuratórium. Unger Pálma színművész 1974 óta játszik a Pécsi Nemzeti Színházban, amelynek örökös tagja. A teátrumban főként szubrett szerepekben, zenés vígjátékokban és karakter figurákban mutatkozott be a pécsi közönségnek. Megcsillantotta komikai vénáját is és a groteszk és abszurd iránti fogékonyságát. Sikeresen játszotta el többek között Genet Cselédek című művének Claire, Carlo Goldoni A chioggiai csetepaté című komédiájának Pasqua alakját.
Apámat és Germánt keresik. Utóbbi a manzárdszobában, egy beépített szekrény hátsó fala mögött kialakított fülkében ül, de zakója ott hever a szobában egy széken. Nem veszik észre. Anyámat és engem elvisznek. Bajor Gizi nem ekkor lép föl először a mentőangyal szerepében. A Városmajor utcai nyilasházban eltöltött két nap után – mialatt bennünket nem bántanak, de egy öregembert a szemem láttára vernek agyon, s egy nyilas orvos arra készül, hogy valamilyen vizsgálattal megállapítsa, a zsidó vér több-e bennem vagy a keresztény – éjszaka egyszer csak kinyílik az ajtó, amely mögött vagy harmincan szorongunk, és ott áll malomkerék nagyságú kalapban, királynői pózban Bajor Gizi a svéd követtel, aki németül kiabál. Két perc múlva szabadok vagyunk. " Stromfeld Aurél (Pilsudski) út, Bajor Gizi színművésznő (balra) a villája udvarán Elsa Merlini olasz színművésznővel 1940-ben (fotó: Fortepan/képszám: 18365) Az ostrom után a budai villát valószínűleg a sok zargatás miatt elhagyta Bajor Gizi, majd 1948-ban, háromévnyi távollét után tért vissza otthonába.
"Talán csak gyermekkoromban, úrnapi körmeneten láttam ennyi virágot hullani az útra, mint Bajor koporsója elé. Ibolya borította a Rákóczi utat" – emlékezett barátnője, Gobbi Hilda. "Nálad senki szebben nem tudott szeretni, és nálad jobban senkit nem szerettünk…" – hangzott el a búcsúztató beszédben. Valószínűleg ez a mondat foglalta össze Bajor Gizi igazi ars poeticáját, hiszen ő maga is az őszinteséget, az érzelmeket tartotta a legtöbbre. Talán ezért is ment férjhez háromszor. Utolsó házassága viszont tragédiába torkollt. Férje, Germán Tibor fül-orr-gégész specialista volt, ő kezelte felesége fülbetegségét. Az orvos a városi legendák szerint állandó félelemben élt, hogy felesége megsüketül, és nem tud többé színpadra állni. Azt is beszélik, hogy a férfi ekkor már súlyos betegségben, agykéregsorvadásban szenvedett, amely pszichés zavarodottsággal is járt. A környezete szerint voltak erre utaló jelek, például többször tett megjegyzést az öngyilkosságra. Bajor Gizinek és férjének halála a mai napig nem tisztázott.