Aki nem teremt, legyen az bármi, fizikai bütykölés, szellemi produktum vagy lelki élmény, aki nem hoz létre valamit, csak úgy létezik a vakvilágban, lehet bármilyen jómódú, üres lesz az élete. Ezt persze mindannyian tudjuk, talán, úgy látszik, csak Dóra apja (Trokán Péter) nem, aki aztán meg is van ijedve kellően, amikor a lánya depressziós lesz. Illetve nem lesz, hanem már jó ideje az, és apaként képtelen belátni, ez vajon mitől lehet. S hiába a pszichológushoz járás, nem segít semmi. Dórának van ugyan egy, a szülei pénzén előteremtett művészeti galériája, de ott sosem látjuk, nem foglalkozik vele, időt, energiát nem szán rá, az csak úgy létezik. Ennek a fiatal nőnek a megmentése a tét, az ő kirángatása a depresszióból, a folyamatos szorongásból. Az apa megbízást ad, s elkezdődik a mentés másképp. Másképp azért, mert az alkalmazott terápia egyéni, alternatív, a főszereplő Márk (Sándor Péter) által kidolgozott módszer, másrészt mert a benne részt vevő, megfigyelt és megmentendő alany nem is tud az egészről.
Márk afféle értelmiségi vállalkozó, life coach, mondhatnánk divatos szakkifejezéssel, "tudománya" is meggyőzőnek és szimpatikusnak is tűnik. Nem is az a baj, hogy bár az alapmeglátásai jók, és még a tudományos megalapozottságot sem nélkülözik, módszere végül nem jelent megoldást az adott helyzetre – hisz az adott helyzet mindig több a szándéknál és a tudományos módszernél –, hanem hogy ha ilyen talpraesett és képzett, miért alkalmazottként dolgozik egy kietlen könyvelőirodában, és tölti egész napját számlák gépbe vitelével? De hát ettől is emberi a Mentés Másképp, meg hát ugye ismerjük a cipész cipőjét és a fodrász frizuráját, miért lenne más a lélek? A Mentés Másképp ben az is jó, hogy végre egy film, amely nem Budapesten játszódik, hanem Debrecenben, láthatjuk a kertvárost, az egyetemet, a filmben szereplő könyvelőiroda berendezésén is látszik, hogy vidéken vagyunk egy nem igazán trendi, inkább afféle porosan takaros miliőben, de mindez újabb bizonyíték arra, hogy nem csak Budapesten van élet.
És jót tettünk-e akkor, ha az eredmény ugyan nem az lesz, mint amit szeretnénk, vagy amit kitűztünk végeredmények, de boldoggá tevési munkánknak mégis kézzelfogható pozitív kimenete lesz? A Rózsa-produkció (Rózsa Gábor rendezője, forgatókönyvírója, producere és vágója is a Mentés Másképp nek) szinte teljesen ismeretlen szereplőkkel forgatott filmje hamar túllép ezen a "hendikepen", egyrészt mert jók a színészek, másrészt mert az érdekes, újszerű és jól megkomponált sztori, mint robotikus vezérlés a négyes metró szerelvényeit, viszi előre az egészet. Dézsi Darinka, aki hivatalosan "csak" színész kettő, jelenleg pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, színészeket megszégyenítő frissességgel, hitelességgel, eszközeiben széles palettán játssza a depressziótól szenvedő fiatal lányt, Dórát, akinek mindene megvan, nagy ház, bejárónő, aggódó szülők, jómódú, szerető vőlegény, mégis iszonyatosan boldogtalan. Talán mert épp a lényeg, az életcél, a teremtés, a kreálás, a megküzdés, ezáltal pont az önerő hiányzik az életéből, mely mindennél fontosabb a boldogságérzet létrejöttében.
Az alapvető tényekkel tisztában lévő ember nehezen lát hasonlóságot a két eset között. Az is beszédes, hogy a máskor mindenkit egységesen menekültnek tituláló New York Times a Twitterre egy olyan térképet töltött fel, amely szerint az Ukrajnából nyugatra menekülők "menekültek", míg akik keletre, Oroszország irányába teszik meg ugyanezt, azok "migránsok". Love szerelmes rajzok fiuknak. A nyugati "migrációs szakértőknek" arról sincs fogalma, hogy a Magyarországra érkezők nagy része egyébként is kárpátaljai magyar, vagy, hogy Lengyelországban évek óta több mint 1 millió ukrán dolgozik legálisan anélkül, hogy "integrációs problémák" merülnének fel esetükben – ellentétben mondjuk a Nyugat "integrációs kísérleteivel" a kulturálisan idegen lakosság befogadása terén. Ez a tudatlanság egyébként nem meglepő annak fényében, hogy a régiónkkal szemben rendkívül kritikus, ám arról semmit sem tudó amerikai politikusok is hangosan hirdetik inkompetenciájukat. Nancy Pelosi, az USA Képviselőházának demokrata elnöke például egyenesen összekeverte Magyarországot és Ukrajnát, míg Joe Biden szerint "lehet, hogy Putyin tankokkal körülveszi Kijevet, ám soha nem fogja elnyerni az irániak szívét és lelkét".
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Az is beszédes, hogy 2015-ben közel 2 millióra volt tehető az illegális határátlépések száma, és noha azóta ez a szám csökkent, a jelenség így is több százezres méreteket ölt az elmúlt évek folyamán. A genfi jog egyébként egyhangúan kijelenti, hogy a menekülteket nem lehet olyan országba visszaküldeni, ahol bármilyen okból kifolyólag üldöztetésnek lennének kitéve. Emellett azt is rögzíti, hogy a menedéket nyújtó állam területére engedély nélkül belépő személyek sem utasíthatók ki, amennyiben közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk veszélyeztetve volt. Rajz vagy valóság. Bármilyen térképre rápillantva azonban elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ezen cikkely értelmezhetetlen egy afgán, iraki, szíriai vagy szudáni "menekült" Németországba vagy Svédországban történő illegális bevándorlása esetében, midőn nem szomszédos államokról beszélünk, ezáltal pedig "közvetlenül" sem érkezhettek a szóban forgó, veszélyes területről. Arról most ne is ejtsünk szót, hogy az unióba érkező, Európán kívüli migránsok 70 százaléka férfi.