A zöld sáv jelzést követve elhagytuk Pilisszentlászlót, vadrózsabokrok, magaslesek és sövények mögött megbúvó hétvégi házak váltották egymást. Az utolsó ház végében, az erdősáv kezdetén apró Hófehérke és néhány törpéje köszöntött minket. Vadregényes vízmosásban ereszkedtünk le az útelágazást jelző tábláig és tértünk rá a Spartacus ösvényre. Térdig érő aljnövényzet, bükkerdő, vadvirágos hegyoldal, kis sziklák, tölgyes váltotta egymást, ahogy a hol szélesebb, hol keskeny ösvény kanyargott alattunk. Pilis Körtúra – Madeby Prid. Igazán változatos volt a táj, s itt-ott kidőlt fák tették kalandosabbá az utat. Már az erdőben kanyarogni is nagy élmény volt, nézni a növényzet váltakozását, hallgatni a madarakat, figyelni a lábunk elé kerülő kis élőlényeket, élvezni a lombok között átszűrődő napfényt. A fák közül néha kibukkantak a hegyoldalak, hogy pár lépés múlva újra elbújjanak előlünk. Az ösvény mellett magasodó Sziklatornyot elhagyva már közel jártunk az újabb kilátó ponthoz. A napfényben fürdő hegyoldalban jobb oldalunkon sziklák emelkedtek, balra árvalányhajak lebegtek a gyenge szélben, és a távolban megcsillanó Duna teljessé tette a látványt.
A Budapesttől alig 40 perc autóútra fekvő természetvédelmi területen hazánk legnagyobb... Szentendre évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend a Dunakanyar menti kirándulások tekintetében. Elég csak a hangulatos, macskaköves utcákra gondolni, amelyek édes illatoktól és frissen sült... Semmering neve sokak számára ismerős lehet, az osztrák síparadicsom ugyanis a hazai hóhelyzet jelentések állandó szereplője. Ám mi van akkor, ha valaki nem csupán a téli sportok adta örömöknek... A Pilis legnyugatibb szegletében található Strázsa-hegyi tanösvény felkeresése régóta a hazai bakancslistám előkelő helyén szerepelt. Könnyen megközelíthető, tele van különleges természeti kincsekkel... A kilátók valamiért már messziről és mágnesként vonzzák a látogatókat. Hazánk legmagasabb csúcsát magáénak tudható Mátra pedig legyen szó kirándulásról, vagy kilátótúráról szerencsére bővelkedik... Fót neve sokáig egyet jelentett számomra Pest határjelző táblájával. Ide elérve az M3 autópályán ugyanis már tudtam, hogy nincs sok hátra, és hamarosan hazaérek.
Spartacus-ösvény és Apát-kúti-völgy körtúra A Spartacus-ösvény 2015 őszi megnyitása óta tervezgettem ezt a Pilisszentlászlóról induló és a Telgárthy-réten "forduló" körtúrát. Május utolsó vasárnapjára remek kiránduló idő ígérkezett, így túrázásra készen és a neten látott fényképek által felcsigázva szeltük át reggel a fél országot. A szokás szerint kihalt M6-os után a Szentendrei úton már belassultunk, végül bő 2 óra alatt értünk a kiinduló pontunkhoz. Pilisszentlászló központját el se lehet téveszteni: a kis fa tornyú Szűz Mária templomot és Szent László mellszobrát szinte elnyomja a sok parkoló autó - szerintem a helyiek és a kirándulók egyaránt örülnének egy kijelölt parkolónak. A csendes vasárnap délelőtti utcákon a turistákon kívül csak a falu szlovák feliratú kocsmája (egyben a kék túra egyik pecsételő helye) előtt találkoztunk emberekkel. Nagyon szép kis település, takaros házak, virágzó kertek, sok helyen még ma is működő kerekes kutak, madárcsicsergés. Ilyen környezetben sétálva könnyű ráhangolódni az előttük álló erdei túrára.
Radnóti Miklós költészete valódi nemzeti kincs, szívbemarkoló hagyatékát sokáig kell őriznünk az utókor számára. A tragikus sorsú költő 75 évvel ezelőtt hunyt el. Legbeszédesebb műveivel emlékezünk rá. Himnusz a békéről Te tünde fény! futó reménység vagy te, forgó századoknak ritka éke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke! Szólnék most ujra, merre vagy? hová tüntél e télből, mely rólad papol s acélt fen szívek ellen, – ellened! A szőllőszemben alszik így a bor ahogy te most mibennünk rejtezel. Pattanj ki hát! egy régesrégi kép kisért a dalló szájú boldogokról; de jaj, tudunk-e énekelni még? Radnóti Miklós Szeged - Radnoti Miklós Szeged. Ó, jöjj el már te szellős március! most még kemény fagyokkal jő a reggel, didergő erdők anyja téli nap: leheld be zúzos fáidat meleggel, s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk e háboruk perzselte télben itt, ahol az ellenállni gyönge lélek tanulja már az öklök érveit. Nyarakra gondolunk s hogy erdeink majd lombosodnak s bennük járni jó, és kertjeinknek sűrü illatában fáján akad a hullni kész dió!
s arany napoknak alján pattanó labdák körül gomolygó gombolyag, gyereksereg visong; a réteken zászlós sörényü, csillogó lovak száguldanak a hulló nap felé! s fejünk felett surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz! Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig lélek, védekezz! 1938 Nem tudhatom… Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. Radnóti miklós szerelmi költészete. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép?
Radnóti minden szempontból tanulságot akart tenni, az adott körülmények nem gátolták abban, hogy verset írjon, sőt egy ókori retmundot a hexametert használja ezzel is jelezve az ősi kultúra maradandóságát a pusztító háború világában. A kereten kívül a záró versszakban keserűen vallja meg szerelmét Fanninak Ahogy tudván leküzdeni magában a hiányát. Erőltetett menet Utolsó útján haladva végig Radnóti tanulságot tett arról, hogy még a legrettenetesebb helyzetben, állapotban is képes költőként megszólalni. Beszámol arról hogyan menetelt a halál felé. Radnóti Miklós - Ecloga költészete -. Erőletett menetben, hiszen úgy terelték a foglyokat, s ha valamelyikük elcsuklott az porban maradt, végeztek vele. Az erőltetett menet című verse időben beékelődik az első és második razglednica közé, azonban különválasztotta azoktól mivel egy önmagában megálló költemény, amelyik egy 200 éves versformában íródott Walter von der Vogelweide nyomán, aki a törtsorú formát kitalálta. A versben végigvonuló hasadék nem csupán életük eltörtségüket érzékelteti, de mintegy megrajzolja azt a keserű utat is, amelyen végigvonszolták az embereket.
A költemény első felében azt a dilemmát jeleníti, meg amely sokuk fejében megfordult, hogy érdemes-e továbberőltetni az életet, kínok közepette vagy pedig elfogadni a gyorsan végző halált, megszabadulván a megaláztatásoktól, a gyötrelmektől. Az élni akarás, az életerő többnyire megerősíti a remény hangját, a bizakodást abban, hogy egy bölcsebb halál juthat osztályrészül. Radnóti miklós háborús költészete. A vers második felében személyesen közelít ehhez a kérdéshez és meglát maga előtt egy nyári, békés, idilli képet, ahol a meztelen gyümölcsök mellett Fanni alakja is megjelenik, s ez megerősíti benne a hitet, amit még az is megtámaszt, hogy éppen telihold van, a kerekség, a teljesség érzetét kelti. Razglednicák (szerb szó jelentése: képeslap) Többnyire kellemes utjainkról szoktunk küldeni képeslapot, s azért csak azt hogy a szép időtöltést ne rövidítse meg a levélirás. Keserű cinizmussal jelöli képeslapnak utolsó verseit Radnóti, hiszen ő egy rettenetes út stációit örökíti meg, bizony nem jó kedvéből, alig bírván erőt gyűjteni magából.
Idilli pillanat / Fotó: Magyar Interaktív Televízió Az intimpistákodás, amiről az olvasó nem tehet, egyfelől persze kielégít egy jogosnak tűnő kíváncsiságot, másfelől közelebb hozza a nagy költőt, a nagy nevet, az érettségi tételt. Kiderült, lám, ő is csak hús-vér ember volt, félre- és ballépésekkel. Olvasás közben tehát voyeurnek képzelheti magát az ember, ami nem mindig kellemes. Ez azonban semmit nem von le Radnóti költői nagyságából. A Napló egy rendkívüli személyiség, egy rendkívüli szerelem és egy sötét történelmi korszak dokumentuma, amiből valószínűleg sokkal többet lehet tanulni egy-egy irodalom- vagy történelemóra anyagánál. Radnóti miklós költészete. Fifi néni hetven éve Sajnos nem ismertem személyesen, de igyekeztem figyelemmel kísérni, mi történik Fifi néni vel és minden vele kapcsolatos, látókörömbe került újságcikket elolvastam. Lenyűgözött az a tartás, az a magától értetődő fegyelmezettség, amivel állta az élet csapásait. Harminckét éves volt mindössze, amikor meghalt Radnóti, de ez csak jó másfél évvel később lett bizonyosság a számára.
Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben az eclogát. (lírai műfaj) Az ecloga párbeszédes pásztori költemény, ahol jelen van a természet meghitt közelsége, az eszményített világ. Maga az ecloga szó Vergilius Eclogae (szemelvények, válogatások) művével terjedt el, előtte a pásztori költeményeket bukolikus (gör. bukolosz= marhapásztor) költészetének nevezték. Theokritosz írt pásztorkölteményeket (Kr. e. III. sz. ), a pásztor dicséri a természetet, a béke nyugalmát, távol van a városi forgatagtól, dialógusokból áll, olyas valakivel társalog a pásztor, akivel ütközik a véleménye. > képecskék> eldüllion > idilli szó ebből származik (békés, harmonikus, csendes, kellemes állapot). Vergilius (Kr. ) követte elődjét a római irodalomban a politikai kérdések is beleszövődtek. X. eclogát írt. 1938-ban Radnótit is felkérik műfordításra és ekkor fogalmazódik meg benne, hogy neki is eclogákat kell írni. Kultúra stabilitását, példát mutat a pusztulás időszakában. 10 szívbemarkoló Radnóti Miklós-vers a költő emlékére | Nők Lapja. VIII. eclogát sikerült írnia.