Az alábbi lapon azoknak az egyetemes középkori történelemhez kapcsolódó feladatoknak a gyűjteménye található meg, amelyek a kétszintű érettségi bevezetése (2005) óta érettségi vizsgákon szerepeltek. A közép- és emelt szintű feladatokat és esszéket külön-külön dokumentumokba rendeztük, melyek pdf és word formátumban egyaránt letölthetők. A gyűjtőmunkáért Fekete Bálintot illeti hálás köszönet. A feladatok repertóriuma: Középszint 1. A középkori kereskedelem 2. A világvallások tanításai 3. A középkori mezőgazdaság 4. A középkori gazdálkodás 5. A román és gótikus stílusirányzat 6. A középkori céhes ipar 7. A reneszánsz és a barokk művészete 8. A középkori egyház politikai szerepe 9. A középkor építészeti stílusai 10. A középkor gazdasága 11. A középkor gazdaságtörténete 12. A középkori városfejlődés - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A középkori privilégiumok 13. A középkori városok története 14. A középkori gazdaságfejlődés 15. A mezőgazdaság középkori technikai fejlődése 16. A világvallások 17. A középkori egyház története 18. Az iszlám tanításai 19.
jellemzők A középkori városok alapítását ugyan nem tervezték meg korábban, de egy olyan modell alapján alakították ki, amelyet szinte az összes olyan területen követtek, ahol létezett, és ez megfelelt a társadalmi és földrajzi élet igényeinek, így egyes jellemzők is változtak. Szociális szervezet A parasztok, kézművesek és kereskedők megalakulásával felmerült a "burzsoázia" kifejezés, amely egy új társadalmi osztályból állt, amely gazdagságot kovácsolt, amely fokozatosan terjedt a hatalom megszerzéséig, de a kereskedelem révén és nem föld birtoklása. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. A burzsoázia vágyait úgy foglalták össze, hogy képesek legyenek rendet teremteni a városban és maguk is kormány formájában, hogy megszabaduljanak a feudális uraktól, szabad akaratuk legyen utazni, tárgyalni és kereskedni, ingatlanokat szerezni vagy örökölni. és azt is, hogy kivel házasodjon össze. Hasonlóképpen, a feudalizmust társadalmi rendszerként, az évszázad kulturális, társadalmi és gazdasági átalakulásainak termékeként hajtották végre.
A város külső képe, szerkezete A város jogi helyzete, irányítás A lakosság társadalmi helyzete, foglalkozása A mindennapi élet jellemzői A városok kialakulása A város egy nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülése – az érett középkorban a városok kialakulását a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, utak találkozásánál, folyami átkelőknél és általában közel a távolsági kereskedelem útvonalaihoz, a városnak a feudális államban különleges helyzete volt, kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei: · önkormányzat joga: általában a városlakók közössége, a kommuna harcolta ki a város birtokosával szemben · bíráskodási jog: szabad bíróválasztás és bíráskodás a város területén és a város lakói felett · gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga · birtokjog: a városnak lehettek falvai, jobbágyai · kegyúri jog: szabad plébános választás – a városok a X-XIII.
A magisztrátus irányította a városfalak, a templomok, a városháza, a hidak építését. E testület intézte az adószedést is. Az állami adókat a város egy összegben fizette az uralkodónak, ennek összegét szerződésben rögzítették. Hogy a polgárok közül ki mennyivel járul hozzá az adókhoz, azt a magisztrátus döntötte el. Merőben új jelenség volt, hogy az adó nagyságát a vagyoni helyzethez mérték, vagyis a városokban megjelent az arányos közteherviselés. A városok nemcsak az önkormányzás jogát kapták meg, de különleges királyi kiváltságokban is részesültek. Kiváltság és kötelezettség is volt egyben, hogy a várost fallal kellett körbekeríteni, ez alapvetően megkülönböztette a városokat minden más településtől. A városok megkapták a vásártartás jogát: hetivásárokat és országos vásárokat tarthattak. Jelentős kiváltság volt az árumegállító jog. Ennek értelmében a városokon áthaladó kereskedőket feltartóztathatták útjukban, áruik kirakására kényszeríthették őket, a kereskedőknek vásárvámot kellett fizetniük és nem térhettek el a helyi árszabástól.
Ez az életforma-amely kevesebb kötöttséggel járt, és a földművelésnél könnyebb munkát jelentett-hamarosan a jobbágyok at is megkísértette. Egyre többen szöktek el a telkeikről, hogy kereskedelmi központokban éljenek. Magától értetődő, hogy a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyekre vándoroltak. Itt juthattak hozzá az iparűzéshez szükséges segédanyagokhoz, itt adhatták el fölösleges gyártmányaikat. Sokan közülük végleg a falak között maradtak. Velük egész iparágak-mint például a posztókészítés – költöztek be a kereskedelmi központokba. A benépesülő vár és a vásárhelynek otthont adó külváros ekkorra már teljesen összeolvadt. A kommuna mozgalom A kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek. Az egy helyre összegyűlt kereskedők és iparosok közösséget, azaz kommunát alkottak. (A kommuna a latin communitas szóból ered, melynek jelentése: közösség. ) Szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék sorsuk irányítását.
Ha olyan programot keresünk, amin a legkisebbek és a legnagyobbak is jól érzik magukat, kiváló választás egy állatkert vagy vadaspark. Hazánkban szinte minden nagyvárosra jut egy állatkert, így bátran szervezzünk köréjük egy hosszú hétvégét – mutatunk tíz kedvencet! Budakeszi Vadaspark Csupán néhány lépésre kell elhagynunk Budapest határát ahhoz, hogy egy teljesen más világban találjuk magunkat: az erdős környezetben elhelyezkedő Budakeszi Vadasparkban akár egy teljes napra is kikapcsolódhatunk. Ne hagyjuk ki az állatsimogatókat, a látványetetéseket és az állatbemutatókat! Nyíregyházi Állatpark A nyíregyházi sóstói üdülőövezetben megtalálható állatkert hatalmas, 300 ezer négyzetméteres területen várja a látogatókat, így érdemes már nyitásra megérkezni, hogy biztosan beleférjen minden látnivaló. Állataink | Magán Zoo - Magántulajdonú Állat- és Szabadidőpark. Az állatpark már kétszer is elnyerte a legjobb európai állatkertnek járó díjat, különlegessége pedig, hogy a területén három hotelt is találunk, így az állatkerti látogatás után helyben hajthatjuk álomra a fejünket.
A MÁSZ által megfogalmazott cél, hogy nem kizárólag a Magánállatkertek Szövetségének tagjai, hanem mindazok a – törvényes engedélyek birtokában működő – magánalapítású állatkertek, vadasparkok pályázhassanak az anyagi segítségre, amelyeknek már az állatok életben tartásához szükséges alapvető takarmányok beszerzése is gondot jelent. A kezdeményezést Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa is támogatja. A közlemény szerint Ovádi Péter hangsúlyozta, hogy az állatvédelemben csak összefogással érhetünk el eredményeket. Magán állatkertek magyarországon. A miniszteri biztos szerint a létrejövő pénzügyi keret szimbóluma a szolidaritásnak és az együttműködésnek. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a közlemény szerint arról beszélt, hogy az állatokról való szerető gondoskodás, a velük való harmonikus együttműködés velünk született kötelességünk.
Kiöregedett cirkuszi medvék, vagy sanyarú körülmények között tartott turistalátványosságok voltak korábban és kell nekik egy hely, ahol békében élhetnek. Erre tökéletes a 3, 5 hektáron elterülő medveotthon, itt ugyanis az ég adta egy világon senki nem zavarja őket a látogatókon kívül, akik a kedvenc csemegéiket hozzák nekik, mézet és répát. Igen, az állatokat lehet etetni is, bár bizonyos szabályokat közben be kell tartanunk, hogy nehogy valami bajt okozzunk.