Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással, és javítja a közérzetet egy kutatás szerint. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták. Szabó Attila, Berkes Tímea, Ihász Ferenc és Köteles Ferenc cikke a kutatás eredményeiről a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban jelent meg. Előzetest kapott a Halo televíziós adaptációja. Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt, és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt. © AFP / Adem Altan A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.
A Magyar Tenisz Szövetség még csütörtökön tett közzé egy közleményt saját honlapján, miszerint alapos a gyanú, hogy visszaélések történhettek a Covid–19-vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban. A szervezet elnöksége vizsgálatot rendelt el az ügyben, valamint arra kérte Lázár Jánost, a testület fideszes elnökét, hogy az alapos gyanúra való tekintettel tegyen büntetőfeljelentést az ügyben ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. Nem sokkal a teniszszövetség közleménye után a Semmelweis Egyetem is közlemény t adott ki, amelyben azt írták: az egyetem rektora, Merkely Béla azonnali hatósági eljárást kezdeményezett, és belső vizsgálatot indított. Ugyanis egy rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta. A belső eljárás lezárását követően az egyetem a leleteken is szereplő – időközben szakvizsgát tett – orvos munkavégzését felfüggesztette, valamint a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosi tevékenységére vonatkozó, úgynevezett »további jogviszony létesítése és fenntartása tárgyában« kiadott engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem – olvasható az egyetem oldalán.
Egy orvos szerint a csokoládé sokkal hatékonyabb fegyver köhögés ellen, mint az erre kifejlesztett szirupok. © Technológia: Joy gif Ha nem tudod abbahagyni a köhögést, érdemes lehet kipróbálnod a csokit ellene. Igen, jól olvastad, egy orvos szerint ugyanis a csokoládé szuper köhögéscsillapító. Dr. Alyn Morice, brit professzor kutatást is végzett a témában, aminek eredménye jó hírekkel szolgált minden csokirajongónak, mivel a kakaó segít a köhögési inger csökkentésében. Egyébként nem ez volt az első eset, amikor kiderült, hogy a kakaó szuper a megfázás tünetének enyhítésére, korábban egy londoni kutatásból kiderült, hogy a kakaóban lévő anyagok sokkal hatékonyabbak köhögés ellen, mint mondjuk a kodein, ami sok gyógyszer alapanyaga. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a csoki a szájban elolvad, ezzel pedig erősebb bevonatot képez a torokban, mint a legtöbb szirup, emiatt megvédi az idegvégződéseket, így nem jelentkezik olyan gyakran köhögési inger. Ha te is hasonló cipőben jársz, akkor érdemes bekapnod egy kocka étcsokit, így nem köhögsz majd annyit!
Életpályája [ szerkesztés] Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. 1944-ben tanári diplomát szerzett. 1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1960-ban visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig. Asztrik istván a király szereplők. Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.
Mások is elégedetlenek: Gizella férjként, Vecellin lovag hadvezérként vár többet Istvántól. Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé. Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja a vezér híveihez szól. Koppányt imádói, Boglárka, Enikő és Picúr, igyekeznek elcsábítani, a vezér azonban ellenáll. A három köpönyegforgató úr érkezik a fejedelemválasztás hírével. Most Koppány oldalán próbálnának szerencsét, ám ő sem támogatja őket. Torda kihasználja a feszültséget, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét, majd áldozatot mutat be az ősi istenségeknek. 1000. december 25. | István király koronázása. Réka rémálmáról számol be atyjának, akit árulóként, felnégyelve látott., de Koppány nem lát más utat, csak a nyílt harcot. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az Róma felé fordul, ám Koppány így nem fogadja el a trónt. Torda érkezik a hadba hívó véres karddal. A csatában Koppány vezér súlyos vereséget szenved. A csata, a testvérharc áldozatait asszonyok, öregek, gyerekek gyászolják. A győztes seregek Istvánt ünneplik.
↑ Szörényi Levente és Bródy János műve mind a mai napig talán a legmeghatározóbb alkotás a magyar államalapításról. ( hu) Archiviert vom Original am 2. Juni 2018. Abgerufen am 24. April 2015. ↑ István, a királ ( hu) Abgerufen am 24. April 2015.